/Folyamatosan frissülő cikk./
Kijev több irányból is támadás alatt áll - jelentette szombat hajnalban az amerikai Fox televízió hírcsatornája, a brit Sky News pedig arról adott hírt, hogy Kazahsztán nem hajlandó katonákat küldeni Moszkva segítségére.
A televízió helyszíni tudósítója arról adott hírt, hogy az utcákon heves harcok folynak, és hangos robbanásokat lehet hallani. Különösen hevesek az utcai harcok a város északi és nyugati részein. Az ukrán hatóságok is jelezték, hogy az orosz csapatok átlépték a város határát. A Fox szerint Kijevet több irányból éri támadás.
Zoom
Fotó: Az ukrán rendőrség sajtószolgálata / AP / MTI
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjel arra figyelmeztetett, hogy az országot megtámadó orosz csapatok az éjszaka folyamán megpróbálják lerohanni Kijevet.
"A főváros sorsa most dől el. Az ellenség minden erejével azon lesz, hogy megtörje ellenállásunkat. Ma éjjel arra készülnek, hogy lerohanják Kijevet" - hangoztatta Zelenszkij. Több nyugati médium - például az amerikai NBC televízió - úgy idézte őt, hogy "Ukrajna sorsa most dől el".
Az ukrán elnök arra kérte az ukránokat, hogy "ahol csak lehet, tartóztassák fel az ellenséget". A sajtóhírek arról is szólnak, hogy az ukrán férfiak egymás után csatlakoznak a hadsereghez.
Az ukrán hadsereg közben a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz erők támadást indítottak egy katonai támaszpont ellen a fővárosban, de visszaverték őket. Az ukrán haderő bejegyzése szerint az orosz csapatok az éjszaka folyamán a város egyik ütőerének számítő Győzelem sugárúton is támadást indítottak, de állítólag ott is feltartóztatták őket.
Az Interfax ukrán hírügynökség pedig arról ír, hogy orosz egységek megpróbálják elfoglalni az ukrán főváros egyik áramtermelő állomását.
Az ukrán haderő azt is bejelentette, hogy megsemmisítettek egy Szu-25 típusú orosz harci gépet és egy Il-76 típusú katonai szállítógépet, amely szerintük orosz katonákat akart Ukrajnába juttatni. A Kijev térségében lévő Vaszilkiv környékén az ukrán fegyveres erők orosz helikopter lelövéséről is hírt adtak.
"A kijevi régióban fekvő Vaszilkivben súlyos harcok folynak. A megszállók ejtőernyősöket próbálnak bejuttatni. Dicsőség az ukrán hadseregnek! Dicsőség a légierőnek!" - fogalmazott az ukrán haderő a Facebookon.
Kazahsztán nemet mondott Putyinnak
A Sky News brit hírcsatorna ezzel egy időben az NBC amerikai hírtelevízióra hivatkozva azt jelentette, hogy Kazahsztán, Oroszország egyik legközelebbi szövetségese, visszautasította, hogy katonákat küldjön és részt vegyen az Ukrajna elleni offenzívában. A kazah vezetés azt is közölte, hogy nem ismeri el független államként a kelet-ukrajnai szakadár "népköztársaságokat". Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács üdvözölte a kazah döntést - jelentette a Sky News.
TASZSZ: Ukrajna hajlandó a semlegességről tárgyalni
Ukrajna a semlegességről és megfelelő biztonsági garanciákról is hajlandó lehet tárgyalni Oroszországgal - jelentette a TASZSZ orosz hírügynükség Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadójára, Mihajlo Podoljakra hivatkozva, aki az Unian ukrán hírügynökségnek nyilatkozott.
"Mindenek előtt részletes megbeszélésre van szükség a békéről és a tűzszünetről. Világos biztonsági garanciacsomaggal párosítva a semlegesség kérdése is olyan lehetőség, amely szóba kerülhet" - fogalmazott Podoljak.
A Kreml pénteken azt tudatta, hogy kész küldöttséget küldeni Minszkbe, hogy tárgyalásokat folytassanak az ukrán kormány képviselőivel, ám Moszkva szerint Kijev inkább Varsót javasolta, majd nem reagált többé. Az ukrán elnöki hivatal ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett, hogy tárgyalások kezdődjenek a békéről és a tűzszünetről, és zajlanak az egyeztetések a helyszínről és az időpontról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelt el hadműveletet az ukrajnai Donyec-medencében, miután a héten elismerte az ottani szakadárok által önkényesen kikiáltott két "népköztársaság" függetlenségét, és azok segítséget kértek Moszkvától. Putyin leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadnak célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.
Zelenszkij visszautasította a kimenekítését
Az amerikaiak ki akarták menekíteni az ukrán elnököt de ő nemet mondott
Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy segít kimenekíteni az ukrán elnököt, Vlodomir Zelenszkijt Kijevből, hogy elkerülje az életét fenyegető veszélyeket, de ő eddig elutasította a távozást – írja a Washington Post. Zelenszkij marad, annak ellenére, hogy a napokban ő maga mondta, hogy ő Oroszország első számú ellensége, családja pedig a második számú, és szerinte ki akarják őket végezni.
A Post amerikai és ukrán tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek, köztük a CIA igazgatója is figyelmeztették Zelenszkijt a biztonságát fenyegető veszélyre, olyan tisztségviselőket is idéztek, akik szerint orosz merénylőcsoportok már januárban Kijevben tartózkodhattak. Az elnök ennek ellenére döntött úgy, hogy marad az országában.
Fehérorosz hekkerek is támadást indítottak
Ukrán tisztviselők szerint a belarusz védelmi minisztériumban dolgozó hekkerek kibertámadást indítottak az ukrán hadsereg ellen.
Azt írták, hogy a hekkerek elsősorban adathalász leveleket küldtek ukrán katonai vezetők e-mail-címeire. Azt, hogy a beloruszoknak sikerült-e valamilyen fontos információt megszerezniük, egyelőre nem tudják.
Úgy tudni, hogy az említett hekkercsoport korábban már a NATO tagállamai ellen is indított akciókat. Egy lengyel katonai akadémia weboldalán például egy hamisított levelet jelentettek meg az országban állomásozó amerikai csapatokról.
Egy ukrán képviselőnő is fegyvert ragadott
Az ukrán országgyűlés egyik képviselője, Kira Rudik, úgy döntött, megtanul kalasnyikovval lőni, hogy megvédhesse a támadás alatt álló Kijevet – írja a Guardian.
A CNN-nek nyilatkozó politikus szerint furcsa érzés, hogy egyik pillanatról a másikra abba kellett hagynia a parlamentben való munkát, és fegyvert kellett ragadnia, hogy megvédhesse Kijevet. Ugyanakkor érezte, hogy tennie kell valamit.
„Ilyenkor kapsz egy fegyvert, és megtanulod, hogyan kell lőni vele. Megérted, hogy össze kell gyűjtened egy ellenálló csoportot, amit mi is megtettünk, és most segítjük hadseregünket az orosz katonák ellen, akik éppen most próbálják elfoglalni Kijevet, miközben önnel beszélek” – mondta Rudik az őt kérdező újságírónak.
Rudik szerint ez az „új valóság”, amit pár napja még szürreálisnak gondolt volna.
„Nem megyünk el. Ez a mi városunk és ez a mi országunk, és egyetlen Putyin-katona sem fogja megmondani, hogyan éljünk” – mondta.
 
 
Átmenetileg visszavonultak az oroszok
Beszámolók szerint az ukrán főváros elcsendesedett reggelre, az orosz katonák visszavonultak.
 
 
Olexander Scherba, Ausztria korábbi ukrajnai nagykövete azt írta, hogy a nap felkeltével elcsendesült a város.
A lövöldözésnek vége szakadt ebben a negyedben. Olyan, mintha véget ért volna egy horrorfilm – írta.
Paul Adams, a BBC riportere is megerősítette, hogy a város elcsendesedett, hozzátéve: mindez bármelyik pillanatban megváltozhat.
Sokan arra számítanak, hogy napközben az orosz hadsereg ismét rakétákkal, tüzérséggel lőheti a várost, valamint a levegőből bombázhatja azért, hogy előkészítsék a következő támadást.
A kijevi állatkertnél – ahol heves harcok dúltak az éjjel – egyébként még reggel is égett egy épület.
 
 
Több ukrán városban is légicsapások értek
Több ukrán városban is légiriadót fújtak szombat hajnalban.
A The Guardian szerint Lviv, Lutszk, Vinnicja, Uman és Rivnye városokban szólaltak meg a szirénák.
 
 
Egy bejegyzés tanúsága szerint Odesszában is folynak a harcok. A várost már tegnap este is ellepték a rakéták, de az ukrán védelem egyelőre kitart.
 
 
Az IMF-hez fordultak az ukránok
Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója azt mondta: pénteken az ukrán hatóságok rendkívüli pénzsegélyt kértek tőlük az oroszok inváziója miatt.
Ezzel összefüggésben egyelőre csak azt közölte: megvizsgálják, hogy tudják teljesíteni a kérést.
Georgieva szerint a jelenlegi helyzetben egyelőre annak állhat fenn a lehetősége, hogy további 2,2 milliárd dolláros kölcsönt adnak Ukrajnának a már korábban folyósított pénzösszeg mellé.
Az amerikai külügy szerint a családtagjaik megölésével fenyegethetik az ukrán katonákat az oroszok
Az amerikai külügyminisztérium szerint Oroszország hamarosan azzal fogja megfenyegetni az ukrán katonákat, hogy megölik a családtagjaikat, ha nem adják meg magukat.
A külügyminisztérium egyelőre nem közölte, hogy milyen forrásból értesültek erről a tervezett lépésről.
Zelenszkij: "nem tesszük le a fegyvert"
Nem tesszük le a fegyvert, megvédjük az országunkat - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a közösségi médiában közzétett beszédében, válaszul arra, hogy Moszkva korábban fegyverletételre szólította fel az ukrán hadsereget.
"Ne higgyetek az álhíreknek, még mindig itt vagyok" - hangsúlyozta egy mindössze negyven másodperces felvételen, amelyet a Twitteren hozott nyilvánosságra. A videó hátterében az elnöki rezidencia volt látható.
Zelenszkijről olyan hírek láttak napvilágot, hogy elhagyta az országot, vagy hogy elrendelte: Ukrajna adja meg magát az oroszoknak.
Az államfő leszögezte: Kijevben marad. Egyúttal felszólította az ukránokat, hogy védjék meg az orosz ostrom alatt álló fővárost.
 
 
A Twitteren közzétett üzenetében jelezte: a diplomáciai fronton is új nap virradt, amelyet egy Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott beszélgetéssel indított. Hangsúlyozta: a háborúellenes koalíció működik, fegyverek és felszerelések érkeznek Ukrajnába a partnerországoktól.
Egy szemtanú arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy puskaropogás hallatszott az ukrán főváros, Kijev kormányzati negyedének közelében szombat reggel. A hírügynökség tudósítója szerint a városközpontból tüzérségi támadás zaja hallatszik, és két rakéta csapódott be Kijev területén. A városvezetés úgy tudja, hogy az egyik egy lakóépületet talált el.
Kijevi tisztségviselők figyelmeztették a lakosokat, hogy keressenek menedéket, kerüljék az ablakokat és az erkélyeket, illetve tegyenek meg minden óvintézkedés a leomló törmelék és a lövedékek ellen.
Eközben az ukrán hadsereg közölte, hogy pénteken légicsapások érték Szumi, Poltava és Mariupol környékét: az oroszok a Fekete-tengerről indítottak Kalibr-rakétákat a megnevezett térségek ellen.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója elmondta: kemény harcok zajlanak Mariupol környékén, és Herszon, Odessza, valamint Mikolajiv közelében is összecsapások vannak.
"Mariupol semmiképp sem fogja megadni magát, nem fogják elfoglalni" - szögezte le.
Az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok elfoglalták az Ukrajna délkeleti részén található Melitopol városát.
Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint péntek este arra utasította a külügyminisztériumot, hogy szabadítson fel 350 millió dollárt Ukrajna számára katonai segély formájában. A kongresszus egyik munkatársa szerint az amerikai kormány összesen 6,4 milliárd dollárt akar elérhetővé tenni az orosz támadás alatt álló ország számára humanitárius és katonai segítség formájában.
Orosz védelmi minisztérium: elfoglaltuk Melitopolt
Orosz katonák elfoglalták Melitopol városát – közölte az Interfax és a Szputnyik orosz hírügynökség az ország védelmi minisztériumára hivatkozva.
Melitopol Ukrajna déli részén, Zaporizzsja régióban fekszik. Közepes méretű városról van szó, ami egy kulcsfontosságú ukrán kikötőhöz, Mariupolhoz van közel. Szombaton az éjszaka folyamán a brit védelmi minisztérium már adott arról hírt, hogy a város közelében az oroszok kétéltű hadviselésbe kezdtek, feltehetőleg repülőkkel megpakolt hajókkal kötöttek ki.
Ukrán elnöki főtanácsadó: remek az alkupozíciónk
Meglehetősen magabiztos üzenettel állt elő szombat reggel Mihajlo Podoljak, aki az Ukrajna ellen invázió harmadik napján arról beszélt, hogy az eddig látottak alapján az országa remek alkupozícióban van. Így aztán szerinte ha elkezdődnek a tárgyalások – márpedig el fognak, mert minden háború így ér véget –, ott már Ukrajna fog diktálni, és feltételeket szabni többek közt Donyeckkel és a Luhanszkkal kapcsolatban is. Podoljak azt is hozzátette, hogy az elmúlt napok alapján egyértelmű a háború forgatókönyve, és elmondta, arra számít, hogy a villámháborúval szerinte kudarcot valló oroszok hamarosan civil célpontokon fogják kiélni a dühüket.
Vagy legalábbis megpróbálják majd, mert mint mondta, ebben meg fogják akadályozni őket.
Podoljak szombaton arról is beszélt, hogy az oroszok megpróbáltak a lehető legtöbb katonai eszközt bevinni Kijevbe, de jelenleg Ukrajna kontroll alatt tartja a fővárost, illetve az azt körülvevő területeket. Arról is beszélt, hogy szabotőrök és kémek is vannak Kijevben, de a hatóságok aktívan dolgoznak a kiszűrésükön. Az ukrán hadsereg hivatalos tájékoztatása szerint Kijevben egy katonai bázis elleni támadást sikerült visszaverniük, szombaton pedig azt is közölték, hogy megsemmisítettek egy két autóból, két teherautóból és egy tankból álló konvojt.
Amerikai védelmi minisztériumi forrás: az orosz erők egyharmada már Ukrajnában van
Az amerikai védelmi minisztérium egyik, anonimitást kérő tisztviselője azt mondta a CNN-nek, hogy Oroszország „a teljes harcerejének körülbelül egyharmadát már bevetette Ukrajnában”.
Ez nem jelenti azt, hogy nem hajlandóak ennél többet is odaküldeni
– tette hozzá a tisztviselő.
Az orosz hadseregben a becslések szerint jelenleg 900 ezer aktív katona van. Az invázió előtti híradások arról szóltak, hogy 200 ezer katona lehet jelenleg az ukrán határ környékén, míg az ukránoknak szerda előtt – amikor már a tartalékosokat is elkezdték besorozni – 196 ezer katonájuk volt. Az oroszok ezen kívül jóval több és fejlettebb eszközzel is rendelkeznek, mint az ukránok.
Zelenszkij szerint közelebb került az EU-tagság
Az ukrán elnök szerint ideje lezárni a témában régóta folyó diskurzust, és dönteni Ukrajna Eu-tagságáról.
 
 
Nem hirdethet az orosz állami média a Zuckerberg-metaverzumban
Az orosz állami média nem jeleníthet meg hirdetéseket a Meta platformjain, és nem használhatja pénzszerzésre a felületeket - közölte a Facebook közösségimédia-óriás anyavállalata helyi idő szerint pénteken.
A cég biztonsági részlegét vezető Nathaniel Gleicher a Twitteren közölte: emellett továbbra is megjelölik az orosz állami média által posztolt kétes tartalmakat.
"Figyelemmel követjük az ukrajnai helyzetet, és nyilvánosságra hozunk minden lépést, amelyet a platformjainkat használó emberek védelme érdekében teszünk" - fűzte hozzá.
A Facebook korábban lehetővé tette az Ukrajnában élő felhasználók számára, hogy biztonsági okokból zárolják a profiljukat.
Nick Clegg, a Meta alelnöke közleményében azt írta: az orosz hatóságok elrendelték, hogy a Meta hagyjon fel a tényellenőrzéssel és a tartalmak megjelölésével négy orosz állami hírforrás esetében. Clegg jelezte: visszautasították a követelést, ami miatt korlátozták a hozzáférést a Meta szolgáltatásaihoz.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor az alapvető emberi jogok és szabadságjogok megsértésével és cenzúrával vádolta a Metát - írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A Twitter ideiglenesen felfüggesztette a hirdetéseket felületén Oroszországban és Ukrajnában, indoklása szerint azért, hogy a reklámok ne vonják el a figyelmet a közbiztonsági jellegű információkról.
Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter felszólította az Apple-t, hogy tegye elérhetetlenné termékeit és szolgáltatásait Oroszországban. A tárcavezető szerint a döntéssel mozgósítani lehetne az orosz fiatalokat és a keresőképes rétegeket, hogy lépjenek fel a "szégyenletes katonai agresszió ellen" - írta Fedorov Tim Cooknak, az Apple vezérigazgatójának címzett levelében.
Oroszország sikerekről, Ukrajna komoly orosz veszteségekről számolt be
Oroszország 821 ukrán katonai objektumot semlegesített azóta, hogy csütörtök hajnalban hadműveletet indított Ukrajna ellen - közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton Moszkvában.
Konasenkov állítása szerint az orosz hadsereg 14 katonai repülőteret, 19 hadállást, 24 Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert és 48 radarállomást számolt fel. A szóvivő hozzátette: az ukrán haditengerészet nyolc hajóját érte találat, és számos repülőgépet, helikoptert, drónt, harckocsit és páncélozott járművet semmisítettek meg.
Konasenkov azt is elmondta, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk térségéből érkező szakadárok mintegy 30 kilométeres sávot szereztek meg az ukrán kormányerőktől. A donyecki szakadárok orosz támogatással hat kilométert nyomultak előre - jegyezte meg.
Eközben az ukrán hadsereg arról tájékoztatott, hogy az oroszok 3500 katonát vesztettek a harcokban, és kétszázan estek az ukránok fogságába. Az ukrán erők 14 repülőgépet, 8 helikoptert, 102 harckocsit és 536 páncélozott járművet semmisítettek meg.
Ukrajna több részén továbbra is heves harcok dúlnak - állt a katonaság közleményében.
Tömbház kapott rakétalálatot Kijevben
Szombat reggel rakétatalálatot kapott egy sokemeletes tömbház Kijevben:
 
 Az épületben keletkezett kár az alábbi fotókon látható:
 
 
Az ukrán belügyminiszter az esettel kapcsolatban közölte, hogy senki sem halt meg.
Klicsko: nincsenek már oroszok Kijevben
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szombat reggel közölte, hogy sikeresen visszaverték az Ukrajna fővárosába bejutni próbáló orosz csapatokat.
Nehéz volt az éjszaka, de nincsenek orosz csapatok Kijevben. Az ellenség megpróbál betörni a főváros területére – közölte Vitalij Klicsko, aki megerősítette, hogy az éjszaka robbanások és lövöldözések hallatszottak Kijevben.
Zoom
Fotó: Genya Savilov / AFP
Ugyanakkor elmondta, hogy szabotázs- és felderítőcsapatok működnek Kijevben.
A fővárosban reggel 6 óráig 35-en sérültek meg, köztük két gyerek, a polgárokat pedig arra kérik, hogy keressenek menedéket.
Zoom
Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Zoom
Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Lettországba távoznak a moszkvai ukrán követségi dolgozók
Kiürül a moszkvai ukrán nagykövetség, a személyzet Lettországba távozik, onnan dolgozik tovább, közölte a Reuters hírügynökséggel a lett külügyminiszter. Szerinte ez a megoldás a követségi dolgozók kérése volt, ők pedig készséggel beleegyeztek. Biztonsági megfontolásokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a nagykövetség dolgozói meg is érkeztek-e már.
A béke mellett szólalt fel az orosz NHL-sztár
A béke mellett emelt szót Alekszandr Ovecskin, az észak-amerikai profi jégkorongligában (NHL) szereplő Washington Capitals orosz csapatkapitánya.
"Kérem, elég a háborúból. Nem számít, ki van benne, Oroszország, Ukrajna, más országok: békében kell élnünk a világban" - fogalmazott a Moszkvában született Ovecskin, akinek családja egy része még mindig Oroszországban él.
Az NHL legeredményesebb hokisainak örökranglistáján negyedik Ovecskin leszögezte: ő sportoló, nem politikus, ám bízik benne, hogy hamarosan minden jóra fordul.
198 halálos áldozattal számolnak az ukránok
Az ukrán egészségügyi minisztérium közlése szerint Ukrajna orosz megszállásában eddig legalább 198 ember vesztette életét, és a halálos áldozatok között 3 gyerek is van. Az Interfax hírügynökség idézte a minisztérium vezetőjét, aki szerint a sérültek száma összesen 1115, köztük 33 gyerekkel. Ahogy a Reuters megjegyezte: itt sem egyértelmű, hogy kizárólag polgári áldozatokról, sebesültekről van-e szó. 
A britek szerint továbbra is ukrán kézen van Melitopol
James Heappey, a brit védelmi minisztérium államtitkára közölte: Melitopol még mindig ukrán kézben van, dacára annak, amit az oroszok állítanak.
Armed forces minister James Heappey says Melitopol is "still in Ukrainian hands" - despite claims from Russian military.
 
 
Bejelentkezésében arról is beszámolt, hogy Kijevben az elszigetelt utcai harcokat orosz részről elsősorban a Szpecnaz kommandósai, valamint ejtőernyősök folytatják. Hozzátette: az oroszok megpróbálják ugyan bekeríteni a fővárost, de a heves ellenállás miatt még nagyon messze vannak attól, hogy ezt megvalósítsák.
Az államtitkár végül azt mondta: az invázió egyelőre közel sem halad annyira jól, mint az oroszok tervezték, ugyanis az ukránok a vártnál jóval nagyobb ellenállást mutatnak. Állítása szerint az oroszok
már az invázió első napján el akarták volna foglalni Harkivot, Herszont, Mariupolt, Szumit és Melitopolt.
Légvédelmi szirémázás szakítgatja meg a mentést
A mentésben részt vevőknek pedig ilyenkor fedezékbe kell vonulniuk, ahogy a fotókon is látszik:
Zoom
Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Zoom
Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Macron: fájni fognak a szankciók a francia gazdáknak
Az ukrajnai háború és a nyugati hatalmak által bevezetett, Oroszországot sújtó szankciók maradandó és súlyos következményekkel fognak járni a francia mezőgazdasági ágazatra nézve, mondta a francia elnök, Emmanuel Macron szombaton egy párizsi agrárrendezvényen - írja a Reuters.
A kereskedelmi korlátozások érintik majd az olyan francia áruk exportját, mint például a bor vagy a gabona, míg az energiaárak emelkedése az állattartókra mér komoly csapást. Macron szerint kidolgoznak egy tervet, lesznek intézkedések a gazdák megsegítésére.
CNN: egyre közelebb Kijev bekerítéséhez az oroszok
A CNN szerint a Kijevtől 35 kilométerre délre található Vaszilkivben is heves harcok folynak jelenleg. A város elfoglalásával az oroszok célja az lehet, hogy még szorosabban bekerítsék az ostrom alatt álló ukrán fővárost.
Vaszilkiv polgármestere szombat hajnalban közölte, hogy már a városközpontban zajlik a küzdelem. Elismerte, hogy az ukrán fél súlyos veszteségeket szenvedett a harcokban: legalább kétszáz katona megsebesült vagy meghalt.
James Heappey, a birt védelmi minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta: az oroszok megpróbálják ugyan bekeríteni a fővárost, de a heves ellenállás miatt még nagyon messze vannak attól, hogy ezt megvalósítsák. Közölte azt is, hogy Kijevben az elszigetelt utcai harcokat orosz részről elsősorban a Szpecnaz kommandósai, valamint ejtőernyősök folytatják jelenleg.
Kanadának már nem ízlik az orosz vodka
Ukrajna megszállása elleni tiltakozásként számos kanadai italboltban levették a polcokról az orosz vodkát és az egyéb, Oroszországban gyártott alkoholos italokat. A whisky után a vodka egyébként a második legnépszerűbb szeszesital Kanadában. Az ország 4,8 millió kanadai dollár értékben (nagyjából 1,2 milliárd forintnak felel meg) importált alkoholos italokat Oroszországból a 2021-es évben - írja a Reuters.
Állítólag egy ukrán sofőr szlalomozott így a rakéták elől
A Twitteren terjed egy videó amelyben az látható, hogy egy harkivi ember próbálja kikerülni azokat a rakétákat, amelyek a város útjain éppen becsapódnak szombat hajnalban.
 
 
Egy másik felvételen látható, amint a rakéták épp becsapódnak Ukrajna második legnagyobb városában, amely ellen péntek este nagyobb támadást indítottak az oroszok.
 
 
Néma csendet kért az ukrán ENSZ-nagykövet a BT-ben
Szergij Kyslicja, Ukrajna nagykövete egy perc néma csendre szólította fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát a New York-i rendkívüli ülésen.
Felszólalása közben egy perc néma csöndet kért, hogy imádkozzanak a békéért, és az orosz invázióban meghalt áldozatokért – írja a The Guardian.
Moszkva felfüggeszti az űrkutatási együttműködést Kourouban
Az európai szankciókra válaszul Moszkva felfüggeszti az űrkutatási együttműködést a Francia Guyana-i Kourouban található európai űrközpontban - közölte Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) vezetője a Telegramon szombat reggel.
Oroszország úgy döntött, hogy a műszaki személyzetet is visszahívja. Jelenleg 87 orosz állampolgár dolgozik az űrközpontban, akik hazatérésének megszervezése folyamatban van.
A nyugati országok számos szigorú szankciót léptettek életbe Oroszországgal szemben, miután az csütörtök hajnalban katonai műveletet indított Ukrajna ellen.
Szakértők rámutattak, hogy az űrkutatás azon kevés területek egyike volt, ahol az elmúlt években zavartalan volt az együttműködés Oroszország és a Nyugat között.
Rogozin hozzátette: Oroszország továbbra is részt vesz a Nemzetközi Űrállomás (ISS) munkájában.
Macron: "A háború visszatért Európába"
Fel kell készülni az ukrajnai harcok elhúzódására - figyelmeztetett Emmanuel Macron francia elnök szombaton a párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállításon és vásáron.
A francia kormány tervet készít, hogy az ország rugalmasan tudja kezelni a háború gazdasági következményeit - jelezte Macron. Az elnök szerint a főbb exportágazatok közül a bor, a gabona és az állati takarmány kivitelére biztosan hatással lesz a konfliktus.
"A háború visszatért Európába" - mondta Macron, aláhúzva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalúan választotta a harcot.
Szakértők attól tartanak, hogy a nyugati szankciók, illetve a válaszul hozott orosz megtorló intézkedések jelentős fennakadásokat okoznak a kereskedelemben. Franciaország Oroszország kilencedik legnagyobb élelmiszeripari beszállítója. Ukrajnában több nagy francia csoport van jelen, elsősorban a tejiparban, valamint a gabona- és a vetőmagágazatban.
Eközben egy francia katonai szóvivő bejelentette, hogy Franciaország védelmi célú katonai felszerelést küld Ukrajnába.
 
Nemrég Vishorod városa közelében haladt el egy orosz katonai konvoj, amelynek járművein szokatlan jelzéseket láttak.
 
Száz harcjárműves orosz konvojt láttak Kijev felé haladni
A NEXTA szerint a konvoj Kijev felé haladt, és száz harcjárműből állt. Az összes jármű oldalára egy „V" betű vagy ahhoz hasonló jelzés volt felfestve, a katonák pedig fehér karszalagot viseltek.
Néhány napja, még az invázió kezdete előtt már beszámoltak ezekhez hasonló titokzatos orosz járművekről, csak azoknak az oldalán egy „Z" betűhoz hasonló jel volt látható. Erről még ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
„V" betűs jelzést korábban már egy megsemmisített orosz tankon, valamint egy csecsen katonák által használt járművön is levideóztak.
 
 
 
 
 Orosz katonai konvojt semmisítettek meg az ukránok
A NEXTA videót közölt egy Herszon közelében megsemmisített orosz katonai konvojról.
 
 
Ezen a környéken jelenleg is heves harcok zajlanak, az oroszok állítólag már az invázió első napján szerették volna elfoglalni a Krím közelében fekvő nagyvárost.
A videón látható járművek közt egyébként olyanok is vannak, amelyeknek az oldalára egy „Z" betű vagy ahhoz hasonló jelzés van festve. Azóta pedig már „V" betűs járművek is megjelentek az oroszoknál (egyelőre nincs hír arról, hogy ezek mit jelentenek).
HVG: már fél éve készülődhettek a háborúra az orosz diverzánsok
A HVG értesülései szerint a Kijevben megjelent orosz diverzánsok már jó ideje a fővárosban voltak, legalább fél éve ideköltöztek, készülődtek és vártak a háború kitörésére. Bár az ukrán vezetés továbbra is arról beszél, hogy a hadsereg ellenáll, az, hogy már nem csak elszórtan robbannak ki összetűzések, arra utalhat, hogy az orosz hadsereg lassan felülkerekedik. Kijev közvetlen közelében is harcok dúlnak, az ukrán légierő egyik SzU-27-es vadászgépe lelőtt egy Il-76-os orosz katonai szállítógépet, amelyen valószínűleg több tucat orosz deszantos tartózkodott. Kijevi források szerint közben több mint száz helikoptert vontak össze az oroszok Kijevtől északra, az ukrán-fehérorosz határ fehérorosz oldalán.
Kijárási tilalom KIjevben, ellenség az a civil, aki megsérti
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Twitter-oldalán közölte, hogy az ukrán fővárosban kijárási tilalmat vezetnek be.
A főváros hatékonyabb védelme és a lakosság biztonsága érdekében a mai naptól, szombattól 17 órától reggel 8 óráig kijárási tilalom lép életbe
– írja Vitalij Klicsko, hozzátéve, hogy a kijárási tilalom február 28-ig marad érvényben, egyúttal jelezte, hogy az a civil, aki a jelzett idősávban az utcán tartózkodik, azt ellenségnek tekintik.
 
 
Újabb fegyvereket és lőszereket küldenek a csehek
Csehország újabb fegyvereket és lőszert adományoz Ukrajnának - a kormány döntéséről Jana Cernochová védelmi miniszter tájékoztatott a Twitteren szombaton megjelent bejegyzésében.
A csehek gépkarabélyokat, géppuskákat, speciális puskákat és pisztolyokat, illetve hozzájuk való lőszert adnak az ukránoknak - pontosított a miniszter. Az adomány értéke 188 millió korona. A védelmi tárca már felvette a kapcsolatot az ukránokkal, hogy konkrétan hová küldje a fegyvereket és a lőszert.
"Nagyon fontos, konkrét segítségről van szó" - mondta Jevhen Perebijnisz, Ukrajna prágai nagykövete újságíróknak, amikor szombaton délelőtt elhagyta a védelmi minisztérium épületét. A diplomata már pénteken a cseh parlamenti felsőházban beszélt arról, hogy Ukrajnának most "azonnali konkrét segítségre, elsősorban fegyverekre" van szüksége. "A szolidaritás kinyilvánítása már nem elegendő" - szögezte le a szenátorok előtt Perebijnisz.
A kormány már január végén arról döntött, hogy mintegy 4000 tarackágyú-lövedéket ad Ukrajnának 40 millió korona értékben.
A kabinet pénteken rendkívüli ülésen döntött arról, hogy szükség esetén akár 580 cseh katonát lehessen bevetni a NATO készenléti egységeinek keretében a szövetség egész területén. Arról is határozott a kormány, hogy szükség esetén a szövetséges NATO-országok katonai alegységei szabadon mozoghassanak cseh területen. A NATO-repülőgépek például szabadon vehetnek fel üzemanyagot a cseh repülőtereken.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.
Északnyugat-Ukrajnában sincs nyugalom
Orosz ejtőernyősöket dobtak le a szombat délelőtti órákban környékén Brodi városánál, a Lvivi területen. A hírt a város polgármestere jelentette be.
 
 
Körülbelül 60 ejtőernyős katona indított támadást, de az ukrán visszaverték, visszavonulásra kényszerítették őket.
Az akció azért is figyelemreméltó, mert – amint az a térképeken is látható –Északnyugat-Ukrajnát és így a Lvivi területet eddig látványosan elkerülte az orosz offenzíva, itt leginkább csak légi- és rakétacsapásokra szorítkoztak eddig az oroszok.
A minisztériumoknak sem szóltak
Vlagyimir Putyin támogatottsága a mélypontra kerülhet, ha nem tudják hamar befejezni a háborút – ezt mondta a Russian International Affairs Council (RIAC) nevű, tudományos tanácsadó testület vezetője a BBC-nek.
A RIAC-ot 2010-ben hozta létre az orosz elnök egy rendelettel. A szervezet tudományos tevékenysége mellett az orosz kormánynak is tanácsokat ad.
Andrej Kortunov, a RIAC vezérigazgatója most azt mondta: amikor Vlagyimir Putyin kikérte a véleményét, ő nem támogatta az invázió megindítását, mivel szerinte az „nem igazolható”, jogos lépés Oroszországtól. Hozzátette:
még az orosz külügyminisztérium számos munkatársa is megdöbbent, amikor megkezdődött a támadás.
Kortunov ezután azt is leszögezte, hogy az invázióról szóló döntést egyértelműen a Kreml berkein belül hozták még, amelyet igyekeztek titokban tartani (a jelek szerint még a minisztériumok előtt is).
Arról, hogy az orosz emberek miként értékelhetik az inváziót, a szakértő azt mondta:
  • ha korlátozott veszteségek mellett, rövid idő alatt sikerül elérni a célokat, akkor Putyin támogatottsága nem csökken,
  • ha két héten belül valósítják meg, de nagyobb veszteségekkel, akkor valamelyest csökken a támogatottsága,
  • ha pedig két héten belül sem sikerül legyőzni az ukránokat, akkor mélypontra zuhanhat az orosz elnök népszerűsége.
Andrej Kortunov hozzátette: az orosz elnök eredeti terve szerinte az lehetett, hogy két héten belül befejezi a hadműveletet.
Észtország is kitiltotta az orosz gépeket
A szomszédos Lettországot követve Észtország is lezárta a légterét az orosz repülőgépek előtt. Az ország miniszterelnöke, Kaja Kallas sürgette a többi EU-s országot, hogy kövessék a példát. „Nincs hely az agresszor gépei számára demokratikus egekben” – írta Kaja Kallas a Twitteren.
Lettország március 26-ig törölte az összes, Oroszországba tartó járatot, nemcsak azokat, amelyeket orosz légitársaságok indítottak volna. Korlátozásokat vezetett be az Egyesült Királyság, Csehország és Bulgária is.
Oroszország viszonozta a kitiltásokat
Oroszország kitiltotta a légteréből a bolgár, lengyel és cseh gépeket a légteréből, miután ezek az országok is kitiltották az orosz gépeket a saját légtereikből.
Korábban az oroszok a brit gépeket is kitiltották, miután a britek is kitiltották őket.
A legfrissebb fejlemények szerint a lettek, litvánok és az észtek is kitiltották már az orosz gépeket a légtereikből.
Ukrajna szerint a Vöröskeresztnek kell hazajuttatnia a halott oroszokat
Ukrajna szerint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának el kellene távolítania Ukrajnából a háborúban meghalt orosz katonák holttesteit, és visszavinni őket Oroszországba.
„Ez egy humanitárius szükséglet”, és a Vöröskeresztnek kéne ezt a „problémát rendeznie”, mondta az ukrán miniszterelnök-helyettes, Iryna Verescsuk a BBC szerint.
Zoom
Fotó: Huszti István / Telex
Arról egyelőre nincsenek megbízható információk, mennyi orosz halottja van a háborúnak. Az ukrán hadsereg azt állítja, több mint 3500 orosz halt meg eddig, de Oroszország még nem ismerte el az áldozatok számát.
(Kuruc.info - MTI - Telex - Index - HVG nyomán)
Itt foyltatódik a közvetítés:
Előző napi fejlemények: