A napok óta zajló konfliktus hasonló ahhoz, mint ami nálunk Gyöngyöspatán történt. A rendőrség speciális egységei is felvonultak azokon a helyeken, ahol a legerőteljesebb a feszültség. A legszörnyűbb helyzet Rumburk városában alakult ki, ahol a csehek számára akkor telt be a pohár, amikor még augusztus 21-én 20 roma rátámadt hat cseh férfira egy szórakozóhely mellett. Néhány héttel korábban Novy Bor városában három cseh súlyosan megsebesült, amikor több tucat cigány rontott rájuk. Az incidenseket követően több ezer cseh vonult az utcára Ustecky járás különböző településein. „Cigányok, menjetek dolgozni! Csehek, csehek!” – skandálták többek között a tüntetők, akik közül a vérmesebbek bedobták néhány cigányok lakta ház ablakát.

A Rumburkban történt legutóbbi, cigányok által elkövetett támadást követően Petr Lessy, a cseh rendőrség főnöke egy 50 tagú különleges rendőri egységet vezényelt a városba, és megígérte, hogy egy 200 főből álló rendőri erő fog folyamatosan állomásozni a cigányterrorizmustól leginkább sújtott Ustecky járásban.

A cseh hazafiak legnagyobb tüntetése augusztus 26-án zajlott le Rumburkban, amikor is 1500 demonstráló tiltakozott a cigánybűnözés ellen. Néhány demonstráló ledöntötte egy cigány család házának kerítését, illetve néhányan behatoltak egy olyan házba, ahová törvénytelenül cigányok fészkelték be magukat. Ezekre az „erőszakos cselekményekre” hivatkozva a felvonultatott készenléti erők végül feloszlatták a tüntetést. Öt hazafit letartóztattak. Sajnos a becsületes csehek életét sem csupán a bűnöző cigányok keserítik meg, hanem az úgynevezett „jogvédő szervezetek” is, melyek túlságosan is „gyengének” minősítették a hatóságok fellépését.

A romákat védelmező  jogvédők Csehországban is arról pofáznak, hogy a „romló  gazdasági helyzet”, az „emelkedő munkanélküliség”  és a „romák kirekesztése és hátrányos megkülönböztetése”  vezetett a feszültségek kiéleződéséhez a két etnikum között. Hogy esetleg a cigányok egy részének élősködő, sőt bűnöző  életmódja váltotta ki a csehek haragját, arról a „jogvédők” tudni sem akarnak. Laco Tousek, a Plzeni Egyetem antropológus professzora a mostani csehországi etnikai konfliktusokat a közelmúltban lezajlott nagy-britanniai zavargásokhoz hasonlította, és a „szegénységgel” magyarázta az eseményeket.

A helyi cseh lakosság viszont évek óta arra panaszkodik, hogy a járás területére folyamatosan vándorolnak be a cigányok. Az egyelőre még többségben lévő  csehek dühét az is fokozza, hogy az állam nagyvonalú segélyekkel támogatja a romák letelepedését, akik közül aztán sokan a bűnöző  életmódot választják. Ráadásul valóságos cigány gettók jöttek létre szerte a járásban. Rendőrségi statisztikák szerint a bűnözés Csehország északi részén összességében növekszik, habár például éppen Rumburkban állítólag csökkent. A városban ugyanis az év első hét hónapjában 289 bűncselekmény történt, míg a tavalyi esztendő hasonló időszakában 314. Ugyanakkor viszont Sluknovban január eleje és július vége között 152 bűnesetet regisztráltak (az előző év ugyanezen időszakában 89-et), Varnsdorfban pedig az év első hét hónapjában 275 bűncselekményt követtek el(tavaly ugyanekkor 203-at.)

A helyiek persze nem polkorrektkednek és nem hazudoznak. „Az itteni állapotokról szóló hírekben semmiféle túlzás nincsen. Éjszaka kimenni az utcára roppant veszélyes vállalkozás. Nagyon kell vigyáznunk az értékeinkre, mert a romák mindent ellopnak, ami mozdítható” – ecseteli a helyzetet egy Petra nevezetű, Rumburkban dolgozó pincérnő, aki teljes nevét nem volt hajlandó elárulni az újságíróknak, mert fél a cigányok bosszújától. „Az emberek késsel a zsebükben mennek ki az utcákra…Én egy fiatal lány vagyok, de félek elmenni bárhova is” – kesereg Petra, akinek a sorsa a „jogvédőket” különös módon a legkevésbé sem érdekli.

Jaroslav Skvácek, Rumburk polgármestere arra szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy korlátozzák a térségbe áramló cigányok számát, például úgy, hogy határozzák meg központilag, hány ember lakhat egyetlen lakásban. A „jogvédők” és a roma szervezetek viszont statisztikai adatokat lobogtatnak, amelyekből állítólag kiderül: a járás településeire és városaiba korántsem költözik be annyi cigány, mint azt a helyi lakosok állítják. (Feltehetően azért nincsenek jelen az újonnan érkezők a statisztikákban, mert egész egyszerűen nem jelentkeznek be.)

A cseh közvélemény természetesen nem kedveli a romákat. (És akkor még finoman fogalmaztam.) Egy áprilisban elvégzett közvélemény-kutatás szerint a csehek 81%-a érzi „problematikusnak” az együttélést a cigányokkal. Vajon a csehek is „rasszisták” lennének? „A romák mindig is messze a legnépszerűtlenebb népcsoport voltak a csehek körében” – ismerte el Jan Cervenka, a Cseh

Közvélemény-Kutató Intézet munkatársa. Aki ugyanakkor úgy véli, „történelmi okok” és „előítéletek” rontják a két többség és kisebbség viszonyát. Ami az „előítéleteket” illeti, az állását féltő közvélemény-kutató arra utal, hogy a legtöbb megkérdezett cseh polgár szerint a cigányok „visszaélnek a szociális támogatásokkal”. Ami persze nem nevezhető „előítéletnek”, hanem sokkal inkább ténynek.
Laco Tousek antropológus professzor szerint pedig a rendőrségi egységek kivezénylése tovább élezte a feszültséget a csehek és a romák között. Igaza van, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a cseh rendőrség is legfőképpen azokat a hazafiakat tekinti a legfőbb ellenségnek, akik szeretnének kétségbeesett honfitársaiknak segítséget nyújtani. A kiutat senki sem látja. A többségi társadalom nem tudja megszervezni önvédelmét, mert a hatalom meggátolja ebben, a politika tehetetlen, a rendőrség pedig csak a legkirívóbb – és a csehek kárára elkövetett - bűncselekmények után avatkozik be. Akár csak mi, magyarok, a csehek is, „roma kisebbségükkel” együtt, tehetetlenül sodródnak az ismeretlen jövő felé.

Forrás ITT.

(Kuruc.info)