A kormánypártok által egykor destruktívnak minősített csoportosulást a Fidesz-KDNP pártszövetség véglegesen a történelmi egyházak sorába emelte, így sárba tiporta a keresztény történelmi egyházak tekintélyét.

Megszületett az új egyházi törvény. A hónapokig készült eredeti KDNP-s törvényjavaslatot a Fidesz-frakció az utolsó pillanatban söpörte le az asztalról, és a zárószavazás előtt pár perccel benyújtott módosító indítvánnyal alapjaiban írták át a kereszténydemokraták által jegyzett törvényt. A korábbi tervezet még három kategóriába sorolta volna az egyházakat és felekezeteket. Az első csoportba, a bevett és elismert egyházak közé az 1895-ös egyházügyi törvény által meghatározott tizenhárom egyház került volna. Így a keresztény történelmi egyházak, azaz a katolikus, a református és az evangélikus mellett három zsidó felekezet, az unitárius és baptista, valamint öt ortodox felekezet kapott volna helyet. A második kategóriába azokat a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat sorolták, amelyekkel a kormány megállapodást kötött volna. Itt említették a Hit Gyülekezetét. A harmadikba az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyházakat szánták volna, mint például az iszlám közösséget vagy az örmény egyházat. Mint ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Jobbik már ekkor név szerinti szavazást kezdeményezett, hogy a Hit Gyülekezetét töröljék a törvényjavaslatban felsorolt egyházak közül. Ám a nemzeti radikális párt módosító javaslatát nagykoalíciós egyetértésben szavazta le a Fidesz, a KDNP és az MSZP. Sőt, Lázár János múlt heti rapid indítványának – és a Fidesz elnökségének – „köszönhetően”, a három korábbi kategória megkülönböztetése megszűnt és a Hit Gyülekezetét azon történelmi egyházak soraiba léptették elő, amelyeket automatikusan elismer a Ház. A többi felekezetet az eredeti tervezettel szemben nem a Fővárosi Bíróság jegyzi be, hanem az adott vallási közösségnek az illetékes miniszterhez kell majd fordulnia, a végső döntést pedig az Országgyűlés kétharmados többsége hozza meg. További fontos változás, hogy az egyházi nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek között nem szerepel létszámkorlát, így bejegyzését kérheti minden olyan egyesület, amely legalább húsz éve szervezett módon végez vallási tevékenységet. Az éj leple alatt elfogadott jogszabályba ugyanakkor hiba csúszott, hiszen az egyik paragrafusból valóban kikerült az ezer tagról szóló kitétel, míg a következőben benne maradt. Így az elfogadott törvény jelenleg önmagának mond ellent. A múlt heti botrányos zárószavazásról Mirkóczki Ádám kijelentette: „A Fidesz gyakorlatilag feltörölte a padlót a KDNP-vel.” A Jobbik szóvivője szerint nem volt még példa arra, hogy a kormánypártok ennyire semmibe vegyék a Házszabályt, ugyanis a zárószavazás előtt nem az a törvénytervezet került a képviselők elé, amiről az általános és a részletes vitát lefolytatták, hanem egy tartalmában teljesen új törvény. Mirkóczki Ádám lapunknak úgy érvelt, a Fidesz nemcsak a KDNP-t, hanem a saját szavazóit is cserbenhagyta. Mint fogalmazott, nem sok olyan kormánypárti szavazó van, amely a Hit Gyülekezetét a történelmi egyházak rangjára emelné.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes „kodifikációs remekműről” beszél, míg Lázár János a Házszabály szigorítását tervezi, miután pártja nem hajlandó tovább tűrni a „Jobbik zsidózást és cigányozását”. A frakcióvezető ezzel Novák Előd felszólalására utalt, miután a jobbikos képviselő szóvá tette Fónagy János államtitkár azon javaslatát, mellyel a fideszes politikus a 2004-ben bejegyzett Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség felvételét kezdeményezte az egyházak közé. Ez a felekezet 2010-ben mindössze 241 főtől kapott 1 százalékos felajánlást. A közélet tematizálása most Novák Előd „zsidózásáról” szól. Ellenben arra már nem szabad emlékezni, hogy a kormányzat márciusi elképzelései még 100 év honosságról és/vagy 25 ezres lélekszámról szóltak. Később már a történelmi egyház kategória is elmaradt, a történet végére pedig csendben és halkan, a nyilvánosság teljes kizárásával egyszer csak a történelmi egyházak közé emelték az 1979-ben alapított, öt fővel induló cionista szektát. Vajon milyen mértékű paktum szükség ahhoz, hogy a tekintélyes jobboldali sajtóorgánumok tényfeltáró írásai elmaradjanak a Fidesz által tíz évvel ezelőtt még destruktív szektának minősített csoportosulásról? Vajon mi állhat annak háttérben, hogy az SZDSZ, az MSZP és az MDF után most a Fideszben talál új szövetségesre az Izrael állam felvirágoztatásáért munkálkodó csoportosulás? (...)