Számos szerző szerint a japánok rendelkeztek a legjobb torpedóval, a 93-as típussal. Ennek a típusnak több előnye is volt, amik technikai innovációra vezethetők vissza. A legjelentősebb technikai innováció az volt, hogy a torpedó levegő helyett tiszta oxigént tartalmazott a tartályaiban. Mivel a levegő csak 21 százalékban tartalmaz oxigént, ezért ez majdnem ötszörös különbséget jelentett. Emiatt a japán torpedók nagyobb hatósugarúak voltak az összes többi korabeli torpedónál.

A típus másik előnye az volt, hogy jelentősen nagyobb volt a többi korabeli torpedónál. Míg a tipikus világháborús torpedók 45-54 cm-esek voltak, addig a „Hosszú Lándzsa” 61 cm-es volt. Emiatt nagyobb kárt okozott találatkor.

Egy további tényező az volt, hogy a két világháború között a japánok rászánták arra az erőforrásokat, hogy leteszteljék a torpedóikat, amit nem minden haditengerészet tett meg. Ennek az volt az oka, hogy a torpedók nagyon drágák voltak, ami miatt a legtöbb haditengerészet a háború előtt inkább nem tesztelte azokat. Emiatt a japán torpedók sokkal megbízhatóbbak voltak.

Ezért gyakorlatilag nagyobb távolságból lehetett indítani, mint amilyen távolságból a hajók tüzérségi lövegekkel lőtték egymást. Amíg nem jöttek rá, hogy létezik, addig az amerikai tengerészet nem értette, miért kapnak torpedótalálatokat sokmérföldes távolságokból. A „Hosszú Lándzsa” (Long Lance) amúgy a típus nyugati elnevezése volt.

A japán haditengerészet számára a két világháború között az jelentette az egyik problémát, hogy nem lehetett annyi hadihajójuk, mint az amerikaiaknak. Ezért arra fókuszáltak, hogy a hajóik minőségi fölényben legyenek az ellenséges hajókkal szemben. Az egyik terület, amiben ezt sikeresen megvalósították, a nehézcirkálók voltak.

A japán nehézcirkálók jellegzetessége az volt, hogy a vízkiszorításukhoz képest nagy volt a tűzerejük. Ennek az volt az oka, hogy a japánok arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb löveget zsúfolják rá a hajókra a hajók méretéhez képest. Ezért, míg a legtöbb világháborús cirkálónak 3 vagy 4 lövegtornya volt, addig számos japán nehézcirkálóknak 5. A japán nehézcirkálók emellett rendelkeztek a fentebb már említett torpedókkal.

Az erős fegyverzetnek hátránya is volt. Az egyik az volt, hogy a japán nehézcirkálók nagyon zsúfoltak lettek, ami többek között a legénység életkörülményein látszott meg.

A tűzerejük miatt összességében a japán nehézcirkálók az 1941-42 időszakban nagyon hatékonynak számítottak és a japán hódításokat ezek a hajók vezették.

Egy másik terület, amiben a japánok a technikai fölényt keresték, az éjszakai harc volt. Ehhez több felszerelést is kifejlesztettek és felkészültek rá, így éjszakai csatákban többször is megverték a brit és amerikai flottákat.

A japánok a hajóik legénysége számára hatalmas távcsöveket biztosítottak, hogy jobban lássanak a sötétben. A leggyakoribbak a 12 cm-es távcsövek voltak, de voltak 21 cm-esek is. Emellett kifejlesztettek láng nélküli lőport, hogy kevésbé látszódjanak a hajóik, amikor éjszaka tüzelnek. Továbbá használtak világító gránátokat is.

Ezzel szemben az amerikai haditengerészet által használt lőpor sokkal nagyobb fényjelenséget produkált, emellett az amerikaiak az éjszakai kiképzésre kisebb hangsúlyt fektettek.

Közvetlenül ezután a japán nehézcirkálók súlyos vereséget mértek az amerikai flottára a Savo sziget közelében. A csatában megmutatkozott a japán fölény az éjszakai felszerelésben és kiképzésben. A csata után az amerikai haditengerészet egy ideig csak nappal mert műveleteket végrehajtani a térségben

A két világháború között megkötött tengerészeti egyezmények korlátozták a japán flotta fegyverkezését. A japánok ezt több módon próbálták ellensúlyozni. Az egyik példa, a nehézcirkálóik tervezése, fentebb látható, akárcsak az éjszakai harcra való felkészülés. Egy további példa a csatahajóik rekonstrukciója a két világháború között.

Az 1922-ben megkötött washingtoni egyezmény meghatározta, hogy az egyes államoknak mekkora flottát lehet fenntartaniuk. Viszont az egyezmény nem tiltotta meg, hogy a meglévő hajókat átépítsék. Ezért a japánok a két világháború között a meglévő hajóikat többször átépítették. Ennek egyik legjobb példáit a Kongo osztályú csatahajók jelentették. Ezeket a hajókat eredetileg az első világháború előtt tervezték. Viszont a rekonstrukció során kaptak 4 ezer tonna páncélt, majd a következő rekonstrukció alkalmával erősebb gőzturbinákat.

A világháború előtt a japán haditengerészet számos vízi repülőgépet és vízirepülőgép-anyahajót épített, hogy kiegészítse a repülőgép-hordozóit. Ezeknek a hajóknak az volt a funkciójuk, hogy légi felderítést végezzenek, ami révén a nagyobb hordozók a fő feladataikra koncentrálhattak. Emellett ezeket gyorsabban lehetett megépíteni, mint egy hagyományos repülőgép-hordozót, ami révén kiegészíthették velük a flottát.

A vízi repülőgépekben a japánok azért is láttak fantáziát, mivel a Csendes-óceán területein kevés volt a légitámaszpontok építésére alkalmas sziget, ami korlátozta a szárazföldi bázisú repülőgépek alkalmazhatóságát. Ezzel szemben a vízi repülőgépek bármilyen szigetet használhattak támaszpontként, ami az alkalmazást tekintve komoly előny volt. Ezért a japánok több ezer hidroplánt gyártottak, amiket elsősorban felderítési és járőrözési feladatokra használtak a szigetvilágban.

Ehhez kapcsolódik, hogy a hadiviselő felek közül egyedül a japánok gyártottak úszótalpas-vadászgépet. A típusjele Nakajima A6M2-N volt, és a híres Zero vadászgép úszótalpas változata volt. 1942-ben kezdték alkalmazni, és a fordulékonysága félelmetes volt, ami komoly ellenféllé tette.

Később megjelent egy újabb típus, a Kawanishi N1K1, de akkor már késő volt.

(Olvasónktól)

http://www.navweaps.com/Weapons/WTJAP_Main.php
http://www.navweaps.com/Weapons/WTJAP_WWII.php
http://www.combinedfleet.com/torps.htm
http://pwencycl.kgbudge.com/L/o/Long_Lance.htm
https://www.brighthubengineering.com/marine-history/123615-imperial-japanese-navy-heavy-cruisers/
http://pwencycl.kgbudge.com/N/i/Night_Combat.htm
http://pwencycl.kgbudge.com/S/a/Savo_Island.htm
https://en.wikipedia.org/wiki/Pagoda_mast
https://www.navygeneralboard.com/kongo-class/
http://pwencycl.kgbudge.com/S/e/Seaplane_Carriers.htm
https://www.militaryfactory.com/aircraft/detail.asp?aircraft_id=1388