Kuruc.info - Európai nacionalista pártok nyomában, XIX. rész

Svájc. Ha Svájcra gondolunk, akkor legtöbbször a hegyek, az órák, a csokoládék, a lila tehenek, a meggypiros bicska, a Matterhorn, Tell Vilmos, a Svájci Gárda, Kálvin és Zwingli, a ~~zsidó~~ bankok, a semlegesség, a bernáthegyi, a közvetlen demokrácia, a sajnálatos berni csoda, a Sauber F1 Team, az ementáli és a rohadt sok albán jut eszünkbe; no meg az, hogy Kalányos Dzseni mégis hogy tud olyan hosszú körmökkel mosogatni a svájci munkahelyén, illetve, hogy hova a francba is tűnt a sok cigány pillangó (vagy inkább fekete varjú) a Nyíregyházát és Debrecent összekötő 4-es számú főútról, továbbá, hogy a feka bobosok is csodálják a svájci árjákat.

Na, de mi a helyzet a pártokkal, konkrétabban a nacionalista pártokkal? Az alábbiakban erre a kérdésre is választ kaphatunk.

Svájci Néppárt - Schweizerische Volkspartei (SVP)

A pártot 1971-ben alapították, nemzeti-konzervatív alapokon nyugszik. Jelszava: "Svájci minőség, a középosztály pártja". A Szövetségi Nemzetgyűlés legnagyobb pártja. A párt euroszkeptikus, és ellenzi a tömeges bevándorlást. A 2023-as választáson 29%-ot értek el. A Nemzeti Tanácsban 200 helyből 62 mandátumot szereztek, míg az Állami Tanácsban 46-ból 6-ot.

Az SVP szuverenista, ragaszkodik a semlegességhez, valamint a társadalmi konzervativizmushoz. A párt támogatja az egyéni felelősség elvét, ezért elutasítja szociális jólétre és az oktatásra fordított állami támogatásának emelését.

Külpolitikájukban ellenzik Svájc növekvő szerepvállalását az ENSZ-ben, az EU-ban és a NATO-ban, valamint elutasítják a schengeni övezethez való csatlakozás lehetőségét is. Kiállnak amellett, hogy a hadseregnek csupán egyetlen feladata van: garantálni Svájc szuverenitását, s elutasítanak minden esetleges missziót.

Az SVP szerint aggályos az igazságszolgáltatás növekvő befolyása a politikára. Az SVP szerint ez a befolyás, különösen a nemzetközi jogon keresztül, egyre inkább megkérdőjelezi a svájci közvetlen demokráciát. Az SVP azt is bírálja, hogy az igazságszolgáltatás nem demokratikus, mert a bíróságok a többség akarata ellenére hoztak döntéseket.

A Svájci Néppárt logója

A migráció terén a párt elkötelezi magát a bevándorlási törvények szigorítása mellett. Az SVP a szociális ellátórendszerbe való bevándorlásra figyelmeztet, és bírálja a külföldiek magas arányát az állami biztosítási ellátásban részesülők és más szociális jóléti programok között. Véleményük szerint a svájci jólétet veszélyeztetik a szociális hálót kihasználó külföldi bevándorlók. Úgy vélik, hogy ez a svájci adófizetők pénzének elpazarlását jelenti.

Kritikusak az iszlámmal szemben, szorgalmazták, hogy tiltsák be a minaretek építését Svájcban. 2009-ben ezen javaslatukat végig is vitték, s a többség (57,5%) megszavazta, azonban a meglévő négy minaretet nem érintette a törvény. Az SVP újabb győzelmei a bevándorlási politikában a 2010-ben és 2014-ben a tömeges bevándorlás elleni szövetségi népi kezdeményezések sikerei voltak. 2016-ban népszavazást kezdeményeztek a bűnöző külföldiek kiutasításáról, de a svájciak agymosott többsége (56,7%) úgy döntött, hogy inkább marasztalni kell a sáskákat.

Idén áprilisban a párt népszavazási kezdeményezést jelentett be a bevándorlás korlátozásáról. Mint fogalmaznak: "Az ország minden problémáját az ellenőrizetlen bevándorlás okozza."

Környezetvédelmi, közlekedési és energiapolitikai szempontból az SVP ellenzi a kormányzati környezetvédelmi intézkedéseket. A párt ezért közlekedéspolitikájában támogatja a svájci autópálya-hálózat bővítését, és ellenzi a tömegközlekedés preferálását az egyéni közlekedéssel szemben. A környezetvédelem és az energiapolitika terén az SVP ellenzi a szén-dioxid-adót és támogatja az atomenergia használatát. A CO2-kibocsátás csökkentésével összefüggésben az SVP Svájc korlátozott hatására hivatkozik.

A szociális jóléti politikában az SVP elutasítja a jóléti állam terjeszkedését, és kiáll a konzervatív társadalom mellett. Az SVP az alacsony adók híve, s ellenzi a deficites kiadásokat. Ellenzi a szülési szabadság és az óvodák állami finanszírozását. Az SVP szkeptikus a nemek közötti egyenlőség kormányzati támogatásával kapcsolatban. Oktatáspolitikájában ellenzi azokat a tendenciákat, amelyek a gyermeknevelés felelősségét a családokról a közintézményekre helyezik át. A párt az 1968-as tiltakozásokból eredő tekintélyellenes eszmék túlzott befolyását állítja. Általánosságban elmondható, hogy a párt szigorúbb szankciókat szorgalmaz a társadalmi rend megsértése ellen, és – különösen a szociál- és oktatáspolitika területén – a teljesítményelvhez való visszatérést szorgalmazza.

Az SVP ellenzi az aberráltak házasodáshoz való jogát. Svájcban 2020-ban legalizáltak az elmebetegségen alapuló kapcsolatok házasságnak gúnyolt legalizálását, valamint azt, hogy a leszbikus "párok" spermaadományt vegyenek igénybe mesterséges megtermékenyítés céljából. A parlamenti frakciók közül egyedül az SVP utasította el a természet törvényeit kigúnyoló kezdeményezéseket.

A baseli SVP tagjai be akarják tiltani a „gendernyelvet” az általános iskolákban. Az ötlet kezdeményezője a Junge SVP egyik vezetője, Sarah Regez volt (lásd lentebb). Ennek érdekében gyermekvédelmi kezdeményezést indítottak, és létrehozták a „genderszörny” plakátot. Eric Petry antiszemitizmus-szakértő (szép hivatás...) elképedt a plakát láttán, s antiszemitizmusnak nevezte a dolgot. Petry szerint a szivárványos karszalag vagy a nácikra utalhat, vagy a zsidókra, akiknek a gettóban csillagos karszalagot kellett hordaniuk (vagy a BKV-ellenőrökre, sőt Michael Jackson is hordott karszalagos extravagáns ruhákat). A zsidók képzelőereje határtalan, ha rettegésről, esetleg fiktív történelmi események megalkotásáról van szó.

Regez egyébként egyértelművé tette: a szivárványos karszalag a katari labdarúgó vb-re utal, ahol több válogatott is ezzel szerette volna provokálni a házigazdákat.

A zsidók ebben a plakátban is antiszemitizmust véltek felfedezni

Az SVP ifjúsági tagozata a Junge SVP. Ahogy az lenni szokott általában, az ifjúsági tagozat (egy része) radikálisabb álláspontot képvisel, mint az anyapárt. A fiatalok programjában a legfontosabb alapelvek közé tartozik a közbiztonság, a mezőgazdaság, valamint a kis- és középvállalkozások megerősítése, a magas adók és vámok elleni küzdelem, valamint az EU-csatlakozás, a világos és korlátozó bevándorlási és menekültügyi politika, valamint a svájci milícia megőrzése.

2024. április elején több szekcióbizottság nyilvánosan elhatárolódott Sarah Regez stratégiai vezetőtől, akit csak március elején neveztek ki erre a posztra, miután kiderült, hogy "jobboldali szélsőséges" eseményekben vett részt, s kapcsolatban áll a Junge Tat nevű szélsőjobboldali csoporttal.

Szintén idén tavasszal rendezett egy eseményt a Junge Tat, amelyre meghívták előadónak az osztrák Martin Sellnert is. Az előadásra a karhatalom lecsapott: Sellnert letartóztatták, majd kiutasították Aargau kantonból. A helyi Junge SVP vezetője kiállt Sellner mellett, s azt mondta ki, hogy "a Junge Tat pontosan ugyanazt a tartalmat kommunikálja, mint mi”.

A Junge SVP stratégiai vezetője, valamint a genderszörny plakát tervezője, Sarah Regez

Az SVP híres a figyelemfelkeltő plakátjairól. Az egyik ilyen plakáton a balosokat, a liberálisokat, valamint az EU-t féregként ábrázolták, akik egy almát esznek, ami Svájcot szimbolizálta. Egy másik plakáton a baloldalt vörös patkányokként mutatták be.

Idén júniusban Genf kantonban népszavazáson a választók 85%-a úgy döntött, hogy be kell tiltani a "gyűlöletkeltésre alkalmas jelképeket, plakátokat". A törvénymódosítást a parlamenti pártok közül egyedül az SVP nem támogatta.

Itt egy csokorra való az SVP plakátjaiból:

Svájci Demokraták - Schweizer Demokraten (SD)

A pártot 1961-ben alapították. 1977-ig Nemzeti Akció a Nép és Haza elidegenítése ellen, majd a Nemzeti Akció az Emberekért és Hazáért nevet viselte. Jelenlegi nevét 1990-ben vette fel.

A párt eredetileg bevándorlásellenes programot követő pártként indult a 60-as években. A párt a külföldi munkavállalók, különösen az olaszok beáramlására adott reakcióként alakult ki ebben az időszakban. Az 1970-es években vesztett lendületéből, majd 1991-ben 5 mandátumot is szerzett, ami az eddigi legjobb eredménye volt. Az ezredfordulóra a párt teljesen súlytalanná vált, miután a Svájci Néppárt felszívta korábbi támogatóit.

A Svájci Demokraták logója

Az SD egyébként nacionalista, konzervatív, és erősen izolacionista. A párt célja, hogy Svájcot megőrizze szabad, független és semleges nemzetnek, valamint, hogy megóvja a svájci életteret. Elutasítják a bevándorlást, az EU-t és az ENSZ-t is.

Nagy hangsúlyt fektetnek a jólétre és a környezetvédelemre is. Választási szlogenük: "Nemzeti, környezettudatos, szociális." Jelenleg nem tagjai a parlamentnek. Az SVP-től jobbra állnak.

Két plakát a Svájci Demokratáktól

Betelt a pohár! - Mass-Voll!

2021. februárjában alakult a Covid-19 miatti korlátozások elleni tiltakozások eredményeképpen. A párt alapítója és vezetője Nicolas Rimoldi. Rimoldi 1995-ben született, anyai nagyapjai 1956-os magyar menekült volt.

2023-ban 2-3000 fő részvételével rendezett tüntetést az ukrajnai háború támogatása ellen. 2023. október 17-én a párt népi kezdeményezést indított Svájc szuverenitásának megerősítésére a WHO-val és az Európai Unióval szemben.

Egy kis fricska az antifáknak...

és a vírusrettegőknek

A mozgalom a korlátlan alapvető jogok vízióját védi, ideértve a sürgősségi jog alkalmazásának maximális korlátozását, minden korlátozó egészségügyi intézkedés tilalmát, valamint a lőfegyver viselésének és tartásának liberális jogát. A Mass-Voll a svájci szuverenitás erősítését is szeretné, különösen: kilépést a legtöbb nemzetközi szervezetből (például a WHO- ból vagy az ENSZ-ből), vagy a bevándorlás szigorú ellenőrzését. A mozgalom emellett Svájc örökös semlegességének szigorú alkalmazását kívánja, ami a KFOR visszavonását és a nemzetközi szankciókat vonja maga után, különösen az Oroszország elleni szankciókra értve.

Martin Sellner és Nicolas Rimoldi, a Mass-Voll vezetője

Svájcban Rimoldi szemére vetik, hogy jó kapcsolatot ápol az osztrák nacionalistával, Martin Sellnerrel, valamint amikor Ausztriából tartott Svájcba, akkor ellátogatott Braunau am Inn településre is, amelyről képet is kitett a közösségi oldalán.

Rimoldi így reagált a nácizásra: "Ez egy nagyon kétségbeesett baloldali kísérlet arra, hogy választási propagandát hajtson végre az alkotmányos hazafiak ellen. Csak egy kis szünetet tartottunk a Mass-Voll-tagokkal a hazafelé vezető úton. Tagjaink teát és bajor sört ittak, vacsorára fantasztikus húsgombócot fogyasztottak, és néhány Mass-Voll-matricát is elhelyeztek.”

Mass-Voll-demonstráció

A Mass-Voll részt vett a Mi Hazánk, majd a bolgár Újjászületés által szervezett konferencián is. Budapesten és Szófiában is közös nyilatkozatot fogadtak el. Idén áprilisban a Mass-Voll által szervezett tüntetésen a Mi Hazánk delegációja is képviseltette magát.

A Mi Hazánk Külügyi Kabinetének vezetője, Árgyelán János Bernben, a Mass-Voll rendezvényén (fotó: Magyar Jelen)

Helvét Ellenállás - Résistance Helvétique (RH)

A szervezetet 2014-ben alapították más szélsőjobbos szervezetek tagjaiból. Céljukat úgy jelölik meg, hogy biztosítaniuk kell Svájc túlélését. A legveszélyesebb hatásoknak az EU-nyomását, a bevándorlást, a demográfiai problémákat, valamint az idegen kulturális hatásokat és szokásokat jelölik meg. A Svájcért vívott harcban az első feladatnak azt jelölik meg, hogy vissza kell nyerniük az elméket és a szíveket. Ennek érdekében demonstrációkat, konferenciákat, előadásokat szerveznek, matricáznak, szórólapoznak. Tagjaik aktívan sportolnak, előnyben részesítik a küzdősportokat. Rendszeresen tartanak "közbiztonságot javító egészségügyi sétákat", melyek itthon a Betyársereg nevéhez köthetők.

Jelszavuk: "Aki nem harcol, az cinkossá válik."

Helvét Ellenállás

Programja szerint az RH minden politikai pártot be akar tiltani, minden migránst kitoloncolni, eltörölni a menedékjogot, kereskedelmi védővámokat kíván létrehozni, valamint betiltanák az abortuszt és az eutanáziát.

Az RH jó kapcsolatot ápol az európai Szövetség a Békéért és Szabadságért (APF) párttal, az olasz Casa Pounddal, valamint francia hazafias csoportokkal. Az RH felszólított minden európai fehér nacionalistát, hogy az EP választásokon ne legyen tartózkodó, hanem hazájában mindenki támogassa a lehető legradikálisabb politikai formációkat.

Az RH mind az ukrán-orosz, mind a palesztin-zsidó háború kapcsán a semlegességet hirdeti, mert, mint érvelnek: a svájci fehér embernek egyik háborúhoz sincs semmi köze.