Hogy miért? Egyrészt amiatt, mert a jelenlegi pártokratikus viszonyok között ők tudnak eljutni a legtöbb emberhez, így a társadalomra, a közbeszédre is ők tudják a legnagyobb hatást gyakorolni. Továbbá azért is, mert ha minden egyes nacionalista formációt be szeretnénk mutatni, akkor a vaskos kötetek terjedelmével kellene versenyeznünk. Gondoljunk csak arra, hogy hazánkban hány jelenleg is aktív kisebb vagy nagyobb nacionalista szervezet működik, a teljesség igénye nélkül: a Mi Hazánk, HVIM, Légió Hungária, Betyársereg, Magyar Önvédelmi Mozgalom, Blood & Honour Hungária, Blood C18 Honour Hungary, Lelkiismeret 88; s akkor még nem is beszéltünk a közelmúltban létező patinás (MNA, Pax Hungarica, Magyar Gárda, egykori Jobbik) vagy tiszavirágéletű szervezetekről, melyek a fentiekből szakadtak ki (pl. Magyar Hajnal, Nemzeti Forradalmi Párt). Szükségszerűen elkerülhetetlen lesz, hogy a pártok világából olykor a mozgalmak színterére is átkalandozzunk, hogy bizonyos folyamatokat jobban megértsünk, elvégre a Mi Hazánk története is szorosan összefügg Toroczkai Lászlóval, valamint az általa korábban életre hívott HVIM-mel. Továbbá a közelgő EP-választások is aktualitást adnak az áttekintésnek, írja olvasónk.

Az első részben a lengyel pártok kerülnek bemutatásra, a történelmi magyar-lengyel barátság miatt is.

A Lengyel Korona Konföderációja, amelyet gyakran Koronának (Korona) rövidítenek, egy monarchista, nacionalista és tradicionalista politikai párt, melyet Grzegorz Braun vezet. Ahogy a párt fogalmaz céljaival kapcsolatban: "Küzdeni Lengyelország javáért, biztosítani kívánjuk a lengyel állam szuverenitását, megvédeni Lengyelország katolikus hitét, biztosítani a lengyel családok boldogulását, valamint a latin civilizáció elvei alapján kialakítani a társadalmi életet." A párt jelmondata: "Ad maiorem Dei gloriam" vagyis "Mindent Isten nagyobb dicsőségére".

A párt gyakorlatilag több nemzeti tömörülés szövetsége, ezek az Új Reménysé (Nowa Nadzieja), a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) és a Szabdság és Függetlenség Konföderációja (Konfederacja Wolnosć i Niepodległosć). Grzegorz Braun pártvezető lett a párt első tagja a Szejmben a 2019-es lengyel parlamenti választás után. Braunt a lengyel fősodratú média szélsőjobboldalinak, oltásellenesnek és antiszemitának bélyegzi, valami gyakran oroszbarátsággal is vádolják, pusztán azért, mert nem tartozik a hagyományosan habzószájú ruszofób lengyel politikusok közé, s mert éles kritikával illeti a kijevi zsidó rezsimet és a NATO-t.

2022 júniusában Braun és a párt néhány más tagja közösen aláírt egy nyilatkozatot, amely kijelenti, hogy az ukrajnai háború a NATO-bővítés, valamint az ukrán nyelvtörvények következménye, amelyek az orosz kisebbséget diszkriminálták. A párt a háború befejezésére szólított fel, "Oroszország és Ukrajna közötti kompromisszum" megkötésével. Egy 2022 szeptemberében tartott tüntetésen Braun a következő kijelentést tette: "Állítsák meg Lengyelország ukránosítását! Állítsák meg Lengyelország depolonizálását! Lengyelország lengyelesítéséről legyen szó!". Braun egy interjúban úgy fogalmazott, hogy pártja aktívan harcol Lengyelország banderizálása és ukránosítása ellen azzal, hogy megpróbálja megakadályozni az ukrán menekültek tömeges behatolását Lengyelország területére.

A párt legismertebb karaktere egyértelműen Braun. Politikai karrierje akkor kezdődött, amikor bejelentette, hogy indul a 2015-ös elnökválasztáson. Megalakította az "Isten áldjon!" kampánybizottságot, de a szavazatok minimális százalékát kapta. Politikai útja azzal folytatódott, hogy részt vett az európai és orosz kapcsolatokról szóló megbeszéléseken, valamint különböző választásokon, többek között a gdański polgármesteri tisztségre és az Európai Parlamentbe való bejutásra is pályázott. A 2019-es parlamenti választáson beválasztották a Szejmbe. A 2023-as parlamenti választáson újraválasztották.

A Covid miatti lezárások alatt egyértelműen az emberek szabadságjoga mellett foglalt állást, valamint ellenezte a kötelező oltásokat is. 2021 szeptemberében Braun a Szejmben elmondott beszédében azzal vádolta a kormányt, hogy a Covid-19 világjárvány megfékezése érdekében tett intézkedései révén növeli a gyermekek öngyilkossági arányát. Adam Niedzielski egészségügyi miniszterhez intézett beszédét a következő szavakkal fejezte be: "Ön, uram, lógni fog!" E kijelentések miatt Braunt kizárták a Szejm ülésén való további részvételből. Niedzielski a Szejm elnökével, Elżbieta Witekkel együtt büntetendő fenyegetési vádat emelt Braun ellen, amelyet később az ügyész ejtett, hivatkozva arra, hogy bűncselekményre utaló jelek nincsenek. A panaszosok a határozatot nem kielégítő nyomozásra és a tanúk kihallgatásának hiányára hivatkozva megfellebbezték. A következő hetekben Braun behatolt az Egészségügyi Minisztérium épületébe, amely Niedzielski szerint összefügg Braun szavaival és az oltásellenes mozgalommal való kapcsolataival. A bíróság azonban fenntartotta az ügyész döntését, és magyarázatot adott arra vonatkozóan, hogy Braun szavai, bár nem helyénvalók, csupán kritikák voltak, és Niedzielski állítólagos félelme irracionális volt.

Braunt a média szinte "minden ellenesnek" bélyegzi: Amerika-, ukrán-, protestáns-, LMBTQP-ellenes, antiszemita és oroszbarát jelzőkkel illetik, aki a lengyel ultranacionalizmushoz igazodik, valamint a tradicionalista katolicizmushoz. A Szejmben sohasem fogta vissza magát, ha Lengyelország és a kereszténység ellenségeit kellett megnevezni: a lengyelországi zsidókra Lengyelország ellenségeiként és "a sátáni kultusz résztvevőiként" tett utalást.

2023. január 27-én Braun elpusztította a krakkói kerületi bíróság épületében található, ukrán, EU és LMBTQP "büszkeség"-zászlókkal "díszített" "karácsonyfát".

2023. május 30-án Braun megzavarta a lengyel-kanadai állampolgárságú, de zsidó származású Jan Grabowski történész holokausztról szóló meséit előadását a varsói "Német" Történeti Intézetben azzal, hogy behatolt a terembe, és megsemmisítette az esemény mikrofonját és hangszóróit. Braun a zsidókat Lengyelország ellenségeinek nevezte, akik a lengyel területek "ellenséges átvételére" vágynak, és az etnikai lengyeleket rezervátumokba zárnák. Braun szerint a zsidók végső célja, hogy Lengyelországot zsidó állammá alakítsák át. Szavait nehéz lenne konteónak nevezni a történelmi tények, valamint Simon Peresz korábbi kijelentései nyomán.

2023. december 12-én egy hanukiát tűzoltó készülékkel oltott el, amit a Szejmben állítottak fel, mondván: "A sátáni kultuszban részt vevő embereknek szégyellniük kell magukat." A biztonsági őrök elrendelték a terület evakuálását a keletkező fehér aeroszolfelhő miatt. Az eset után kizárták a Szejm folyamatban lévő üléséből, és hat hónapig helyettesi pótlékának visszatartásával büntették. Szymon Hołownia, a Szejm elnöke bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesznek ellene. Braun idén januárban elvesztette mentelmi jogát. Az ügyészség hét vádpontban kíván vádat emelni ellene, ha elítélik, 5 év börtön várhat rá. Braun egyébként tagadta, hogy antiszemita indíttatásból cselekedett, azzal érvelt, hogy keresztényi kötelessége útját állni a Talmud sátáni és rasszista ideológiájának. A párton belül voltak, akik elhatárolódtak Braun akciójától.

A párt alelnöke Roman Fritz, aki többször is járt már hazánkban, legutóbb a Mi Hazánk március 15-ei rendezvényén. Korábban a pártban politizált Robert Winnicki is. Winnicki a Nemzeti Mozgalom elnöke volt, aki a Konföderáció listájáról jutott a Szejmbe. Winnicki 2023-ban egészségügyi okokra hivatkozva nem indult a választáson.

A párt mindenképpen harmadikutasnak számít. A 2023-as választások előtt Bosak, az egyik vezető kijelentette: "A Konföderációnak nem áll szándékában meghosszabbítani a PiS hatalmát vagy elősegíteni Tusk visszatérését a hatalomba. Szavazóink többsége nem akarja ezt."

Ryszard Zajaczkowski egyetemi tanár és a párt egyik jelöltje úgy nyilatkozott 2023-ban, hogy a II. világháborút követően népirtást hajtottak végre a lengyelek ellen, melyet a zsidók a kommunistákkal lepaktálva követtek el, "amihez képest az auschwitzi tábort csak egy nyaralótábornak lehetne nevezni". Továbbá kijelentette, hogy a kommunizmus sokkal nagyobb rossz volt, mint a fasizmus.

A 2019-es országgyűlési választáson 1 256 953 szavazatot szerzett, ami a voksok 6,8%-át jelentette, és 1 mandátumhoz volt elégséges.  2023-ban 1 547 364 szavazattal 7,2%-ot értek el, ami 4 mandátumot jelentett.

A Politico 2024 február végén a pártot 10%-ra mérte.

A Korona honlapja: konfederacjakoronypolskiej.pl

A szervezet 1981. november 10-én egy nacionalista vitacsoportként alakult meg. A párt 1989-es megalakulásakor csatlakozott a Keresztény Nemzeti Unióhoz, majd 1990 februárjában kilépett. A NOP-ot 1992-ben jegyezték be politikai pártként. A párt az egyetlen szélsőjobboldali párt, amely a történelmi, a világháború előtti Nemzeti Radikális Tábor (Obozu Narodowo-Radykalny - ONR) utódjának vallja magát. A NOP tradicionális katolikus, nacionalista, antikommunista, anticionista és holokauszt-revizionista álláspontot képvisel. A gazdaságpolitikában a harmadik utasságot vallja a kommunizmussal és a kapitalizmussal szemben.

Programjában szerepel az eutanázia és abortusz teljes elutasítása, a NATO-ból és EU-ból való kilépés, az LMBTQP-kapcsolatok teljes elutasítása, a korporatív állam megteremtése, a liberalizmussal és kommunizmussal szembeni állásfoglalás, a halálbüntetés visszaállítása.

A párt elutasítja a sovinizmust, így a ruszofóbiát is. Az orosz-ukrán háború kapcsán kijelentik, hogy a humanitárius segítségnyújtás és a tényleges menekültek befogadása erkölcsi kötelezettség. A háborút a fehér nemzetek tragédiájának értékelik. Kijelentik, hogy ez nem Lengyelország háborúja, s a lengyel politikának nem szabad sem az euro-atlanti érdekeket, sem a szovjet romantikán alapuló orosz imperialisztikus vágyakat kiszolgálnia. Véleményük szerint nem szabad hallgatni sem az ukránok által elkövetett lengyeleket sújtó népirtásokról, de a szovjet megszállás és az NKVD által legyilkoltakról sem. A NOP nem hiszi, hogy a fehér és keresztény kultúrát egy "volt KGB-s tiszt" fogja megmenteni. Elutasítják az orosz politika és történelemszemlélet antifasiszta hivatkozási alapjait és az úgynevezett "denácifikációt". Természetesen ellenzik az Ukrajnának nyújtandó fegyverszállításokat is.

A NOP 2001-ben próbált először parlamentbe kerülni: csatlakozott a nacionalista választói szövetséghez, az Alternatív Társadalmi Mozgalomhoz (Alternatywa Ruch Społeczny - ARS). Az ARS a szavazatok alig 0,5%-át szerezte meg, és a szövetség feloszlott. A párt a választásokon egészen 2011-ig indult, ám kevés sikerrel. A legnagyobb sikert a 2011-es országgyűlési választáson egyéniben - az I. választókerületben - elért 3,10% jelentette. Ez volt a párt utolsó választási megmérettetése, azóta a voksolások bojkottálására szólít fel.

A szervezet ismert a társadalmat "sokkoló" kampányairól. A 2007-es parlamenti választáson a NOP választási plakátjain a "Fasizmus? Rosszabbak vagyunk!" szlogennel kívánta felhívni magára a figyelmet. Szintén a 2000-es évek közepén kampányoltak a nemi eltévelyedés ellen is, egy LMBTQP-felvonuláson a "Gáz a buziknak", valamint "Botot a buzik arcába!" kifejezéseket skandálták. David Irving brit történész letartóztatásakor plakátkampányt indítottak a támogatására. A 2006-os izraeli-libanoni konfliktus idején 'Bombák Izrael ellen - itt az ideje!" plakátokkal álltak ki az arab ország mellett.

Az NOP-t számos kormányzati szerv, az USA Külügyminisztériuma, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság, a Rágalmazás Elleni Liga, valamint számos zsidó szervezet antiszemitának és "neonácinak" tartja. Az Európai Roma Jogok Központja nevű szervezet azzal vádolja a pártot, hogy 1998-ban megtámadták a Łódzi cigány közösségi házat.

A párt szimbolikái és jelvényei között megtaláljuk a falanx-szimbólumot (kéz karddal), mely a XVI. századig nyúlik vissza; valamint a kelta keresztet; a fehér és piros lángot; illetve a koronás sast, karmai között a fasces szimbólummal.

A szervezethez kötődő hírportál rendszeresen beszámol a magyarországi nacionalista személyekkel, szervezetekkel, eseményekkel kapcsolatos hírekről is, így Toroczkai Lászlóról, a Mi Hazánkról, a Betyárseregről, a Légió Hungáriáról, a HVIM-ről, a Becsület Napjáról. Az ajánlott idegen nyelvű honlapok között feltüntetik a Kuruc.infót is. A szervezet kiváló kapcsolatokat ápolt a görög Arany Hajnallal.

A NOP honlapjai: www.nop.org.pl valamint a www.nacjonalista.pl

A következőekben bemutatott lengyel szervezetek nem pártok, de mindenképpen meg kell őket említeni, mert egyrészt nélkülük nem lenne kerek egész az írás, valamint mind a három szervezet kapcsán akad magyar vonatkozás is.

Az ONR az azonos nevű, 1934-ben alapított szervezet második inkarnációja. A múlt század 30-as éveiben alapított ONR az olasz fasizmus jegyeit mutatta. Elutasította a parlamentáris demokráciát, egy tekintélyuralmú állam felépítését kívánta elérni. A szervezet harcot folytatott a Lengyelországot behálózó zsidó érdekek és a kommunisták ellen. 3 hónapos fennállását követően betiltották a II. Lengyel Köztársaságban, vezetőit pedig internálták. A fogolytáborban a szervezet kettévált: létrejött az ONR-Falange, valamint az ONR-ABC. A második világháború során nem támogatták az emigráns lengyel kormányt. Az ONR tagjai közül sokan a Nemzeti Fegyveres Erők (Narodowe Siły Zbrojne) csapataihoz csatlakoztak, s egyaránt harcoltak a Harmadik Birodalom, a Szovjetunió és a baloldali lengyel partizánok ellen is. Az ONR tagjait a világháború után a Lengyel Népköztársaság ellenségeinek tekintette.

Az 1993-ban létrehozott ONR nevében, szimbolikájában, ideológiájában az 1934-es ONR-t követi. Érdekességként megemlítendő, hogy mind az ONR, mind a fentebb bemutatott NOP használja a fehér Falange-szimbólumot a zászlajában, a kelta keresztet, illetve mind a kettő használja a római köszöntést is. Az ONR az 1934-es ONR folytatásaként tekint magára, de nem párt; míg az NOP az 1934-es ONR ideológiáját felvállaló párt. Az ONR a lengyel Függetlenségi menet társszervezőiként is ismert, akárcsak a NOP.

Az ONR-t a lengyelországi zsidó szervezetek, valamint a kormányszervek fasisztának tartják. 2019-ben a Lublin-Południe Kerületi Ügyészség eljárást indított az ONR ellen "totalitárius rezsim nyilvános propagálása" miatt, miután közzétettek egy Tweetet, amelyben Léon Degrelle belga rexista vezetőt és SS-tisztet ünnepelték.

A szervezet így határozza meg magát: "A Nemzeti Radikális Tábor egy társadalmi mozgalom, amely olyan lengyel fiatalokat tömörít, akiknek fontosak az olyan értékek, mint az Isten, a becsület, a haza, a család, a hagyomány és a barátság. Nem vagyunk politikai párt, mert nem vagyunk érdekeltek az oligarchák parlamenti játszmáiban."

A szervezet jó kapcsolatot ápol a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. 2014 óta, lengyel kezdeményezésre az ONR és a HVIM együtt emlékezik meg Nedecváron a trianoni diktátumról. Amikor a megszálló román hatalom letartóztatta Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt, az ONR Lengyelországban 50 helyszínen tiltakozott a magyar hazafiak elnyomatása ellen, köztük két román követség előtt is. 2019-ben a két szervezet közösen rótta le tiszteletét a Salamon család temetőjében, mely család 1944-ig tulajdonolta a nedeci várat. Az egykori magyar nemesi család sírjait a lengyel hazafiak példás gondoskodással ápolják. 2022-ben a két szervezet közösen emlékezett meg a Budapesten nyugvó egykori ONR vezető, Tadeusz Gluziński elfeledettnek hitt sírjánál, melyet a HVIM tagjai találtak meg. 2023-ban a két nemzet hazafijai közösen tettek túrát az egykori magyar-lengyel határon. Nedecvár várán nincs felhúzva a lengyel lobogó, hanem a kulturális egyesült zászlaja lobog a váron, azzal a hozzáállással, hogy ha egyszer eljön az idő, akkor majd mi felhúzzuk a saját lobogónkat a vár tornyára. Úgy legyen!

Az ONR weboldala: www.onr.com.pl

A szervezet célja a lengyel ifjúság katolikus és nacionalista szellemű nevelése. A szervezet gyökerei a két világháború közötti Lengyelországban találhatók, a jelenlegi szervezetet 1989-ben alapították.1989-es kiáltványa kimondja, hogy "az ember hazája a legnagyobb földi jó. Isten után a legfőbb szeretet a hazát illeti, Isten után pedig mindenekelőtt a hazát kell szolgálnia", illetve ellenzi a liberalizmust, toleranciát és relativizmust hirdető doktrínákat. Az Összlengyel Ifjúság különösen aktív az LMBTQP-propagandával, a drogliberalizációval és az abortusszal szemben. Szervezője a Függetlenség Menetének. A szervezet volt elnöke - a már fentebb említett - Robert Winnicki. A szervezet a Mi Hazánk Ifjai hivatalos szövetségese.

Az MW honlapja: https://mw.org.pl/

A Falange 2009-ben jött létre az ONR mazóviai brigádjából, miután a mazóviaiak vezetője, Bartosz Bekier összeveszett az ONR vezetőségével. A szervezet nacionalista, elveti a liberalizmust, és támogatja az eurázsianizmust. A szervezet ideológiájára nagy hatást gyakorolt Alexander Dugin orosz filozófus.

2013 júniusában a szervezet misszióba kezdett a polgárháború sújtotta Szíriában, és Bassár el-Aszad elnök kormányerőit támogatta. Képviselői találkoztak többek között Wael Nader al-Halqi miniszterelnökkel, Szíria nagymuftijával, a külügyminiszter-helyettessel, a keresztény papsággal, kormánycsapatokkal, a Hezbollah harcosaival és a Szíriai Szociális Nacionalista Párt képviselőivel.

2014-ben egy kelet-ukrajnai misszió során a Falange hivatalosan is támogatta a szeparatista Donyecki Népköztársaságot és a donbászi Luhanszki Népköztársaságot. A Falange vezetője találkozott a Donyecki Népköztársaság miniszterelnökével, Denis Pushilinnal is. Bartosz Bekier interjút adott a Donyecki Népköztársaság miniszterelnökével az Xportalnak. 2014 októberében az ukrán határőrség több Falange-tagot vett őrizetbe. A tagoknak három évre megtiltották a belépést Ukrajnába.

2015 februárjában a Falange hivatalosan is csatlakozott az akkor újonnan alakult oroszbarát Zmiana párthoz, amelyet dr. Mateusz Piskorski vezetett. Bartosz Bekier, a Falange vezetője a Zmiana helyettes vezetője lett. 2016. május 2-án Bartosz Bekier nyilatkozatot tett közzé a Zmiana pártból való kilépéséről. 2016. május 18-án (mindössze 16 nappal később) a Belső Biztonsági Ügynökség letartóztatta Mateusz Piskorski elnököt, majd később orosz és kínai hírszerzés javára végzett kémkedés vádjával vádolták meg.

Ami miatt feltétlenül meg kívántam mutatni a Falange-t az nem más, mint az ungvári incidens. 2018. február 4-én Ungváron próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát. 2018. február végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat kijelentette, hogy több Falange-tag volt felelős az eseményért, akik az orosz különleges szolgálatok parancsára jártak el. 2018. február 21-én a Belbiztonsági Ügynökség letartóztatta őket. 2018. február 24-én Bartosz Bekier hivatalosan tagadta, hogy a szervezet lenne a felelős az esetért.

2019 januárjában a szervezet több korábbi tagját terrorcselekmény elkövetésével vádolták meg egy krakkói bíróságon. Az ügyészség szerint az akció célja Ukrajna rendszerének megbontása, az ukránok és magyarok közötti etnikai megosztottság elmélyítése volt.

2020. március 23-án nem jogerős ítélet született az ügyben. Ebben a krakkói kerületi bíróság helybenhagyta az ügyészség álláspontját, miszerint a bűncselekmény terrorista jellegű, és minden vádlottat bűnösnek talált az őket terhelő cselekményekben. Az ítélet emellett 3 év börtönbüntetésre ítélte a gyújtogatás szervezőjét, Michał Prokopowiczot, a többieket pedig 1, illetve 2 év börtönbüntetésre ítélte. Egyik fél sem fellebbezett, és az ítélet jogerőre emelkedett.

Az eljárás során Michał Prokopowicz a bíróságon azt vallotta, hogy a terrortámadás megszervezését Manuel Ochsenreiter német újságíró rendelte meg és finanszírozta, akinek meghatalmazottja tagadta az események ezen verzióját. Miután a vád kiderült, Manuel Ochsenreiter elvesztette Markus Frohnmaier, a Bundestag AfD-tag munkatársaként betöltött pozícióját. A lengyel és német bűnüldöző szervek a következő években sikertelenül keresték Ochsenreitert. A jelentések szerint Oroszországban és Marokkóban járt. 2021 augusztusában az orosz hatóságok és a média bejelentette, hogy Manuel Ochsenreiter szívrohamban (khm...) halt meg Moszkvában.

2019-ben a Falange vezetője, Bekier látogatást tett Oroszországban. Bekier szövetségesként tekint Oroszországra, Belaruszra, Szíriára és Iránra. A lengyel nacionalista szervezetek éles kritikát fogalmaznak meg a szervezetről, mert mert megpróbál együttműködni szélsőbaloldali, maoista és internacionalista körökkel.