Atomfegyverek előállításán dolgozhat Románia – állítja egy orosz online felületen megjelent cikk azok után, hogy hétfőn robbanás történt a bukaresti tudományos kutatóközpontban, amelynek során egy személy életét vesztette.
Az olvasók cikkeit közlő Forum.msk-n megjelent írás emlékeztet arra, hogy a '80-as évek végén az a hír járta, hogy Románia az atomenergia-előállító programjával párhuzamosan nukleáris fegyvergyártással is foglalkozik, amelyet 2000-re szeretne befejezni.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 1992-ben tartott gyűlésén többek között arra is felszólították Bukarestet, hogy hagyjon fel a katonai célokra fordítandó nukleáris kísérletezéssel, a kutatáshoz használt eszközöket és berendezéseket pedig semmisítse meg. Az AEIA által 1994-ben végrehajtott ellenőrzés eredményei szerint Románia eleget tett a felszólításnak.
Az ellenőrzés után Románia ismét foglalkozhatott atomenergiai kutatással és nehézvíz előállításával. Ugyanakkor Kanadából, illetve az Egyesült Államokból (hogy az örök barát Franciaországról ne is beszéljünk - a szerk.) üzemanyagot is vásárolhatott a cernavodai atomreaktor számára – áll a Forum.msk cikkében.
(Transindex nyomán)

Tisztelt Szerkesztőség!

Az Atomfegyver kell a románoknak? c. cikkükhöz fűznék néhány, talán érdeklődésre számot tartó kiegészítést.
Idézet a Dr. Makra Zsigmond: Újabb atomhatalmak létrejöttének műszaki lehetőségei c. 1992-es tanulmányból:
„Románia
Erdélyben, Belényes közelében hosszú időn keresztül működtek szovjet felügyelet alatt – állítólag igen gazdag – uránbányák. E bányák jelenlegi termeléséről nincs megbízható adat.
A Bukaresttől északkeletre fekvő csernavodai erőmű részére a románok négy CANDU típusú atomreaktort rendeltek Kanadától. Ennek a reaktornak a kiválasztása éppúgy, mint a koreai reaktoré, a szakember számára sokat mond. A világon működő 417 erőművi reaktor közül (1988-as adat) mindössze 27 használ nehézvizet hűtésre. Ilyen rendszerű az említett CANDU-reaktor is. Ez a reaktor az egyetlen a világon elérhetők közül, amely mintegy automatikusan, üzem közben tríciumot termel. A várható több kilogrammos évi tríciumtermelés tucatnyi korszerű robbanófej tríciumigényét kielégítheti.
Az említett reaktorok a fegyverek plutóniumigényét is elláthatják, a plutónium kivonása és feldolgozása azonban rendkívül bonyolult gyártástechnológiát igényel. Egyelőre nincs nyoma annak, hogy az ország ilyesminek birtokában lenne. Az ismertetett adatok alapján a két említett ország atomfegyvergyártó törekvéseiről az a vélemény, hogy öt-hat év az a minimális idő, ami alatt eljuthatnak néhány primitív atomfegyver előállításáig. Valószínűbb azonban, hogy az említettnél hosszabb idő szükséges ehhez, vagy éppenséggel egyáltalán nem lesz román vagy észak-koreai atomfegyver. Bizonyos kulcsfontosságú eljárásoknak és létesítményeknek ugyanis egyik ország sincs birtokában, és a műszaki színvonalukból következtetve kétségbe vonható, hogy ezeket egyáltalán képesek-e létrehozni.”
Eddig az idézet. Azóta tudjuk, hogy Észak-Korea a szegényes technológiájával meddig jutott. A román blokkok összehasonlíthatatlanul korszerűbb kanadai technológiát vonultatnak fel, emellett plutónium-termelő képességük (és elektromos kapacitásuk) nagyságrendileg nagyobb az Észak-Koreai kapacitásoknál. A két román blokk évente minimum 24-25 nagasaki-i nagyságrendű és technológiájú robbanófej előállításához elegendő plutóniumot ad - és nem mellékes, hogy további két hasonló blokk építése várható az egészen közeli jövőben.
CANDU rendszerű erőművet, egyszerűbb szerkezete okán két és fél év alatt az alapkőletételtől számítva be lehet üzemelni. A történet csattanója csak most jön: a CANDU erőművel - nem véletlenül utalt rá a szerző, hogy egy szakember számára sokatmondó a CANDU név - teljesen észrevehetetlenül, a felderítő műholdak számára észlelhető infravörös-sugárzás-hullámzás nélkül lehet plutóniumot termelni, ugyanis a nehézvíz miatt dúsítást sem igénylő fűtőanyag-cellák üzem közben cserélhetőek. Románia első Candu-6 típusú, 655 MW (Paks blokkjai egyenként 443-473 MW-osak) teljesítményű blokkja 1996 óta termel villamos áramot, a másodikat a közelmúltban adták át. A tervezett ötből a harmadik, és a negyedik blokk építése már az egészen közeli jövőben biztosra vehető - pénzügyi alapjuk biztosított. Ma plutóniumbombát alkotni nem technológiai kérdés - a szükséges mennyiségű alapanyag megléte esetén viszonylag egyszerű, alkalmazott mérnöki munka.
A fentiek ismeretében minden kedves olvasó saját dolga a tanulságokat leszűrni. 
Tisztelettel,

SzF,
Kuruc.info-olvasó
Hivatkozások:
Dr. Makra Zsigmond: Újabb atomhatalmak létrejöttének műszaki lehetőségei c. tanulmánya - http://www.arcanum.hu/haditechnika/lpext.dll/HT_1982-1992/4b3/4b5?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0
A nukláris iparral kapcsolatos napi hírek: http://nukinfo.reak.bme.hu
A CANDU rendszer a Wikipedia-n: http://en.wikipedia.org/wiki/CANDU_reactor
Miért segítette Kanada Ceausescut? -http://www.hazankert.com/candu.html