Száz év múlva többen lehetnek, mint a perzsák
Sok palesztin – és az igazságos harcukkal rokonszenvező barátaik – jó ideje azt gondolja, ha a harctéren egyhamar nem is, de a demográfia terén Izrael előbb-utóbb vereséget fog szenvedni. Az általános felfogás ugyanis az, hogy több palesztin gyermek születik, mint ahány zsidó látja meg a napvilágot. Ami persze igaz is – azonban Izrael egyáltalán nem áll olyan rosszul a demográfiai versenyben, mint gondolnánk.
A legfrissebb ENSZ-statisztikák és előrejelzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy – ha a jelenlegi termékenységi mutatók alapvetően nem változnak – akkor a zsidó állam lakóinak száma lendületesen növekedni fog az elkövetkező évtizedekben. Miközben Európa népesedési katasztrófa előtt áll, és egyre kevesebb gyermek születik az arab államokban és Iránban, valamint Törökországban is, Izrael lakóinak száma erőteljes növekedést mutat. Döbbenetes, de a mostani előrejelzések azt mutatják, hogy a század végére a 7-8 milliós Izraelnek több fiatal 15-24 éves polgára lesz, mint például a 74 milliós Törökországnak, a 77 milliós Iránnak, vagy éppen a most még legnépesebb európai országoknak.
Az alábbi táblázat azt mutatja, miképpen változik néhány ország 15-24 éves polgárainak a száma. (A bal oldali oszlop számai mögé még három nullát kell beírni, hogy a pontos számot megkapjuk.)

A táblázatok forrása: United Nations Population Division

Tehát ha a jelenlegi termékenységi mutatók nem változnak, akkor a század végére Izraelben meghaladja a 25 milliót a 15 és 24 esztendős korosztály tagjainak a száma. Tudom, hihetetlen, de jelenleg például az iráni termékenységi ráta csupán 1,7, a törököké pedig 1,5, és mindkét államban egyre csökken a gyermekvállalási kedv. (A kurdok szaporodási rátája azonban jóval magasabb, eléri az 4,5-ös értéket.) Ezzel szemben egy izraeli nő hozzávetőleg három gyermeknek ad életet.
Természetesen a zsidó államban arabok is élnek, és náluk is viszonylag magas a gyermekvállalási kedv. De a zsidók sem igazán maradnak el mögöttük: még a szekuláris zsidó nők is átlagban 2,6 gyermeknek adnak életet, az ortodox családokban 7-8 gyermek születik. Átlagban tehát három gyerek nő fel minden zsidó családban, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy a fejlett ipari országok közül Izraelben születik arányaiban a legtöbb gyermek.
Mi az oka a zsidók erőteljes gyermekvállalási kedvének? Mindenekelőtt az, hogy az izraeliek – mint a nyugati világbirodalom uralkodó népe – optimisták, és bíznak a jövőben. Miért is ne tennék? Izrael állam ma gazdasági téren fejlett, és katonai nagyhatalomnak számít, amely ráadásul – az izraeli lobbi révén – befolyása alatt tartja Amerikát és Európát. Amerika, Európa népei, valamint a muzulmán világban élők viszont sötéten látják a jövőjüket. A nyugati világban természetesen más oka is van az alacsony gyermekszámnak: a liberalizmus, melyet a zsidók oly lelkesen terjesztenek a világban, arra azonban vigyáznak, hogy a zsidó társadalom szövetét ez a pusztító eszme ne rombolja szét.
Nézzünk meg most egy másik táblázatot, melyen hazánk is szerepel. Az ábrákról leolvasható tanulság rémisztő: mint látjuk, a XXI. század végére Magyarország lakossága hatmillió fő alá süllyed. Ami lényegében már nemzethalált jelent, ugyanis annak az alig hatmilliónak a többsége alighanem cigány lesz, fiatal magyarok pedig legfeljebb mutatóba akadnak majd. Sovány vigasz, hogy más európai nemzetek is követnek minket a pusztulásba vezető úton. Ezzel szemben – ha hihetünk az előrejelzéseknek – Izrael gyarapodni és erősödni fog.
Az alábbi táblázat Izrael és néhány kelet-európai ország lélekszámának alakulását mutatja 1950 és 2100 között. (A bal oldali számok továbbra is ezerrel szorzandók.)


Az adatokból kiderül, hogy – a jelenlegi szaporodási arányok változatlansága esetén – századunk végén Izrael lakóinak átlagéletkora 33 év lesz, míg például Lengyelország polgáraié 57. Nagy meglepetés, hogy az előrejelzések szerint a muzulmán világban is elöregedés várható, és 2100-ra az átlagos életkor Törökországban és Iránban meghaladja a 40 évet, Európában pedig jóval 50 fölött lesz. A következő táblázat az átlagéletkor alakulását mutatja Európában, Izraelben, Törökországban és Iránban.


Az iráni és a török politikusok természetesen észlelik a veszélyt. „Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2038 körül súlyos katasztrófa fog bekövetkezni” – jelentette ki Recep Tajip Erdogan török miniszterelnök még 2010 májusában. (Hogy miért éppen 2038-at érzi kritikus évnek Erdogan, az nem derült ki a beszédéből, de nagyjából addigra csökken oly mértékben Törökország lakossága, hogy már igencsak nehéz lesz a talpra állás.) Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő pedig újra és újra figyelmezteti honfitársait: nemzethalál vár Perzsia népére, amennyiben a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat nem sikerül rövid időn belül megfordítani.
Természetesen vannak optimistább felmérések is, melyekből az derül ki, hogy mi, magyarok 2100-ban akár nyolcmillióan is lehetünk, és Európa más népeinek kihalása sem lesz olyan gyors ütemű folyamat, mint amilyennek ma egyesek látják. De még a reménykeltőbb forgatókönyvek megvalósulása esetén is ijesztő belegondolni abba, milyen lesz Európa – és benne hazánk – képe mondjuk kétszáz esztendő múlva.
Perge Ottó - Kuruc.info