Olaszliszka megtestesíti a magyar jelent, azt, hogy hova vezet az, ha egy ország nem képes szembenézni múltjával és hibáival – mondta Horváth Aladár az etnikai konfliktusok témájában rendezett budapesti konferencián. Az olaszliszkai esetet az előadók köztörvényes bűncselekménynek nevezték, amelyet szerintük nem lehet cigány ügyként kezelni.
A felelős kormányzati döntések és cselekvések elmaradása visszafordíthatatlanul súlyos helyzetet teremthet a társadalomban. A rendszerváltáskor a cigányok kétharmada munkanélküli lett, társadalmi lecsúszásuk elindult, felerősödtek a rasszista tendenciák és a többség az elkülönülés mellett döntött – mondta Horváth Aladár „A jogállam működése az etnikai konfliktusok tükrében" című, az általa vezetett Roma Polgárjogi Alapítvány által szervezett tanácskozáson. Kijelentette: ma Magyarországon 700-800 ezer ember a harmadik világbeli népek sorsával osztozik, ebből 200-250 ezer ember a legdrámaibb helyzetű: ők etnikailag is meghatározhatóan cigányok.
Ladányi János szociológus előadásában arról beszélt, hogy az előítéletes beállítottság jelen van a magyar társadalomban, de ez is csak előfeltétele annak, hogy etnikai konfliktusok kialakulnak. A szociológus a politikai osztály, a média, a rendőrség és a helyi elit felelősségét emelte ki.
Mint mondta, etnikai háborúkhoz vezethet az, ha egy hátrányos helyzetű kisebbség vagy a többség tagjai okkal vagy ok nélkül úgy érzik, hogy nem védik meg őket a rendőrség, a törvények és az állam. Ilyenkor megkísérlik megvédeni saját magukat úgy, ahogyan arra képesek.
Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára előadásban szólt arról, hogy az etnikai konfliktusok megoldásánál csupán egy eszköz a jog. A magyar jogrendszer képes és alkalmas az ilyen típusú konfliktusok megelőzésére és reparálására – tette hozzá. Példaként említette az Alkotmánybíróság széles hatáskörét, az ombudsmani rendszert és a esélyegyenlőségi hatóság jogvédelmét.
Kondorosi Ferenc elmondta, az olaszliszkai eset köztörvényes bűncselekmény, amelyet a jog eszközrendszerével és szemléletmódjával nem lehet roma ügyként beállítani. Az államtitkár problémaként jelölte meg, hogy a rendszerváltás utáni jogfejlődés egyoldalú volt: átalakították a gazdasági szférát, de elmaradt az ellátó- és szociális rendszerek átalakítása.
Szabó Mihály, az Országos Rendőr-főkapitányság megelőzési osztályának vezetője előadásában rámutatott arra: szeretnék csökkenteni a rendőrség és a roma közösségek között fennálló – esetenként megfigyelhető – kölcsönös ellenérzést. Ehhez egymás jobb megismerése szükséges – tette hozzá.
Olaszliszka Kossuth utcájában – 2006. október 15-én – gyermekei szeme láttára verték agyon Szögi Lajos tiszavasvári tanárt, mert autójával elsodort egy kislányt, aki az ütközés következtében könnyebben megsérült.
(MTI)
