Ami nem kevesebbet jelent, mint hogy a zsidók mindent helyesen tesznek és soha semmiféle bűnt nem követhetnek el. Bűnösök csakis a gójok lehetnek, a zsidók sohasem. Fekete György kissé körmönfontan fogalmazva bár, de félre nem érthetően szögezi le az ismert rasszista zsidó álláspontot: az antiszemitizmusnak sohasem lehet „valóságmagva”, vagyis nem lehet semmiféle oka. A magát kiválasztottnak tekintő Fekete György azt ugyan nagy kegyesen megengedi nekünk, hogy „elemezzünk” bizonyos történelmi kérdéseket. Azonban a vizsgálódás eredményét is meghatározza, amely szerinte csakis az lehet, hogy „zsidó ember részéről tanúsított magatartás” soha nem lehet oka a zsidók irányába minden korban megmutatkozó ellenszenvnek. A zsidók tehát nem követhetnek el hibákat, főleg nem bűnöket, amennyiben azonban angyali jóságuk ellenére mégsem kedvelik őket, annak az ostoba és egyébként is a zsidóknál alacsonyabb rendű gójok „bűnbakképzése” a magyarázata. A hülye gójok pedig nyilván azért keresnek „bűnbakot” több ezer év óta az elmebeteg Fekete György szerint, mert olyan mértékben buták, hogy képtelenek felismerni a valóságos összefüggéseket.

Fekete György antiszemitizmus-elmélete annyira döbbenetesen abszurd, nevetséges, hogy talán legyinteni kellene rá, mondván, komplett őrültek zavaros eszmefuttatásaival nem is érdemes foglalkozni. Csakhogy az ismertetett gondolatmenet pontosan kifejezi a zsidóság bizonyos befolyásos, Izraelben és a nyugati világban uralkodó köreinek világlátását. Ez a fajta teljesen torz, már-már beteges, kizárólagosságra törekvő, gyűlölettől eltelt, más népeket mélységesen lenéző, a zsidó felsőbbrendűség-tudat talaján álló gondolkodásmód lehetetlenné teszi az együttélést a zsidósággal, súlyos feszültségek forrása, és a világbékére leselkedő egyik legfőbb veszélyforrás.

Fekete György nyúlfarknyi cikke utolsó mondatában fenyegetően kijelenti:„..soha nem engedjük, hogy a bűnbakképzés történelmileg létező jelenségét (…) bármiféle, zsidó ember részéről tanúsított magatartással bárki is a közéletben és/vagy a tudományban felülírja.” (A „bűnbakképzés persze „történelmileg létező jelenség”, de az „antiszemitizmus „valóságmagva” Fekete szerint nem az. Vitának ebben a kérdésben sincs helye.) Azonban kíváncsi lennék, miképpen kívánja Fekete György gyűlölködő és rasszista fajtársaival együtt megakadályozni, hogy bárki is a „bűnbakképzés jelenségét” az „antiszemitizmus valóságmagvával felülírja” (vagyis, hogy bizonyos zsidók hibáira és bűneire is rámutasson)? Csak tiltani kívánják a „felülírók” véleménynyilvánítását, netán börtönbe is csukják őket, esetleg halálbüntetést szabnak ki rájuk?

Perge Ottó - Kuruc.info

 

Az antiszemitizmusnak semmiféle „valóságmagva” nincs, ha csak nem magában az antiszemitizmusban, az antiszemiták személyiségműködésében. Tragikus felelőtlenség a történelmi körülmények antiszemitizmussal összefüggő alakulását bárminemű „valóságmagnak” értékelni. A társadalomtudományok (történettudomány, szociológia, társadalom-lélektan stb.) és a történelmi tapasztalatok mind bizonyítják, hogy amennyiben akármit az antiszemitizmus „valóságmagvának” jelentünk ki, azáltal semmit nem adunk hozzá e jelenség szakszerű vizsgálatához, sőt leblokkoljuk az utóbbit, ugyanis ily módon kizárólag az antiszemita önigazolásoknak engedünk utat. Nem arról van tehát szó, hogy becsukjuk szemünket a valóság bármely részlete előtt, hanem arról, hogy mindent elemzünk e kérdésben, ami a valóságnak akár mozzanata, azonban soha nem engedjük, hogy a bűnbakképzés történelmileg létező jelenségét (amely az antiszemitizmusra is alapvetően jellemző) bármiféle, zsidó ember részéről tanúsított magatartással bárki is a közéletben és/vagy a tudományban felülírja.

Fekete György tanár Budapest