
Tomit barátjárólNehéz rá röviden válaszolni. Egyesek szerint zsidó származását és az emiatti állítólagos üldöztetését képmutató módon és haszonszerzõ céllal szünet nélkül hangoztató amerikai megélhetési politikus. Egy apartheid államot fenntartó és azt fasisztoid módszerekkel üzemeltetõ Izrael és a nemzetközi zsidóság érdekeit védõ emberjogi harcos, mások szerint egyszerûen csak egy piti csaló és szélhámos.Lantos Péter Tamás 1928 február elsején született Budapesten Lantos Pál, egy gazdag zsidó bankár és egy angol nyelvtanárnõ gyermekeként. Önéletrajza rögtön ezután az akkori Magyarországon csak nagyon keveseknek jutott jólétben és biztonságban eltöltött gyermekévek átugrásával a németek által megszállt Magyarországon az illegalitásba szorult náciellenes földalatti mozgalomban eltöltött hõsi idõszakáról, a holokauszt alatti szenvedéseivel, a munkaszolgálatból való megszökésével, a náci németek és a náci magyarok (ezalatt a nyilasokat érti) elõli bújkálásával, az életben maradáshoz a Wallenbergéktõl kapott segítséggel és a Magyarországon a II. világháború után a hatalom megragadására készülõ kommunisták elleni ellenszenvének hosszú részletezésével folytatódik. Minden róla szóló cikk azzal kezdõdik vagy fejezõdik be, hogy õ az egyetlen holokauszt túlélõ az amerikai kongresszusban, ez soha sehonnan sem maradhat ki.
(Tekintettel arra, hogy az állítólagos földalatti náciellenes tevékenységét és üldöztetését a mai napig is csak és kizárólag a Lantostól hallott történetekbõl ismeri a világ, a történelmi hûség kedvéért érdemes lenne Budapesten egy felhívást közzétenni arról, hogy ki emlékszik még a kis Lantos Tomcsira Magyarországon, ki tudja megerõsíteni vagy megcáfolni az állandóan hangoztatott földalatti német- és nyilasellenes tevékenységét és a holokauszt alatti szenvedéseit? - a szerzõ)
Az ötletdús Tamáska 1947-ben írt egy tanulmányt, amit elküldött Truman elnöknek is, és a segítségét kérte, hogy földbe döngölt Magyarországról Amerikába mehessen tanulni. A kért ösztöndíjat a PR eseményekre mindig figyelõ Fehér Ház közbenjárására meg is kapta, és a cingár Lantos gyerek egy kis magyar állami (! - a magyar állam ekkor már egyre inkább Rákosiékat jelenti. Milyen érdekes, hogy hivatalosan támogatták az "üldözött", "antikommunista" Lantos kivéndorlását - a szerk.) és annál nagyobb mértékû összcsaládi segítséggel villámgyorsan otthagyta a kommunista mocsokba süllyedõ Magyarországot és zsebében egy rúd téli szalámival átköltözött elõbb az Atlanti- majd a Csendes-óceán partjára. (A téli szalámit a kegyetlen amerikai vámosok elvették tõle, mint ahogy hõsünk ezt már számtalanszor nyilatkozta.) Lantos Tomiból Kaliforniában Tommy, majd késõbb Tom Lantos lett és a rosszulhangzó, túlságosan keresztényes Péter név ismeretlen körülmények között eltûnt a névkártyájáról.
Tommy a kaliforniai Berkeley egyetemen PhD oklevelet szerzett, majd megnõsült, nemzett két leánygyereket és tanítani kezdett egy helyi iskolában. Az 1980-as választások után, a Reagan évek kezdetén a kaliforniai San Mateo környékén lakó jómódú zsidók jelöltjeként bekerült a kongresszusba, ahol olyan jól és megbízhatóan végzi a dolgát, hogy azóta a körzetében már 13-szor újraválasztották, jelenleg az amerikai kongresszus külügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke.
Az a fajta New Yorkban és Kaliforniában elég gyakran megtalálható amerikai demokrata párti politikus, akitõl ha megkérdezik, hogy hány óra van, akkor azt válaszolja, hogy: "errõl a kérdésrõl az jut eszembe, hogy mikor a holokauszt alatt a nácik elõl bújkáltam......" majd a negyedórás holokauszt tananyag átismétlése után azzal fejezi be, hogy: "sajnos, nem tudom, az órámat otthon felejtettem."
Lantos képviselõnek mindig, kizárólag csak egy cél lebeg a szeme elõtt: minden körülmények között megfelelni az amerikai és az izraeli zsidó érdekeknek, és a Kapitóliumban szolgalelkûen teljesíteni a nemzetközi zsidó érdekvédõ szervezetektõl, a New York-i zsinagógákból és a Tel Avivból kapott utasításokat. Szembe menve a Demokrata Párt hivatalos álláspontjával, a republikánusokat lepipálva évtizedek óta õ követeli a leghangosabban az éppen aktuális amerikai háborúkat Izrael érdekében, jelenleg is egy Irán elleni megelõzõ csapáson munkálkodik. Lantos messze a demokrata párt leghangosabb háború párti követelõje, mellette ezen a téren Bush elnököt vagy Cheney alelnököt nem hogy héjának, de egy pici napos csibének sem lehet nevezni.
A 79 éves Lantos nagy híve a ferde hajlamú homoszexuálisok házasságának, a marihuana törvény általi engedélyezésének, és az ehhez vezetõ út elsõ lépéseként élen halad az orvosi felügyelettel gyógyszerként adható kábítószerek engedélyezésének rögös útján. Nagy ember- és polgárjogi harcos, de õ ezalatt gyakorlatilag csak az antiszemitizmus elleni világméretû küzdelmet érti, hangosan abortusz- és õssejtkutatás párti, támogatja a klónozással kísérletezõ cégeket, az erõs, jól felfegyverzett és az egész világot karban, sakkban és rendben tartó amerikai és izraeli hadsereget, és az azokat kiszolgáló hatalmas erejû fegyverlobbit.
A II. világháború után Budapesten primitív választási csalással és szovjet katonai segítséggel hatalomra került zsidó kommunisták elõl elmenekült zsidó származású Lantos Tamás több mint negyed évszázada az izraeli atomfegyver program nélkülözhetetlen segítõje és feltétel nélküli támogatója, jól tudván, hogy a modern Izraelrõl a gondosan titkolt számú amerikai gyártmányú atomfegyverei és az óriási összegû katonai és gazdasági segélyek nélkül valószínûleg már régen múlt idõben írnának a történelemkönyvek.
Az enyhe idiotizmusba forduló, politikai töltetû Al Gore-féle hollywoodi környezetvédelmet messze megelõzve Lantos már évtizedek óta figyelemre méltó eredményeket ért el - elsõsorban saját államában, Kaliforniában - a valós környezetvédelem terén, és aktív és vitathatatlanul hasznos szószólója az állatvédelem ügyének is. A nevében még mindig "demokrata" Lantos a Mackó nevû húszdekás pincsijével a hóna alatt minden nap ott totyog Washingtonban a hosszú kongresszusi folyosók kacskaringós labirintusában.
Lantos legutóbb szokatlanul erõs hangú nyilatkozatban ítélte el az illegális kutyaviadalokat szervezõ és a vesztes kutyákat saját kezével felakasztó vagy konyhakéssel agyonszúró szadista feketebõrû Michael Vick amerikai futball játékost, (ez a sportág inkább amerikai rögbinek nevezhetõ) és levélben követelte Vick fõnökeitõl a játékos azonnali kizárását a csapatából és a bajnokságból. (Azóta mind a kettõ megtörtént, a bûntársai is ellene vallottak, és még ha Vick a közeljövõben meg is egyezik a nyomozókkal, akkor is valószínûleg - sajnos, csak - egy év körüli idõre kell börtönbe vonulnia, de már örökre vége a milliókat hozó sportpályafutásának - a szerzõ)
Nemcsak Lantosra, de a mindenkori magyar kormányokra is szomorúan jellemzõ, hogy a Magyar Gárda ellen a minap oly' szép demokratikus szavakkal kikelt Lantos egész életében és a teljes politikai pályafutása alatt mindig minden kommunista, vagy ahogy manapság nevezik, szocialista magyar kormánnyal kiváló személyes kapcsolatban volt. Legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával is nehéz volt megállapítani, hogy ki csókolta hevesebben a másik fenekét: Gyurcsány Lantosét, vagy fordítva?
Mindenestre tény, hogy ez a Gyurcsány-féle gittegylet közvetlenül a kongresszus külügyi bizottságát elnöklõ Lantos látogatása elõtt nem csatlakozott az amerikai vízumpolitikát finoman bíráló országokhoz, és hogy a politikai erejét vesztett agg Lantost államfõnek kijáró pompával fogadta a jelenlegi, felettébb gyászos teljesítményt nyújtó magyarországi kabinet. A meghatódott bájgúnár meg is kérdezte a vendéglátókat, hogy mivel tudná meghálálni ezt a sok kedvességet, és a nagyorrú, feltûnõen elõnytelen külsejû Fletó gyerek egy, a még meg sem született Magyar Gárdát bíráló nyilatkozatot kért tõle.
Világhírûen ideggyenge (szép jelzõ, drága emlékû Nagyapám biztos, hogy találna egy megfelelõbb magyar szót rá) miniszterelnökünk arról idõben gondoskodott, hogy az Irgunra (a II. világháború alatt és után Palesztinában az angol katonákat gyilkoló zsidó terrorszervezet) emlékeztetõ In-Kalról és a tavaly októberi sajnálatos eseményekben való In-Kal részvételrõl a mostani Lantos-látogatás alatt ne essék szó.
Kár volt, mert ezzel a fölösleges és nehezen megvalósítható "nem kapnak vízumot, kitiltatom a Magyar Gárda tagokat Amerikából" nyilatkozattal háromra emelkedett a Lantos nevével összefüggésbe hozható blamák száma. A Magyar Gárda teljes joggal perelheti be Lantos Tamást, mert ilyen felháborító, a nemzetközi diplomáciai életben meghökkentõen szokatlan kijelentést egy hivatalban és vendégségben lévõ politikus a világ egyetlen országában sem tehet - az már sajnos teljesen más kérdés, hogy a jelenlegi magyar igazságtalanság-szolgáltatási körülmények között pernyerésre a Magyar Gárdának semmi esélye nincs, de a célnak nem is ennek kell lennie.
Lantos sem tett volna ilyen felelõtlen kijelentést egyetlen más országban sem, de tudja, hogy Budapesten ezt is meg lehet tenni, mert tisztában van vele, hogy ezzel a magyar kormánnyal mindent meg lehet csinálni, már régen zsebre vágta õket a nemzetközi maffia és a vele összefonódott zsidó finánctõke, és tudja azt is, hogy mindnyájunk szégyenére mekkora "súlya" és "tekintélye" van ennek a szerencsétlen külsejû Fletó gyerek által vezetett szocialista brigádnak a kisantant által uralt Kárpát-medencében.
Ilyen bunkó kijelentés egy törvényesen alapított és a hatályos jogszabályoknak megfelelõen bejegyzett, a nyilvánosság elõtt még nem is szerepelt vadonatúj társadalmi szervezet ellen minden országban hatalmas politikai és diplomáciai vihart kavarna. El tudják Önök képzelni, hogy mekkora balhé lenne abból, hogy ha mondjuk Németh Zsolt azzal kezdené Bushnál a Fehér Házbeli látogatását, hogy:
"Szia Dzsordzsi, mondd csak, jó volt annak idején April-lal? Mert ha nem mondod meg, hogy milyen volt vele, akkor garantálom, hogy legközelebb leszállítatlak a vonatról Hegyeshalomnál és gyalogolhatsz vissza Kismartonba." (A jelenlegi budapesti amerikai nagykövet a Harvardon töltött egyetemi évei alatt Bush elnök barátnõje volt - a szerzõ)
Az Izrael érdekeiért mindig tûzbe menõ Lantos élete elsõ nagy blamáját akkor tûzhette fel a kabátjának hajtókájára, mikor 1990 október 10.-én Nayirah-át, egy 15 éves iraki kislányt vezetett kézenfogva az akkoriban általa elnökölt emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottság elé. A gyerek szipogva adta elõ, hogy szemtanúja volt, mikor a gyilkos Szaddam Huszein katonái a megszállt Kuvaitban megrohanták az al-Addan kórházat, kitépték a konnektorból az újszülöttekre vigyázó inkubátorok villanyvezetékeit, ellopták az egész inkubátoros termet minden mûszaki felszerelésével együtt és pontosan 312 síró csecsemõt az iraki katonák ott hagytak meghalni a vizes és hideg kövön.
Lantos közölte a bizottság tagjaival, hogy a kislány teljes sajnos nevét nem árulhatja el, mert a gyerek családja Kuvaitban rekedt, és ha kitudódik, hogy a kislány tanúskodott az iraki katonák ellen, akkor a gonosz Szaddam emberei lemészárolják az egész családot. A teremben szem nem maradt szárazon, lucskosra áztak a papírzsebkendõk, könnytengeren hullámoztak a szõnyegek, mattosra homályosodtak a szemüvegek, és a meghatott honatyák azonnal megszavazták az idõsebb Bush kérését, s Izrael érdekeinek megfelelõen az amerikai csapatok hamarosan megindultak az irakiak ellen és felszabadították Kuvaitot. A földre dobált 312 halott csecsemõ sztoriján hónapokig csámcsogtak az amerikai lapok, a tévéhíradók bemondói és a rádióriporterek, és az addig erõsen háborúellenes amerikai közvélemény egy emberként állt a katonáit vezénylõ idõsebb Bush elnök mellé.
Az ügynek akkor lett folytatása, mikor kitudódott, hogy a sztoriból valószínûleg csak annyi igaz, hogy a kislány nõnemû, más nem. Lantosunk ott és akkor nagyokat hazudott és a háború bizottság általi támogatása érdekében, és tudatosan félrevezette a saját bizottságának tagjait. Nayirah nem iraki, nem is menekült, hanem a kuvaiti uralkodó-család tagja, Szaud Naszir al-Szabah washingtoni kuvaiti nagykövet lánya volt. A szívszorongató inkubátoros sztoriból egyetlen egy szó sem igaz, és a gyerek bizottság elõtti vallomását a szomszédos szobában hallgatta végig a büszke papa. Kiderült az is, hogy a kislányt Lantoson és a családján kívül felkészítette a "vallomásra" az a Lauri Fitz-Pegado is, aki véletlenül a Lantossal szoros üzleti kapcsolatban álló Hill and Knowlton nevû PR cég alelnöke: õ tanította be arra, hogy mit és hogyan kell mondania a bizottság elõtt.
Lantos Tamás számtalan izraeli politikussal áll személyes, nyilvános és kevésbé nyilvános kapcsolatban. Ezek egyike a hazájában méltán népszerû, kulturált megjelenésû és beszédû, végtelenül szimpatikus Colette Avital, aki jelenleg a Knesszetben (izraeli nemzetgyûlés) az izraeli Munkáspártot erõsíti. Colette jó orrú szülei 10 éves korában érezték meg, hogy Romániára sem fog semmi jót hozni a kommunizmus, és 1950-ben felkerekedtek és áttelepedtek a csend, béke és nyugalom szigetét jelentõ Izraelbe.
A csinos hölgy tanulmányai befejezése után külügyi pályára lépett, lassan araszolgatott elõre a bonyolult zsidó személyes és pénzügyi csapdákkal ellátott diplomáciai ösvényeken, talán a mi kis Admonunk is tanulhatott volna tõle valamit. Avital volt portugáliai nagykövet, New York-i fõkonzul, az izraeli külügyminisztériumban nyugat-európai ügyekkel foglalkozó igazgató-helyettes, jelenleg a bevándorlási bizottság elnöke. Saját házának megvásárlásán kívül nem bonyolódott más ingatlanügyekbe, szerencsejátékkal nem foglalkozik, adótartozása nincs, eddig még senki sem perelte be semmiért, idétlen és hazug nyilatkozatokat tevõ demszkystákkal, altusistákkal vagy más alvilági alakokkal nem tart kapcsolatot, profi politikusként csak a munkájának él.
Admonunk a megmondhatója, hogy néha az izraeli újságok nehéz pillanatokat tudnak szerezni a jóravaló zsidóknak is. Így történt, hogy 2002 szeptember 30-án a kotnyeles Haaretz minden elõzetes figyelmeztetés nélkül nyilvánosságra hozta Lantos Tamás egyik ismeretlen körülmények között elfogott levelét, amiben az újabb iraki háborújára izgatottan készülõ hazánkfia azt írta Avitalnak, hogy:
"Drága kis Colettem, neked a jõvõben már semmi bajod nem lesz ezzel a Szaddammal, mert megszabadítunk titeket ettõl az elfajzott fattyútól. Helyére ültetünk majd egy nyugatbarát diktátort, aki nekünk is megfelel és nektek is jó lesz." Szegény Maliki, talán most a Barikádból fogja megtudni, hogy az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke diktátornak nevezte õt már jóval a mostani posztjára való kinevezése elõtt.
Szóval a Haaretz megírta, Amerikában a háborúellenes demokraták felkapták a vizet és tücsköt-bogarat kiáltottak a "kétszínû, kívül demokrata, belül republikánus" háborút szeretõ demokrata héjára. San Matteo hõsszívû képviselõje azonban nem rettent meg a vádaktól, hanem admoni cselhez folyamodott: egyszerûen letagadta a saját levelét. Nem volt mit tenni, a meghazudtolt izraeli és amerikai újságírók email-ben fordultak Avital asszonyhoz, hogy tisztázza a kellemetlen szituációt.
Hamarosan meg is érkezett a válasz:
"Megerõsítem Önöknek, hogy az idézett sztorijuk megfelel az igazságnak, és én magam is meglepetéssel vegyes csalódással vettem tudomásul Lantos képviselõ úr tagadását e levéllel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy Õ Izrael Állam igaz barátja, ezért a levelét elutasító magyarázatát nem kívánom kommentálni, nehogy további megszégyenítõ pillanatokat szerezzek Neki. Tisztelettel, Colette Avital, a Knesszet tagja."Tom Lantos amerikai és izraeli politikai ellenfelei azóta is ezen röhögnek. És most itt van ez a harmadik blama, ez a Magyar Gárda-ügy, akik még ki sem vonultak a pufajkások, a munkásõrök, az Ifjú Gárda, a Rebisz és az In-Kal által már régen letaposott budapesti aszfaltra, de máris kellemetlenséget okoztak neki.
A zsidónak született és évtizedes izraeli zsoldban álló Lantosnak minden bizonnyal okozott egy pár nehéz éjszakát a holokausztot szintén túlélt felesége is. A gondosan ápolt arcú Annette asszony ugyanis egy szép szombat reggelen bejelentette urának, hogy elege volt a Mózes hitûekbõl, és a két lányával egyetemben nem csak hogy kiugranak a zsidó vallásból, de meg is keresztelkednek és azonnal be fognak lépni a keresztények közé. Így is történt, az asszony a férjét a család anyagi biztonsága érdekében meghagyta zsidónak, de õk már régen keresztények, és a republikánusok egyik kõkemény bástyájának és bõkezû anyagi és erkölcsi támogatójának számító The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints nevû mormon egyház tagjai lettek.
A két Lantos lány azóta is szorgalmasan szüli a gyerekeket, és e sorok írásának pillanatában Tom Lantos demokrata és Izrael párti amerikai kongresszusi képviselõ tizenhét keresztény mormon gyermek boldog nagypapája.
Kapcsolódó linkek:
The Lies of Tom Lantos: The Bela Lugosi of the House (angol nyelvû)
http://www.counterpunch.org/madsen02152003.htmlWayne Madsen: Tom Lantos hazugságai - A képviselõház Lugosi Bélája (magyar nyelvû)
http://portal.jobbik.net/index.php?q=node/4886Lantos' Big Lie: The Pro-War Congressman Calls for Replacing Saddam with a Pro-West "Dictator" (angol nyelvû)
http://www.counterpunch.org/terrall1025.htmlTom Lantos, a háborús uszító - A derék öreg farizeus összehozna egy jó kis háborút Iránnal (magyar nyelvû)
http://portal.jobbik.net/index.php?q=node/4887(barikad.hu)