Ha egy dramaturg valaha a kétszínűségről kéne drámát írjon, akkor a magyar politikai elit, mint múzsalehetőség, valószínűleg elnyerné az első helyet.
 |
A nyugat halott, ezt be kell látnunk. Németország és Franciaország nem akarja az egész kontinenst megmenteni, aki akar, az csatlakozhat az újonnan alakuló klubhoz, ám az már messze nem az lesz, amit ma ismerünk, hanem erősen központosított államszövetség, amely önmagában is államként működne.
Hogy Orbán nem bólintott rá erre elsőre? Nagyon jól tette, végre egy olyan lépés a magyar kormányfőtől, ami jó. Az is igaz, hogy ez még semmi, hisz Orbán arra a parlamentre hivatkozik, amelyet ő és pártja kétharmaddal irányít. Így aztán könnyű lesz a látszat felhatalmazást megteremteni, és Magyarország máris tagja lesz az új fiúk klubjának – sajnos a régi mezben. A képzeletbeli dramaturgunk már ebből is írhatna egy kétszínűségről szóló hatásos darabot.
A probléma azonban ennél sokkal mélyebb: az euró összeomlása most már csak idő kérdése, hogy ez az EU szétszakadását is magával hozza, vagy sem, az pedig a jövő korántsem olyan rejtélyes kérdése: igen, magával hozza. A romokon pedig megindul majd az újjáépülés. A jövő nagy kérdése, hogy az irány ugyanez lesz majd, mint az, amelyik a mai helyzetet kiváltotta, vagy egy valóban új, az erkölcsi értékek feltámasztásán alapuló, a materializmust helyén kezelő világrend épül majd.
Mondanom sem kell, a nyugat az előbbi utat választja majd. A bankok anyagi megsegítése az adófizetők pénzéből, majd ismét következik a hitelekre alapozott gazdasági lufi modellje, hogy egy sokkal erősebb, és sokkal hamarabb bekövetkező összeomlás végleg maga alá temesse majd a nyugatot.
Ezzel szemben az új elitklubból kimaradó államok rákényszerülnek majd a másik útra. Amennyiben Magyarország végre megtagadná az államadósság további törlesztését, és magába fordulva építkezni kezdene, úgy ennek az újvilágrendnek zászlóshajója lehetne. Nem ezt fogja tenni, hanem felül a halálvonatra.
Itt tartunk most.
Csontos Márk
