Chris Davis, az Európai Parlament tagja fordult azzal a kéréssel az Európai Bizottsághoz, hogy adjanak tájékoztatást számára a megszállt palesztin területeken és a Gázai Övezetben európai segítséggel megvalósult beruházásokkal kapcsolatban. A dokumentumból kiderült, hogy a Bizottság 82 olyan létesítményről tud, amelyek súlyos károkat szenvedtek el az izraeli hadsereg hadműveletei következtében. Az anyagi károk mértéke 49,2 millió euróra becsülhető, amiből 30 millió euró az európai adófizetőket közvetlenül sújtó veszteség.

A legnagyobb pusztítás 2000 és 2005 között, illetve a 2008 végén és 2009 elején lezajlott gázai háború során történt. Nem jártak jól a nemzetközi segélyszervezetek sem, melyek csak a tavalyi esztendőben 4,5 millió dolláros veszteséget szenvedtek el az izraeli megszálló hadsereg utazási korlátozásai nyomán.

A legjelentősebb európai (spanyol, svéd és német) segítséggel megvalósult beruházás a gázai nemzetközi repülőtér volt. 2001-ben azonban az izraeli katonaság használhatatlanná tette a létesítményt. A becsült károk mértéke megközelítette a 9,5 millió eurót. Kisebb összegű veszteség volt, de mégis súlyos következményekkel járt, hogy még a 2000-ben kezdődött második palesztin intifáda idején Izrael lényegében teljesen tönkretette a Vöröskereszt mentőautóit, melyek megvásárlását az EU finanszírozta. A zsidó államnak a Gázai övezet ellen 2008 végén intézett agressziója során közel kétmillió eurós kár keletkezett az európai segítséggel épült létesítményekben – így többek között több szennyvíztisztító és vízellátást biztosító berendezés is romhalmazzá vált.

Izrael természetesen nem mérlegeli, hogy az elpusztítandó palesztin létesítmény létrehozásában mely államok működtek közre. A zsidó hadsereg otthonokat, iskolákat, közintézményeket, hivatalokat, üzemeket egyaránt célpontnak tekint. A megszállt Ciszjordánia 62%-át kitevő úgynevezett C övezet a zsidó állam szoros ellenőrzése alatt áll. Ezen a területen a megszálló erők fenntartják maguknak a jogot, hogy bármely olyan létesítményt leromboljanak, amely az izraeli hatóságok engedélye nélkül épült. Csakhogy építési engedélyt a palesztinok számára nem adnak ki.

Csupán 2011-ben 746 palesztin tulajdonban álló üzem, lakóház, közintézmény és 46 vízgyűjtő berendezés esett áldozatul az izraeli hatóságok romboló dühének. Jelenleg több száz létesítmény – többségük lakóház – van „engedély nélkül felépítettnek” nyilvánítva. A ciszjordániai C övezetben sem a nemzetközi segélyszervezetek, sem az EU nem nyújt támogatást az ott élő 150 ezer palesztin számára. Annak ellenére sem, hogy éppen nekik lenne szükségük a legnagyobb segítségre. Kivételnek tekinthetők azok a napelemek, amelyek spanyol és német támogatással kerültek a Hebron közelében található palesztin falvakba. Az izraeli megszálló hatóság azonban le kívánja rombolni a napelemmel működtetett néhány épületet is.

A Svéd Nemzetközi Fejlesztési Hivatal egyik palesztinai képviselője, Peter Lundbergh kijelentette: „A segélyezés nyomán megvalósuló beruházások célja az lenne, hogy a palesztinok ott maradjanak a földjeiken. Ezzel szemben nagyon sokan hagyják ott a C övezetet” – fejezte ki elégedetlenségét a palesztinok támogatására szervezett programok eredménytelenségével kapcsolatban a svéd segélyszervezet munkatársa.

Perge Ottó - Ipsnews nyomán