A "konzervatív" Frankfurter Allgemeine Zeitung arra mutatott rá, hogy a "jobboldal" (ami alatt tévesen a Fideszt értik - a szerk.) hatalmas győzelme alapvetően átrajzolja majd az ország politikai térképét. Választáskutatókra, illetve elemzőkre hivatkozva utalt arra, hogy a második forduló eredményeként a Fidesz a kétharmados többséget is megszerezheti.

Az eddig kormányzó szocialisták választóik több mint a felét elvesztették - írta a lap, úgy értékelve: a szavazók megbüntették a pártot az elmúlt évek kaotikus kormányzása, a parttalan korrupciós botrányok, valamint a radikális takarékossági intézkedések miatt. Az újság emlékeztetett arra, hogy a 2004 óta miniszterelnök Gyurcsány Ferencnek egy évvel ezelőtt le kellett mondania, mert elvesztette szavahihetőségét. Gyurcsány "hazugságbeszéde" - amelyben beismerte, hogy pártja eltitkolta a valós költségvetési adatokat - 2006 őszén a "jobb-, illetve a szélsőjobboldal erőszakba torkolló tüntetéseihez vezetett Budapesten".

Csaknem 50 fős frakcióval új szereplő lesz a parlamentben a "szélsőjobboldali" Jobbik pártja - írta a konzervatív napilap, azt állítva: a párt "a romák és a politikai elit elleni gyűlöletretorikájával szerezte meg sok csalódott választópolgár szavazatait".

A baloldali Berliner Zeitung kommentárja szerint a Jobbikkal első ízben kerül be a magyar parlamentbe egy "nyíltan antiszemita és rasszista" párt. A lap szerint mindez kihívást jelent Európa számára. "Magyarországon olyan fejlemények rajzolódnak ki, amelyek még foglalkoztatni fogják Európát" - hangoztatta az újság, úgy vélve: "mindezért jelentős mértékben felelős az a személy is, aki az országot a következő években kormányozni fogja". "A nemzeti konzervatív Fidesz elnöke, Orbán Viktor előre kiszámított tabudöntögetésekkel alapozta meg az utat a szélsőjobboldal számára" - állította a baloldali újság, példaként hozva fel: Orbán nyilvánosan beszélt a "külföldi tőkéről" úgy, hogy az "veszélyt jelent a haza és a család számára".

A magyargyűlölők által szerkesztett lap utalt arra, hogy a Jobbik a "külföldön kisebbségben élő magyaroknak" (sic!) állampolgárságot kínál. Olyan provokatív célkitűzésről van szó, amellyel a Fidesz is "kacérkodik" - fogalmazott az újság, úgy értékelve, hogy "annak megvalósítása Szlovákiában és Romániában a nacionalistákat erősítené".

A Berliner Zeitung szerint ezáltal "fennáll az egész térség destabilizálódásának veszélye". "A jugoszláviaihoz hasonló háborúra többé nem kerül sor, elvégre Magyarország, Szlovákia és Románia tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak" - írta a lap, hangoztatva, hogy a két szervezetnek szükség esetén "szankciókkal való fenyegetéssel" is ki kell állnia normái, mindenekelőtt a kisebbségek védelme mellett. "A legnagyobb veszélynek a romák vannak kitéve" - aggódik a Berliner Zeitung.

A német üzleti körök lapja, a Handelsblatt tudósításában azt emelte ki, hogy még nem világos az új kormány gazdaságpolitikai irányvonala. Az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Stefan Menzel arról írt, hogy a lakosság megbüntette a kormányzó szocialistákat a többi között a gazdaságpolitikában elkövetett hibáikért. Emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi válság kitörése után Magyarország volt a térség első állama, amelynek igénybe kellett vennie a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió pénzügyi segítségét.

A Handelsblatt idézte Orbán Viktort, aki szerint "hétfőre más Magyarországra ébredünk". Az azonban, hogy miként néz ki majd a jövőben az új Magyarország, még csak rendkívül tág keretekben ismert - tette hozzá a lap, rámuttava: Orbán és pártja különösen gazdaságpolitikai ügyekben mondott keveset.

A lap emlékeztetett arra, hogy a Fidesz adócsökkentéseket ígért ugyan, ezzel kapcsolatban azonban Orbán került mindenfajta konkrét kijelentést. A Handelsblatt úgy vélte, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt az állami kiadások terén az új kormánynak csekély mozgástere lesz. Az újság azt biztosnak vélte, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat majd, amely erőteljesebben képviseli a nemzeti érdekeket.

A másik német üzleti napilap, a Financial Times Deutschland a Handelsblatthoz hasonlóan úgy értékelte: a választási eredmény kifejezi a magyarok "mélységes dühét" az ország gazdasági helyzete miatt. A lap utalt arra, hogy a szocialisták által támogatott szakértői kormány rendbe tette ugyan a költségvetést, és szociális reformokat hajtott végre, ez azonban a gazdasági növekedés rovására ment.

A lap szerint a Fidesz ebből fakadóan nehéz feladat előtt áll. Egyrészt eleget kell tennie a Nemzetközi Valutaalap szigorú feltételeinek, másrészt törekednie kell a gazdasági helyzet gyors javítására.

A Financial Times Deutschland emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 1998 és 2002 között már volt miniszterelnök. "Orbán konzervatív értékeket képviselő politikus, és ismert esetenkénti populista kiruccanásairól" - hangoztatta a lap.