Schweitzer Józseffel a világ második legnagyobb zsinagógájában (Budapesten)

Visszatérve az állami vezetőkre, ugyancsak zsidó származással büszkélkedhet Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság több mint tíz évig regnáló exelnöke, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Polt Péter egykori legfőbb ügyész (a néhány éve elhunyt édesanyját Schweitzer József nyugalmazott budapesti főrabbi temette) és Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész. A sort folytathatnánk alsóbb szinteken is, de ebben a körben bennünket most csak egy személy érdekel. Pontosabban az, hogy zsidó származású-e Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, jelenlegi köztársasági elnök?

Ha valaki az önéletrajzából akarna bármire is következtetni, akkor jobb, ha hozzá se kezd, Sólyom László saját múltját teljes homály fedi. Pár, úgynevezett szakmai információn kívül az államfővé választás előtt jóformán azt sem tüntette fel, hogy egyáltalán van-e felesége. (Persze ebben lehetett stratégia is, nem mindenki büszkélkedne olyan kommunista gyökerekkel rendelkező családra, mint ahová Sólyom felesége tartozik. Ezekről majd később.)

A rendelkezésünkre álló, megbízható informátori beszélgetésekből egyértelmûen arra következtethetünk, hogy Sólyom László anyai vonalon kikeresztelkedett, egyenes ágú zsidó származású ember. Érdekes ugyanakkor, hogy többször is került olyan helyzetbe, amikor rákérdeztek zsidó származására, ám szinte mindig kitérő választ adott. „Nem tudok róla”, „Valószínûleg nem” – mondta Sólyom.

Az államfő egyik testőre, a Köztársasági Őrezredben szolgáló informátorunk így emlékszik vissza az elnök mellett az egyik telefonbeszélgetésre. „A Mazsihisz egyik illetékesével beszélt, mi úgy figyeltünk fel erre, hogy indokolatlanul ideges hangon válaszolt. Ritkán lehetet kiborult állapotban látni az államfőt, akkor viszont nagyon dühös volt. A gyûlöletbeszéd-törvény volt a téma, Sólyom a legújabb változatot az Alkotmánybíróság (AB) elé küldte, ez nem tetszett a vonal túlsó végén lévő személynek. Nem tudok mit tenni, értsétek meg, úgyis elkaszálják, ha aláírom. Egy vérből származunk, azt hiszitek, képes lennék átverni benneteket? – ordibálta az elnök.”

A fenti informátorunk beszámolóját érdemes pár szóban elemezni. Először is, az elnökhöz direkt kapcsolata van egyes zsidó szerveknek (telefonszámát nem könnyû megszerezni, de mi is dolgozunk rajta – a szerk.). Másodszor: érzékelhető a nyomásgyakorlás, Sólyom végső érvként zsidó származásába próbál kapaszkodni. Harmadszor: megállapítható a megfelelési hajlandóság is, tehát Sólyom sokszor úgy tesz, ahogy mások mondják neki. Jelen esetben viszont praktikusabb az államfői eljárás, hiszen még a babért is learathatja azzal, hogy az AB később igazat ad neki. Ha aláírja a gyûlöletbeszéd-törvényt, és úgy semmisítik meg, azzal saját szakmai helyzetét is aláássa.

Azt nem tudjuk, hogy származásra utaló jeleket le lehet-e vezetni abból, hogy Sólyom szinte minden posztra zsidó elölteket próbál kinevezni. Ilyen Horányi Miklós, a Parlament által leszavazott legfőbb ügyész-jelölt, Kovács Tamás legfőbb ügyész vagy Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa. Mindenesetre azt kijelenthető, hogy magyar származású személyekkel nem is találkozni Sólyom jelölési gyakorlatában.

Sólyom ugyancsak zsidó származású jelöltjei (balról jobbra): Majtényi László (a 70-es években Demszky elvtársa a maoista körben), Nagy Boldizsár vagy a szélsőliberális Tóth Gábor Attila, őket kivétel nélkül elbuktatta a Parlament

Az elnök emberei – nem csak zsidó szempontok

„Nem tudom, feltûnt-e, de Sólyom mindig olyasvalakit jelöl, akivel együtt írt már legalább egy könyvet” – célzott az államfő személyes szempontjaira az alkotmányügyi bizottság egyik fideszes tagja az Origo hírportálnak. Egyetért vele szocialista kollégája is, aki szerint a köztársasági elnök a saját bizalmi embereit ülteti a fontos posztokra.

A vád szinte minden esetben megáll: Sólyom az állampolgári jogok biztosával, Szabó Mátéval együtt szerkesztett könyvet, Nagy Boldizsárral együtt tiltakoztak a Bős-nagymarosi vízlépcső ellen a Duna Körben, és ajánlást írt az adatvédelmi biztosnak jelölt Tóth Gábor Attila (és Halmai Gábor) Emberi jogok címû könyvéhez. Ugyancsak a főtanácsadója volt Paczolay Péter, akit alkotmánybírósági tagnak jelölt.

Egy szó mint száz, egyértelmûen megállapítható, hogy a „szakmai jelöltek” jelző mögé bújva Sólyom kivétel nélkül a saját kapcsolatrendszerébe tartozó személyekkel szeretné feltölteni azokat a meghatározó hivatalokat, amelyekre az államfő tesz jelölést.

Hallottak-e már olyan nyilatkozatot a demokráciára, az emberi jogokra annyira kényes Sólyom Lászlótól, amelyben markánsan bírálta volna az emberi jogokat sorozatosan megszegő Izraelt? Ne is keressenek, nincs ilyen. Hogy ebben a meggyőződés vagy a származás áll a háttérben, erről sem akarunk vitát nyitni.

Tény ugyanakkor, hogy Sólyom még idén márciusban, izraeli látogatása alkalmával sem emelte fel a szavát a mindenféle jogot sárba tipró zsidó állammal szemben. Pedig alkalma bőven lett volna rá, hiszen épp odaérkezése idején kezdték az izraeliek ismét szisztematikusan irtani a palesztinokat. A magyar államfő találkozott ugyan a palesztin kollégájával, de a semmitmondó „a béketárgyalásokat folytatni kell” hozzászóláson kívül egyéb konkrét dolog nem hangzott el. Izraelben viszont örömmel újságolta, hogy „ma Budapesten él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, amely virágzó kulturális és vallási életével, kisugárzásával a térség egészére hatással van.” A magyarországi elnök arról is beszélt, hogy „mélységesen elítéli a Hamasz terroristáinak támadásait Izrael területe és lakossága ellen.” Majd azt az arcátlan mondatot tette hozzá, hogy „megértjük kormányuknak azt a jogos igényét, sőt kötelezettségét, hogy állampolgáraiknak biztosítsa a békés, alkotó élet legalapvetőbb feltételét, a biztonságot.”

A már általa is vállalhatatlan botrányokba keveredett Lomnicionista Zoltánnal és a köztörvényes, azóta szintén megbukott David Admon izraeli nagykövettel

Sólyom és a magyarországi zsidók

Sólyom László soha nem lehetett volna államfő a magyarországi zsidó lobbicsoport, az SZDSZ támogatása nélkül. A köztársasági elnök mindig is büszke volt SZDSZ-es kapcsolatrendszerére, liberális barátaira. 55. születésnapján, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen köszöntötték Sólyom Lászlót, mindenki megrökönyödésére az államfő azt mondta: „számomra a legnagyobb elismerés, hogy ma egyes zsidó szervezeteken kívül személyesen Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester köszöntött fel”.

Tehát a zsidó élet vezetői ugyanúgy tiszteletüket hangoztatták az államfőnek, amit nyilván nem tettek volna ilyen szívélyesen, ha Sólyom nem tartozik egyértelmûen, származásilag is közéjük. Sólyom államfővé választása óta minden lehetséges gesztust megtesz a zsidóság felé, nem egy esetben a keresztény többség durva megsértésével. „A hanuka annak a reménynek évről évre megtapasztalt bizonyosságának az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arathat a gonosz felett” – ezt az üzenetet küldte 2005 végén a hazai zsidóságnak Sólyom László, ugyanakkor a keresztények szívét elfelejtette hasonló levélben megdobogtatni. A Föld minden keresztény országának első embere „üdvözli népét” karácsonykor, de Magyarországot államfője ezt nem tartotta fontosnak. Az eset pikantériája, hogy a két ünnep egy napra esett. Vajon miért ez a kettős mérce?

Kuruc.info 

Sorozatunk korábbi cikkei:
Kuruc.info-dosszié Sólyom Lászlóról (I.)
Sólyom-dosszié (II.): Az államfő és a Fidesz