Sólyom Erzsébet (sz. Nagy Erzsébet) Budapesten született, négygyermekes értelmiségi családban. 1966-ban kötött házasságot Sólyom Lászlóval, akivel diákkoruk óta ismerték egymást; mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján az államfő feleségéről. Először is pár adattal egészítsük ki az „értelmiségi család” fogalmát.

Sólyom Erzsébet ízig-vérig kommunista családból származik. Édesapja, Nagy József a diktatúra egyik legmagasabb rangú vezetője, aki önként csatlakozott a legembertelenebb rendszer kiszolgálói közé. Nagy József 1965-1973 között a Baranya megyei gazdaságpolitikát irányító IV. titkári pozíciót töltötte be. Ezt követően az MSZMP Baranya megyei, nagyhatalmú, főállású első titkára 1980-ig. Innentől MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1990-ig a kommunista állampárt országgyűlési képviselője. Hogy mennyiben nevezhető az emberek ártatlan meghurcolásában, bebörtönzésében, tönkretételében jeleskedő párt vezetése „értelmiségi” életútnak, azt az olvasókra bízzuk.

Mindenesetre az adatokból jól kitűnik, hogy a teljesen jellegtelen, középszerű Sólyomnak nem tűnt rossz partinak egy ilyen befolyásos ember lányát elvenni 1966-ban. Pár hónapon belül kiderült, hogy jók a számításai, Sólyomnak sikerült az, ami gyakorlatilag senkinek: kijutott Jénába, ahol 1969-ig tanult. Ebben Nagy Józsefen kívül szerepe volt Aczél Györgynek, a diktatúra legaljasabb vezetőjének, Nagy József családi barátjának és Korom Mihálynak, a kommunizmus igazságügyi miniszterének, aki rokona is volt a Nagy családnak. Utóbbi sokat egyengette a későbbiekben is a „független, demokrata, a jogállamban hívő” Sólyom igazságügyi pályáját.

Sólyom Erzsébetnek közepesnél is gyengébb szakmai karrier áll a háta mögött, különböző iskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat, több helyről is eltanácsolták gyenge szakmai színvonala miatt. Amit nem adott meg az élet a munka terén, kárpótolta férje „sikereivel”, no és a papa kapcsolataival. Sohasem nélkülözött, mindig is imádta a fényűzést, a pompát, nem kis hatása van ezen a téren Sólyom Lászlóra, aki igyekezett is az adófizetők pénzén minden lehetséges luxust biztosítania (lásd sorozatunk első részét).

Az ideális családi tükörképet sugárzó Sólyom házaspár élete azért nem teljesen rózsás. A veszekedés egyes időszakokban napi rendszerességű volt. Ennek a hátterét a legnehezebb kideríteni, de a leghosszabb ideig tartó összezördülés előzményéről kiszivárgott pár adat. Ez majdnem váláshoz vezetett 1993-ban. Sólyomné barátnőitől is tudjuk, hogy az államfő nem igazán számított a lepedő ördögének, számos esetben a meghitt pásztoróráknál sokkal kívánatosabbnak tartotta valamelyik elméleti jogkönyv tanulmányozását. Ez aztán oda vezetett, hogy Sólyomné összeszűrte a levet az egyik testőrrel (Sólyom az Alkotmánybíróság elnöke volt, akit többen is védtek), ami egy idő után nyilvánosságra került. Óriási családi botrány lett belőle, végül az államfő lánya – a jelenleg a Heti Válasznál dolgozó Sólyom Beáta – békítette ki szüleit.

Sólyom László igazi papucsférj. Kisebb-nagyobb veszekedések ma is előfordulnak. Ezekben mindig Sólyom húzza a rövidebbet, ugyanis a felesége egyszerűen kizárja a házból. Ilyenkor az államfő a kocsijából próbálja békíteni feleségét, nem egy esetben több órát is igénybe vesznek ezek a telefonos egyeztetések Erzsébet asszonnyal, aki nem egyszer „nyámnyila, tunya” alaknak nevezi a köztársasági elnököt.

A rigolyás hölgy – egymás között csak így nevezik az államfő feleségét a Köztársasági Őrezred egyes tagjai. Sokan visszasírják Mádl Ferenc feleségét, aki mindig „tisztelettudóan és emberségesen” beszélt velük. „Ez a leghisztérikusabb nő, akit valaha is láttam. Semmi se jó neki, mindenben kötözködik, állandóan sápítozik” – mondja az egyik forrásunk.

Sólyomék köztársasági ÁVO-sok gyűrűjében

Azt is megtudtuk, hogy Sólyom Erzsébet betegesen fél attól, hogy merényletet követnek el ellene. Annyira tart mindentől, hogy kisebb átcsoportosítást kellett kieszközölni a védelmet biztosító személyzetből arra, hogy Erzsébet asszony elégedett legyen. Jelenleg egy 5-8 tagú személyzetet fizetnek csak azért, hogy az államfő feleségének nyilvános programjai előtt „biztonságossá” tegyék a területet. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy órákkal Erzsébet asszony megjelenése előtt egy kisebb csoport kiutazik a helyszínre, átfésülik az épületet, és felkészülnek minden lehetőségre. Nem egy helyen óriási felháborodást váltott ki ez az eljárás a vendéglátók körében.

Például tavaly az Írószövetségnél tett látogatása előtt a biztonsági csapat átrendeztette az egész székházat. Külön ügyeltek arra, nehogy ablak közelében üljön Sólyomné, mert „attól fél, hogy belőnek”. A neheztelést csak fokozta, hogy alig találtak számára megfelelő széket az egész házban, amire az államfő felesége „méltó körülmények” között ülhetne. Volt már nálunk más államfő, miniszterelnök, mindenki ezeken a székeken ült, miért nem jó ez Sólyomnénak – háborogtak az Írószövetségben. Legalább fél tucat ehhez hasonló történetet ismerünk.

Először nem tetszett Erzsébet asszonynak a Béla király úti államfői rezidencia. Túlságosan puritánnak, egyszerűnek találta a korábbi köztársasági elnökök lakóhelyét. Javasolta is az államfőnek, hogy keressenek méltóbb villát. Miután a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem járt sikerrel, Sólyomné végül belement abba, hogy több százmillióból felújítsák a lakhelyet. Személyesen Erzsébet asszony irányította a legrangosabb luxus kialakítását. Többször is panaszkodtak az építtetők, hogy nehezen lehet követni az elképzeléseit, amit reggel megbeszéltek, este annak a fordítottját kérte számon. Több alkalomkor is kétszer-háromszor kellett ugyanazt a munkát elvégezni. Legemlékezetesebb a rezidencia márványburkolatának – már említett – többszöri feltöretése, amely több milliós plusz költséget jelentett. Nem Sólyoméknak, hanem az adófizetőknek. Annyi volt a gond a méregdrága márványdíszítéssel, hogy Erzsébet asszonynak sehogy sem tetszett az általa javasolt minta.

Több száz milliót költöttek a Mádl utáni felújításra

Erzsébet asszony: Mádl Ferenc aludjon az utcán!

Nem volt jó a 200 millás ingyenvilla

Nem kis szerepe volt Erzsébet asszonynak abban, hogy életre szóló harag lett a korábbi barátságból Mádl Ferenc és Sólyom László között. A nézeteltérés hátterében a Béla király úti rezidencia birtoklása állt. Mádl Ferenc ugyanis nem tudott azonnal kiköltözni, mivel nem készült el a számára kijelölt lakás. Ugyanakkor Sólyomék mielőbb szerettek volna a budai villájukból az államfői palotába költözni. A hisztériásan követelőző Erzsébet asszony dühöngései után Sólyom informális csatornákon is eljuttatta kérését Mádl Ferencnek, aki igen rosszul vette utódja megnyilvánulását. A Sólyomra megneheztelt államfő méltatlannak tartja a helyzetet, annál is inkább, mivel nem tehet a munkálatok elhúzódásáról. „Nem érdekel, hogy hova megy Mádl, aludjon az utcán” – mondta mérgesen Sólyomné a családi ismerőseinek. Ugyancsak végzetesen összeveszett Erzsébet asszony a volt államfő feleségével is, ahol csak teheti, gúnyos megjegyzéseket tesz Mádl Dalmára.

Kuruc.info 

Sorozatunk korábbi cikkei:
Kuruc.info-dosszié Sólyom Lászlóról (I.)
Sólyom-dosszié (II.): Az államfő és a Fidesz
Sólyom-dosszié (III.): Zsidó származású-e államfőnk?