Az ukrán-magyar kapcsolatok javítására tett javaslatot a Proszvita nacionalista szervezet kárpátaljai vezetője, aki a magyarok részéről várja a gesztusokat, beleértve a vereckei honfoglalási emlékmű lebontását.
A kárpátaljai nacionalista vezető szerint a két ország viszonya a vereckei emlékmű miatt megromlott.
Az ungvári Tribuna című független közéleti lap internetes kiadásában szerdán megjelent cikkében Pavlo Fedaka egyebek mellett kifejti, hogy az ukránok ma joggal kérhetik számon a magyar hatalom részéről a múltban elszenvedett üldöztetéseket, elnyomatást. Igaz - ismeri el a szerző - a közös történelemnek vannak fényes lapjai is, hiszen az ukránok büszkék arra, hogy tevékeny részt vállaltak Habsburgok elleni magyar felkelésekben, jóllehet a magyar vezetők - mint fogalmaz - rendre cserbenhagyták "hűséges ruszinjaikat".
A magyar csapatok 1939-es huszti bevonulása kapcsán Fedaka kifejti: Ukrajnában vannak szélsőséges körök, amelyek a "szemet szemért, fogat fogért" elvet vallva a megölt ukrán ezrekért ugyanannyi magyart pusztítanának el. "Mi ezt kategorikusan ellenezzük" - állítja a szerző, aki szerint az ukránok és magyarok közötti konfliktust a "vereckei emlékmű építésének kezdeményezésével" maga a hatalom gerjeszti politikai célokból.
A cikkíró szerint a magyaroknak a béke érdekében fel kell adniuk "nemzeti önteltségüket", az ukrán-magyar kapcsolatok helyreállítása, javítása érdekében Budapestnek bocsánatot kell kérnie a kárpátaljai ukránoktól az ellenük 1939 és 1944 között elkövetett atrocitásokért, emlékművet kell állítania a Nyíregyháza melletti egykori gyűjtőtábor helyén, ahol Kárpát-Ukrajna védőit tartották fogva, továbbá meg kell nyitnia a magyarországi levéltárakat ukrán kutatók előtt, és kezdeményeznie kell a vereckei honfoglalási emlékmű lebontását.
(MTI)
A kárpátaljai nacionalista vezető szerint a két ország viszonya a vereckei emlékmű miatt megromlott.
Az ungvári Tribuna című független közéleti lap internetes kiadásában szerdán megjelent cikkében Pavlo Fedaka egyebek mellett kifejti, hogy az ukránok ma joggal kérhetik számon a magyar hatalom részéről a múltban elszenvedett üldöztetéseket, elnyomatást. Igaz - ismeri el a szerző - a közös történelemnek vannak fényes lapjai is, hiszen az ukránok büszkék arra, hogy tevékeny részt vállaltak Habsburgok elleni magyar felkelésekben, jóllehet a magyar vezetők - mint fogalmaz - rendre cserbenhagyták "hűséges ruszinjaikat".
A magyar csapatok 1939-es huszti bevonulása kapcsán Fedaka kifejti: Ukrajnában vannak szélsőséges körök, amelyek a "szemet szemért, fogat fogért" elvet vallva a megölt ukrán ezrekért ugyanannyi magyart pusztítanának el. "Mi ezt kategorikusan ellenezzük" - állítja a szerző, aki szerint az ukránok és magyarok közötti konfliktust a "vereckei emlékmű építésének kezdeményezésével" maga a hatalom gerjeszti politikai célokból.
A cikkíró szerint a magyaroknak a béke érdekében fel kell adniuk "nemzeti önteltségüket", az ukrán-magyar kapcsolatok helyreállítása, javítása érdekében Budapestnek bocsánatot kell kérnie a kárpátaljai ukránoktól az ellenük 1939 és 1944 között elkövetett atrocitásokért, emlékművet kell állítania a Nyíregyháza melletti egykori gyűjtőtábor helyén, ahol Kárpát-Ukrajna védőit tartották fogva, továbbá meg kell nyitnia a magyarországi levéltárakat ukrán kutatók előtt, és kezdeményeznie kell a vereckei honfoglalási emlékmű lebontását.
(MTI)
