Mátyás Szabolcs könyvsorozatának első darabja eme kötet. Voltak a történelemnek olyan időszakai, amikor arra akarták kényszeríteni ezt a nemzetet, hogy megtagadja múltját, elferdítve tanulja meg történelmét és elfeledje ősei vallását. Sajnos ez igen mély nyomot hagyott emberekben, így generációk nőttek fel egy szellemi nihilben, akik így már sajnos maguk sem tudták átadni utódaiknak azt, amit egy folyamatosan fejlődő társadalomban az előző nemzedék átad a következőnek. Szilárdan hinnünk kell abban, hogy ez nem ismétlődik meg, és nemzetünk függetlensége soha többet nem fog veszélyben forogni. Mátyás Szabolcs könyve egy Széchenyi idézettel is nyit, mely így hangzik: Magyarország nem volt, hanem lesz! A könyv forgatása közben varázsütésre szűnik meg minden negatív sztereotípia ami nemzetünkkel kapcsolatosan a tudatalattinkban van. Egy olyan élményben lesz részünk, hogy a könyv végére merünk majd nagyok lenni! Soha többé kis nemzet, utolsó csatlós, vesztes nép beidegződés! Konzervatívoknak ajánlott, egyéb ideológiájú honfitársainknak szintén kötelező!
Megrendelheti
ide kattintva!
Hantó Zsuzsa: Kitiltott családok
Az eltörölni kívánt múlt és a jelen világa jövőkép nélkül, ahogy Esterházy Péter nagyapja fogalmazott: „Hősi halál? Nincs. Kegyelet? Nincs. A fiam? Nincs. Nem vesszük föl az inventárba, tehát nincs. Nincs múlt, nincs történelem, nincs ország, nincs hagyomány. A kommunisták a jelen, a brutális most.”
A könyv első része e történelmet megtagadó kísérletet elemezi a háború befejezése és az 1953 közötti időszakból, levéltári források segítségével. Az 1947. évi békeszerződés aláírásáig a befolyás mértékének 75-25%-os megosztása a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között korlátlan beavatkozást biztosított a Szovjetunió számára a magyar belügyekbe is. A népbíráskodás a háborús bűncselekmények jogi megtorlásának eszköze lett. Ellentétben a nyugat-európai országokkal, ahol az emberiség ellen elkövetett bűntettekért történt felelősségre vonás a polgári peres és a büntető eljárásokban illetékes szakbíróságok előtt zajlott, hazánkban a népellenes cselekedetekért vontak felelősségre embereket és a laikus pártkatonák lettek a bírák. Az igazolóbizottságok és a „B” lista váltak a hivatalnokok körében lebonyolított tisztogatási akciók eszközeivé. A civil társadalom felszámolási kísérlete magában foglalta nemcsak a háborús szerepvállalás miatti kollektív felelősségre vonást, mint a felvidéki magyarok, magyarországi németek esetében, hanem a kommunista vezetők egymás közötti háborúja során népcsoportokat kiáltottak ki bűnösnek. A belső reakció elleni harcban, amelynek célja a múlt megtagadása és kommunista átfestése volt, az „ellenségek és osztályidegenek” lettek a felelősek a belpolitikai bajokért. Internálás, börtön, NKVD előtti felelősségre vonás lett azok sorsa is, akik a háborúból történő kiugrási kísérlet szereplői és támogatói voltak. A „börtönvilágot” két térképen mutatjuk be, a gyűjtő- és internálótáborokat, valamint a Közérdekű Munkák Igazgatósága alá tartozó munkahelyeket, ahol rabok és elítéltek dolgoztak. E térképek nem tartalmazzák azokat a munkahelyeket, ahol a 12 zárt családi munkatábor „lakói” dolgoztak, mert erről – mai ismereteink szerint – hiányos levéltári dokumentum áll rendelkezésünkre.
1949-50-től már nemcsak egyéneket, hanem családokat is – beleértve a csecsemőket – felelőssé tették,a népi demokrácia építésének akadályozásáért. A lakóhelyről történő kitiltás oka az ”osztályidegen” származás lett, a következmény az ingó és az ingatlan vagyon teljes elkobzása bírói ítélet nélkül, közigazgatási határozattal. A Kitaszítottak című sorozat négy kötete feldolgozta a 12 zárt táborba deportált közel tízezer ember sorsát. E könyv a négy kötet rövid összefoglalását adja. A könyvhöz mellékelt CD bemutatja a 12 tábor katonai térképeit 1952-ben és 1982-ben, valamint a táborok helyszínrajzait. Csatoltunk egy Magyarország térképet is a könyvhöz, amely azt az 515 települést tünteti fel, ahonnan a családokat a 12 táborba elhurcolták és megjelöltük az 1950-ben létrehozott határsávot is.
Ebben a kötetben a budapesti kitelepítettekkel kapcsolatos adatbázis bemutatására kerül sor a levéltárban fellelhető források alapján. A adatbázis tartalmazza a családfő nevét, foglalkozását, születési évét, eredeti lakóhelyét (kerület, utca, házszám) és a kitiltási helyet, megye és település. A családtagok esetében a rokonsági fokot jelölték (pl. miniszter unokája). A családtagok mellett a név és a születési év csak esetenként szerepel. A CD tartalmazza azt a 10911 nevet, amelyet a levéltári adatbázisban találtunk és amelyet 10989 főre egészítettünk ki a családok egy részével folytatott egyeztetések során . A CD térképei kerületenként, utca és házszám feltüntetésével mutatják, honnan vitték el a családokat és azt is, hová, megye és település megjelölésével. Budapest 22 kerületéről 44 térkép készült – honnan-hová –, valamint egy-egy összesítő térkép, amely mutatja, ahová elvitték a kitelepítetteket megyék és települések megjelölésével.
Gyekiczky Tamás tanulmánya a kitelepítettek jogi diszkriminációjával foglalkozik, kiindulva jogrendszerünk történeti, szociológiai jellemzőinek, tévútjainak bemutatásából. A kitelepített családok közül sokan – visszatérve Hortobágyról, vagy másik kényszerlakhelyükről, élve a jog eszközével – kártérítési pereket indítottak vagyonuk visszaszerzésére. A politika válasza abszurd, cinikus és brutális volt, különböző jogi trükkökkel megakadályozták ezeknek a kereseteknek érvényesítését. A Legfelsőbb Bíróság még arra sem volt rest, hogy elvi állásfoglalással zárja ki magának a keresetindításnak a jogi lehetőségét. A tanulmány e helyzetet elemzi végig, de a szerző ürügyet keres a korabeli jogrendszer tágabb ismertetésére, így a „szocializmus korának” nevezett időszak általános jogfejlődésének bemutatására.
Bank Barbara és Bandi István tanulmánya a romániai kényszerlakhelyeket mutatja be 1949 és 1951 között. A D.O. a kényszerlakhely rövidítése (Domiciliu Obligatoriu), amely országszerte jóval több, mint 3500 családot érintett, ezen belül is a magyar arisztokráciát és nemességet. A térkép bemutatja a kényszerlakhelyeket (D. O.), a kényszermunkatáborokat (”telepesfalvak”) és a börtönöket Romániában 1951 és 1964 között, ahol magyarok is voltak.
A könyv második része családok életének epizódjait villantja fel, mutatva, hogy a család egy tagjának meghurcolása – népbíróság és igazoló bizottság elé állítása, „B” listára vétele, internálása, elítélése, behívása munkaszolgálatra - milyen következményekkel járt a családtagokra és az egész családra, rokonságra nézve. Az élettörténet módszer segítségével felvett családtörténeteket dokumentumokkal és levelekkel egészítettük ki. Az egyes családok kálváriájának állomásait térképen is bemutatjuk.
A könyv CD melléklete a felsoroltakon kívül tartalmazza az 1945. évi belügyi rendeletet a kitiltásról, az 1945. évi VII. törvényt „A népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről”, az 1946. évi VII. törvényt „A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről”, az 1949. évi XX. törvényt, a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, valamint az 1952. évi III. törvényt a polgári perrendtartásról. Bemutatjuk a Pécsváradi kuláklistát és az eljárás során felvett felülvizsgálati jegyzőkönyveket, Apró Antal irataiból – a délszlávok vagyonjogi ügyeinek rendezésével kapcsolatos dokumentumokat. A melléklet bemutat az 1961-ben hat évre ítélt Bolza Mariette képeiből néhányat, valamint Zichy Mihály a rajzoló fejedelem kiállítási megnyitóját. A CD tartalmaz még kitelepítési emlékműveket, dr. Nagy Barnabásné fotóit, az Ebesen a deportáltak emlékére létrehozott egyetlen állandó kiállítás megnyitójáról fotókat, képet a kommunista diktatúra 1945-1953 között elhunyt áldozatainak emlékére Ebesen 2007-ben felállított síremlékműről. A CD-re tettünk még néhány képet egykor a Zichy család tulajdonában lévő kastélyról valamint Józsa Judit Zsindelyné Tüdős Kláráról készített kerámiájáról.
Pomogáts Béla: Üdvözlégy szabadság - Magyar írók Észak-Erdély és a Székelyföld 1940-es visszatéréséről
A 2. bécsi döntés hatása az erdélyi magyar irodalomra – így lehetne leginkább szűkítve visszaadni mindazt, amit e kiváló antológia nyújt. Pomogáts Béla válogatása a teljesség igényével készült, hiszen az antológia több mint félszáz szerző művét, műveit sorakoztatja fel, s teszi ezt úgy, hogy műfajilag is teljességre törekszik: az esszétől a tanulmányokon át, a beszámolótól és riporttól a líráig terjed a skála, miközben bepillantást nyerhetünk a korszak sajtótörténetébe is: az Erdélyi Helikon 1940-es novemberi és decemberi számának teljes anyaga helyet kapott a kötetben, de nem maradt el a Nyugat ankétja sem: Illyés Gyulától és Schöpflin Aladártól Keresztury Dezsőig és Babits Mihályig valamennyi író-költő-irodalmár recepciója olvasható a téma kapcsán.
Trianont ledöntjük verseskötet
Ismét megjelent a Ménrót Kiadó gondozásában ez a remek, sokak által nagyon keresett versesgyűjtemény több év után!
A közreadott versek legtöbbje Bújdosó vers. Különösen a II. világháború előttiek, szinte hozzáférhetetlenek a nagyközönség számára. A két háború közötti időszak termése nem bőrkötéses, bibliofil díszkiadásokban jelent meg, s ma sem közkönyvtáraink könnyen hozzáférhető darabjai. Legtöbbjük kis példányszámú füzetekben, kéziratos sokszorosításban is terjedt. A nyomdai előkészítés során kizárólag a súlyosan értelemzavaró és a valószínüsíthetően nyomdai, vagy a másolások során keletkezett hibákat javítottuk ki. Minden más esetben az eredeti szöveget adjuk közre, úgy, ahogy azt szerzőjük leírta.
A kötetben az alábbi hazafiak verseit találhatja meg:
Alföldi Géza
Agyagfalvi Hegyi István
Babay Géza
Babits Mihály
Bobula Ida
Boross Sándor
Böszörmény Zoltán
Dutka Ákos
Erdélyi József
Farkas Ferenc
Gergelyffy Gábor
Gevürtz Béla
Gyóni Géza
József Attila
Juhász Gyula
Kárpáti Piroska
Kertész László
Kertész Ödön István
Kiss Dezső
Kiss Gábor
Kiss Menyhért
Kosztolányi Dezső
Kovács Ferenc
Mártonka István
Padányi Viktor
Palágyi Lajos
Papp Mihály
Papp-Váry Elemérné
Ratsek Ráfael
Reményik Sándor
Sajó Sándor
Sértő Kálmán
Sík Sándor
Somló Sári
vitéz Somogyváry Gyula
Szabó Lőrinc
Szathmáry István
Szécskay György
Szilágyi Béla
Tárczy Andor
Tóth Árpád
Zas Lóránt
Zsapka Kálmán
Wass Albert
Nagy-Magyarország rakamazi turul motívummal Árpádsávos háttérben felvarró
mérete: 14 x 9 cm
Mátyás Szabolcs - Tudnom kell mert magyar vagyok
Kapcsolódó cikkek: 
