Egy-egy nagyobb vagyonvédelmi munkára szóló pályázat kiírásánál a résztvevők általában azzal számolnak, hogy ha azon indul a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt., amely éveken át Pintér Sándor belügyminiszter birtokában volt, akkor ők nem rúghatnak labdába. A cég piaci hírek szerint újabb bevásárlóközpontok őrzés-védelmét szeretné megszerezni (ami nem lenne meglepő, hiszen referenciái között szerepel a Campona bevásárlóközpont, a Lurdy Ház és a Westend Business Center is). A szóbeszéd a vállalkozást az Aréna Plázával hozta össze, de a bevásárlóközpontnál azt közölték, a tenderre, amelynek eredményhirdetése november 30-ára várható, a Civilt nem hívták meg.

Korábban a vagyonvédelmi cégek vezetői már panaszkodtak a Civil Biztonsági Szolgálat erőteljes térnyerésére, igaz, korábban sem volt más a gyakorlat: a szocialisták idején például az In-kal Zrt. volt a kedvenc vagyonvédelmi cég, ennek a helyét a kormányváltás után vette át a Civil Biztonsági Szolgálat. Ma már úgy számolnak, hogy a vagyonvédelmi piac felét szerezte meg a CBSZ. Ennél többre becsüli a piaci részesedését a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara egyik volt vezetője, aki az ügy kényessége miatt neve elhallgatását kérte.

Ugyanakkor a kamara jelenlegi elnöke, Német Ferenc ezt nem tartja valósnak, mondván: több nagy cég van a piacon. A vagyonvédelmi piac a KSH adatai szerint – az állami és a magánszférát is beleszámolva – ezermilliárdos nagyságrendű évente. "Tavaly, amikor még kötelező volt a kamarai tagság, 130 ezer regisztrált tagunk volt, és 3600 céget tartottunk nyilván. A kötelező tagság eltörlését követően 32 ezer önkéntes tagunk maradt, a cégek száma pedig 800-ra csökkent" – közölte az elnök. Mint mondta, a CBSZ terjeszkedésével kapcsolatos kritika egyébként közbeszerzési pályázatok eredményeinek megtámadása alkalmával hangzik el gyakran érvként, de hangsúlyozta, hogy a kamarához a céggel szemben panasz nem érkezett. "Korábban inkáloztak, most civileznek" – tette hozzá.

A CBSZ az Opten céginformációs rendszer adatai alapján is évről évre jobb eredményt ér el. Három esztendővel ezelőtt az értékesítés nettó árbevétele 5,4 milliárd forint volt, majd 2010-ben 6,1 milliárdot, 2011-ben pedig 7,8 milliárd forintot könyvelhettek el. Tavaly a vállalkozás adózott eredményként 1,194 milliárd forintot produkált, már az új tulajdonos, Kántor Tibor (az első Orbán-kormány idején az APEH elnökhelyettese volt) vezetésével. Pintér Sándor a 2010-es országgyűlési választások előtt – számolva várható belügyminiszterré való kinevezésével –, március 25-én - hivatalosan - eladta a Civil Zrt.-t.

Az akkor 80 millió forintos jegyzett tőkéjű vállalkozás a két hónappal korábban, 2010. január 14-én megalakított, ötmilliós tőkéjű Prostazia Zrt.-é lett. A társaság egyszemélyes részvényese Kántor Tibor. Kántor Tibornak 2006 óta S-System Service Kft. néven működik biztonsági vállalkozása Sárváron. Ennek vezetéséről a CBSZ megszerzése után lemondott. Nem tudni, a Pintér-cég megszerzésének hatására-e, de az S-System Service 2010-hez képest 2011-ben jelentős eredménynövekedést produkált, az értékesítés nettó árbevétele megháromszorozva az előző évit, 674 millió forint lett, az adózott eredménye pedig 10,1 millió forintról 51,1 millióra nőtt.

A vállalkozás adásvételének lebonyolítása után Kántor Tibor 2010. március 31-én írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében a társaság végzi a BKV biztonságtechnikai berendezéseinek üzemeltetését, karbantartását, javítását és fejlesztését, 6800 forintos óradíjjal. A kormányváltás után pedig a CBSZ elsőként az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-vel szerződött. Nem meglepő, a bank ugyanis 2004 júliusától 2006. március végéig a cég egyik tulajdonosa volt. A vállalkozás 2011. augusztus 1-jétől a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nél vetette meg a lábát. Az MVM akkor azt közölte, hogy Pintér egykori cégét megbízásos pályázaton választották ki, a három társaság közül a legjobbnak ez bizonyult.

Szintén a legkedvezőbb pályázatot adta a CBSZ tavaly augusztusban a Szerencsejáték Zrt. által kiírt tenderre. Ezt követően a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnál is úgy találták, hogy a belügyminiszter által alapított és sikerre vitt zrt. a legalkalmasabb a biztonsági feladatok ellátására, majd a Terror Háza Múzeumában is velük kötöttek szerződést. A következő megbízást a Magyar Államkincstártól kapta, utána pedig a Honvédelmi Minisztérium cégével, a HMEI Zrt.-vel kötött szerződést. Tavaly még a Kincsem Parkban is megvetette a lábát az egykori Pintér-cég. Vidéken a pécsi önkormányzat, Nyíregyháza vezetése, az V. kerületi és az óbudai önkormányzat tartott igényt a munkájukra.

A egyik legjelentősebb megbízása – ami értékben is megmutatkozik – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. székházának, valamint saját és kezelt vagyonába tartozó ingatlanok komplex őrzés-védelme, amelyért a biztonsági cég négyszázmillió forint plusz kétszáz százalék/év keretösszegben kap ellentételezést. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet tavaly júliusban gondolta úgy, hogy a Civilt bízza meg egy debreceni székhelyű vállalkozással, a Sped-KER-Trans Kft.-vel együtt.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. három évre szerződött tavaly ősszel a CBSZ-szel fegyveres biztonsági őrség nyújtására százhúszmillió forintért. Idén a BTDM Budapest Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft. bízta meg a belügyminiszter volt cégét két másik vagyonvédelmi vállalkozással – a Triszmegisztosz Vagyonvédelmi Kft.-vel és az INVEST – Security 2007 Kft.-vel – együtt a budapesti Mikulásnapi és Karácsonyi Vásár rendezvényeinek személy- és vagyonvédelmi biztosításával. Néhány nappal később a Közbeszerzési Értesítőben arról számoltak be, hogy a Civil Zrt. betette a lábát az Országos Bírósági Hivatalba is. Ezek csak az állami megrendelések, természetesen a civil szférában is jelentős a cég szerepe.

A munkák elnyerésében azonban a zrt. korábbi tulajdonosa, Pintér Sándor belügyminiszter szerint neki semmi szerepe sincs. „Ha az új tulajdonos sikeres, annak csak örülni tudok, azonban az eladás után semmi érdek nem fűz ahhoz, hogy bármilyen ráhatásom legyen a cég tevékenységére – állította a belügyér tavaly a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Még ha Pintér Sándor személyével nem számolunk, akkor is sokat nyomhat a latba Kántor Tibor előélete, kapcsolatai. Az adóhivatalnál egy éven át volt főnöke Simicska Lajos, akit aztán Vida Ildikó váltott, aki jelenleg is ezen a poszton található. A kormányváltás után ülhetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöki székébe.

A cég sikeréhez hozzájárulhat, hogy egykori vezetői közül többen a Belügyminisztériumba és a rendőrségre kerültek. A CBSZ egykori vezérigazgató-helyettese, Hatala József a rendőrség első embere lett. A vagyonvédelmi cég korábbi vezérigazgatója, Tasnádi László a Belügyminisztérium kabinetfőnökeként folytatta pályafutását. Az első Orbán-kormány idején egyébként Tasnádi László az APEH bűnügyi igazgatója volt. Ezt követően pedig a Civil egyik érdekeltségének, a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt.-nek igazgatósági tagjaként dolgozott. Pintér Sándor egykori kabinetfőnöke, Valenta László több vállalkozásban üzlettársa is volt a belügyérnek. Most egyik főtanácsadója, és a vörösiszap-katasztrófa után a Mal Zrt.-nél Bakondi György kormánybiztos egyik helyettese.

A CBSZ cégcsoportjának – a cég honlapja szerint – tagja a Pajzs 07 Zrt., amely főleg őrzés-védelemi szolgáltatást nyújt. „A vagyonvédelmi elektronikus-, beléptető-, őrzésfelügyeleti-, illetve tűzvédelmi rendszerek tervezésének, telepítésének és üzemeltetésének specialistája az ERANDO Kft. A távfelügyeleti szolgáltatásról a Mon-Da Kft. gondoskodik”. A Pajzs 07 vezérigazgatója az a Lapid Lajos, aki Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese volt, és a 2006-os őszi események idején, például október 23-án a biztosítás parancsnoka volt. A Papp-jelentés szerint Lapid adott utasítást adott az Alkotmány utcai tömegoszlatás megindítására, majd annak folytatására a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Károly körúton, egészen az Astoriáig.

Pintér Sándor belügyminiszter maga mellé vette Eiselt Györgyöt helyettes államtitkárként, korábbi belügyminiszterségének idejéhez hasonlóan. Eiselt 2007-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiai főigazgatója lett. Ehhez a posztjához fűződik az Eclips-ügy. Ismert, az adócsalás és pénzmosás gyanújába keveredett, gépjárművek eredetiségvizsgálatához szükséges informatikai rendszert kiépítő Eclipse Informatikai Zrt. nem sokkal Eiselt kinevezése után nyert el egy mintegy ötmilliárd forintos közbeszerzést. Az ügyet jelenleg a bíróság tárgyalja. Az Eclipse Zrt.-nél dolgozott projektvezetőként a belügyér lánya, Pintér Hajnalka, aki az eredetiség-vizsgálati rendszer megvalósításáért felelt.

(HVG nyomán)