Az ELTE BTK egy zsidó identitású hallgatója ma azért fordult az alapítványhoz, mert sajtóhírek szerint a kar hallgatói önkormányzatánál illegális listákat vezettek, amelyen feltüntették az egyetemisták világnézetét, politikai preferenciáit és esetleges zsidó származását is - írta közleményében az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség.

"Amennyiben igaz az atv.hu mai cikkében említett listák létezése, az a legsúlyosabb alkotmánysértés, és a listák készítői több súlyos bűncselekményt is megvalósítanak. A cikkben elhangzó védekezés, amely szerint valakik utólag manipulálták a HÖK által vezetett hallgatói adatlistákat, gondatlan adatkezelésre utal, és ebben az esetben is megvalósul a személyes adatokkal visszaélés" - olvasható a hitközség közleményében.

"Minden eszközzel elejét kell vennünk, hogy 90 évvel a Turul Szövetség gyászos működése után újra zsidó listák készülhessenek az egyetemeken. De meg kell tenni a szükséges lépéseket akkor is, ha a cikk készítői valamilyen tisztázatlan célú provokáció áldozatai lettek" - idézte a közlemény Bodnár Dánielt, a Tett és Védelem Alapítvány vezetőjét.

Az alapítvány megvizsgálja a büntetőfeljelentés lehetőségét, és személyes konzultációt kér Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól és Pintér Sándor belügyminisztertől.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának listája sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét és becsületét. A Péterfalvi Attila elnökletével működő hatóság kedden az MTI-nek küldött közleményében azt írta, álláspontjuk szerint a jogsértés a személyes adattal való visszaélés vétségének törvényi tényállását is kimerítheti.

Közölték: a hatóság állampolgári bejelentések alapján, valamint a sajtóból értesült arról, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján adatbázisba rendezve jellemezték őket.

Erre utalva arra hívták fel a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, illetve az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A különleges adatok a törvény értelmében fokozottan védett személyes adatok, amelyek kezeléséhez törvényi felhatalmazás hiányában az érintettek írásbeli hozzájárulása szükséges - fűzték hozzá.

Jelezték azt is, hogy a sajtóhírek szerint az ELTE BTK HÖK adatbázisához 150-200 hallgató fért hozzá, és bárki beleírhatott, aki bejárt a HÖK irodáiba. Az ilyen listák harmadik személyek számára történő megismerhetővé tétele jogalap nélküli nyilvánosságra hozatalnak minősül, és súlyosan sérti a tisztességes és a célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint a törvényben meghatározott adatbiztonsági követelményeket is.

Mint írták, ez a tevékenység továbbá sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét, becsületét; a becsmérlő, szélsőséges véleményformálással, illetve valótlan tények állítása kapcsán leginkább az érintett jó hírneve csorbul.

Kitértek arra is, hogy a polgári törvénykönyv alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, így az érintett az említett törvényben meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a lista készítőivel szemben.

Közölték, a hatóság álláspontja szerint a kifogásolt jogsértés, súlyára tekintettel a büntető törvénykönyvbe ütköző, visszaélés személyes adattal vétsége törvényi tényállását is kimerítheti. A különleges személyes adatokkal való visszaélés ezen bűncselekmény minősített esete - írták.

A NAIH szerint felmerülhet továbbá a büntető törvénykönyvben meghatározott rágalmazás vétségének, illetve a becsületsértés vétségének gyanúja is. Azt, hogy a fenti bűncselekmények valamelyike megvalósult-e, büntetőeljárás keretében a bíróság tisztázhatja, ha az érintett feljelentést tesz - írták.

A hatóság emlékeztetett arra, hogy hasonló esetek előfordultak már az adatvédelmi biztosi gyakorlatban, továbbá a hatósághoz is érkeztek bejelentések azzal kapcsolatban, hogy különböző honlapokon a szerkesztők különleges adatokat - vélt származásra, szexuális életre vonatkozó adatokat - tettek közzé.

Az egyetem rektora, miután kedden reggel a sajtóból értesült bizonyos hallgatói listákról, azonnal vizsgálóbizottságot hozott létre. A testületben a rektori vezetés vesz részt, és amint eredményre jutnak, rögtön tájékoztatják a nyilvánosságot - ígérte Fábri György. A rektorhelyettes kijelentette, az az egyetem érdeke, hogy minél előbb tisztázzák a helyzetet.

Hozzátette, az egyetemnek a törvény alapján és a szellemiségét tekintve is az a megkérdőjelezhetetlen álláspontja, hogy az ELTE-n a pártpolitikának nincs helye. Ehhez az egyetem rendkívül következetesen tartja magát - tette hozzá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem kíván nyilatkozni, amíg az ELTE ki nem vizsgálta a hallgatók listázásával kapcsolatos ügyet - közölte Nagy Dávid elnök kedden.

Az atv.hu kedden azt írta, a hallgatói önkormányzat éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték.

Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki. Az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy - olvasható a hírportálon.

(MTI nyomán)