A bíboros hozzátette: ennek a folyamatnak a további erősítése javíthatja az egész társadalom lelkiállapotát, és növelheti erkölcsi szilárdságát. Úgy fogalmazott: "sajnos néha szükség volt arra is, hogy bizonyos súlyos, antiszemita jelenségekre tekintettel a keresztény egyházi vezetők is felemeljék szavukat a rasszizmus, a gyűlölet, az antiszemitizmus ellen".

Erdő Péter örvendetesnek nevezte, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a helyi hitközség meghívására más keresztény személyiségekkel együtt részt vehetett előbb egy megújított budai zsinagóga avatásán, majd idén januárban Csepelen egy új zsinagóga alapkövének letételén.

"Ezek az események a remény jelei számunkra, és egyben mutatják, hogy sok értékes, közös feladatunk van a jövőben is" - jegyezte meg.

Utalt arra, hogy több mint két évtizedes hagyománya van annak, hogy a legfontosabb, régóta Magyarországon élő vallási közösségek vezetői megbeszélést folytatnak, és "esetenként az állammal való kapcsolatokban közös álláspontot képviselnek".

Kiemelte, hogy több olyan szervezet is működik Magyarországon, amely a zsidóság és a különböző keresztény egyházak tanácskozásainak, konferenciáinak, szakirodalmi tevékenységeinek is keretet ad.

Példaként hozta fel erre a Keresztény-Zsidó Társaságot, mely 2001 óta évente kötetekben publikálja a vallásközi dialógus és a kutatások eredményeit, illetve a különböző keresztény egyházak és a zsidóság hivatalos képviselőiből álló Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács magyarországi részlegét.

Megemlítette, hogy tavaly januárban igen nagy érdeklődés mellett tartották meg az ökumenikus imahét után első ízben a keresztény-zsidó dialógus és imádság napját Budapesten, az idén januárban pedig már Budapesten kívül más városokban is megtartották ezeket a rendezvényeket.

(MTI nyomán)