/Friss részeredmények ide kattintva olvashatók./

A Nézőpont Intézet vasárnap közreadott felmérése nem exit poll, hanem "választás napi kutatás" - tájékoztatta az intézet vasárnap este az MTI-t.

Az intézet 1200 fős reprezentatív mintán, telefonos módszerrel készített közvélemény-kutatása a szakma szabályai szerint nem "exit poll" felmérés, hanem "választás napi kutatás" - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A Nézőpont Intézet korábban közölt felmérése szerint a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson a Fidesz-KDNP-re a résztvevők 48 százaléka szavazott, a "kormányváltó összefogásra" 27 százalék, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 6 százalék.

A 10 386 szavazókörből néhány fővárosit - az átjelentkezéssel szavazók nagy száma miatt - még mindig nem zárhattak be, várhatóan ez este fél 9 körül történhet meg.

Azokban a szavazókörökben, amelyeket sikerült este 7 órakor bezárni, már megkezdték a szavazatok összeszámlálását, és ezeket fel is töltik a választási informatikai rendszerbe.

Az adatok azonban addig nem jelenhetnek meg www.valasztas.hu honlapon, amíg valamennyi szavazókör be nem zárt. Akkor közzéteszik azokat is, így nem "a nulláról" kezdik a tájékoztató adatok közlését.

Korábban írtuk: A századvég Alapítvány is közzétette telefonos kutatásának eredményeit

A Századvég Alapítvány vasárnapi elemzése szerint a Fidesz-KDNP 47-51 százalékos, a baloldali közös lista 19-23 százalékos, a Jobbik 18-22 százalékos, az LMP 3-7 százalékos eredményre számíthat a szavazatok összeszámlálása után.

Az intézet az MTI-hez kora este eljuttatott tájékoztatásában közölte, kutatásukat ezer, a voksoláson részt vett, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt telefonos megkérdezésével végezték napközben 8 és 18 óra között. A Századvég felmérése alapján a végleges részvételi arány 60-62 százalék közé várható.

Korábban írtuk: A Jobbik megkérdőjelezi a Nézőpont Intézet "exit pollját", arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a kutatásformai követelményeinek.

A Nézőpont Intézet vasárnapi felmérése szerint az országgyűlési képviselő-választáson a Fidesz-KDNP-re a résztvevők 48 százaléka szavazott, a "kormányváltó összefogásra" 27 százalék, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 6 százalék.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője esti sajtótájékoztatóján erre reagálva arról beszélt, hogy a kutatóintézet jelentését nem szeretné elemezni, egyrészt azért, mert a Nézőpont adatai voltak azok, amelyek a legmeredekebben elrugaszkodtak a valóságtól, másrészt pedig tudomása szerint az exit poll azt jelenti, hogy a szavazófülkéből kijövő embereket kérdezik meg, míg a mostani felmérés telefonos adatfelvételen alapult. Kiemelte: a részeredményt és a tényleges eredményt kell majd kommentálni.

"Bárhogy is alakuljon a végeredmény, akár a Nézőpont Intézet adatainak megfelelően, akár annak teljesen ellentmondóan, én nagyon köszönöm a választópolgároknak a szavazást" - mondta a szóvivő. Hozzátette: a Jobbik egyedüli pártként pozitív kampányt folytatott és nem vett részt a sárdobálásban. A közélet apátiájába süllyedésének nevezte, hogy sokan távol maradtak.

A jobbikos politikus kifogásolta azt is, hogy sorok alakultak ki az átjelentkezők miatt. Mint mondta, a Nemzeti Választási Iroda pontosan tisztában volt az átjelentkezők számával, mégsem tudtak felkészülni. Eltelt négy év, a kormány drasztikusan átalakította a választási rendszert, de több problémát nem sikerült megoldani, van még hová fejlődni - értékelte.

Mirkóczki Ádám álláspontja szerint legitimáltak bizonyos választási csalásokat, mint például a buszoztatást, amire Gyöngyösön is volt példa. A Roma Sajtóközpontra hivatkozva azt mondta, hogy Gyöngyöspatán 300 tyúkot osztott szét a Fidesz a helyi cigányságnak. Ez a kormánypárt szégyene, szavazóik "szembeköpése" és a párt hatalom iránti éhségének példája - fűzte hozzá.

A Political Capital mandátumkalkulátorával modellezte a HVG, hogy a Nézőpont Intézet mai felmérése mit jelentene a parlamenti mandátumok szempontjából. (A számítás szempontjából úgy vették, hogy a belföldihez hasonlóan oszlanak meg a külföldről leadott szavazatok.)

Eszerint a Fidesznek meg lesz a kétharmada: a párt a parlamenti helyek több, mint hetven százalékát birtokolná, és kettő kivételével az összes egyéni körzetet megnyerné. A kormányváltó összefogásnak 31, a Jobbiknak 20, az LMP-nek 6 képviselői hely jutna. Persze ez csak a fideszes kutatók adataira hagyatkozó elmélet.

A fővárosban a szavazók 62,08 százaléka, 848.348 választópolgár adta le szavazatát 17.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 17.30 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 59,15 százalék, ami 147.088 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun megyében volt, 52,62 százalék, ebben a megyében 224.825-en voksoltak.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A nyolc évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, négy évvel ezelőtt pedig 59,28 százalék voksolt 17.30 óráig.

A részvételi adatok megoszlása megyénként:

Baranya megye - 54,49 százalék, 171.748 szavazó
Bács-Kiskun megye - 52,62 százalék, 224.825 szavazó
Békés megye - 54,26 százalék, 161.195 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 54,45 százalék, 298.158 szavazó
Csongrád megye - 54,53 százalék, 184.473 szavazó
Fejér megye - 56,68 százalék, 196.267 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye - 57,73 százalék, 207.998 szavazó
Hajdú-Bihar megye - 53,14 százalék, 230.696 szavazó
Heves megye - 59,15 százalék, 147.088 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye - 53,66 százalék, 169.066 szavazó
Komárom-Esztergom megye - 56,03 százalék, 140.370 szavazó
Nógrád megye - 56,55 százalék, 92.773 szavazó
Pest megye - 58,18 százalék, 569.049 szavazó
Somogy megye - 54,12 százalék, 140.271 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - 55,29 százalék, 247.196 szavazó
Tolna megye - 54,27 százalék, 103.257 szavazó
Vas megye - 58,17 százalék, 121.979 szavazó
Veszprém megye - 56,9 százalék, 166.118 szavazó
Zala megye - 56,89 százalék 132.058 szavazó

A fővárosban a szavazók 50,22 százaléka, 686.325 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék között a részvételi arány 15 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 47,39 százalék, ami 117.856 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun megyében volt, 41,23 százalék, ebben a megyében 176.158-an voksoltak.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A nyolc évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, négy évvel ezelőtt pedig 46,78 százalék voksolt 15 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Vona Gábor Gyöngyösön családjával szavazott.

A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 36,77 százalék, ami 359.644 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 30,11 százalék, abban a megyében 134.636-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 39,01 százaléka, 533.163 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A nyolc évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, négy évvel ezelőtt pedig 35,88 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A szóvivő a Jobbik eredményváró rendezvényén azt mondta: a délelőtti részvételi eredmények alapján elmondható, hogy kevesebben mentek el eddig szavazni, mint a négy és a nyolc évvel ezelőtti voksolásnál.

Ezért arra kérte az embereket, hogy "aki érdemi és tisztességes változást akar, az menjen el szavazni", és tegye voksát a Jobbikra.

Egyedül a Jobbik folytatott programalapú politizálást, ráadásul nem vettek részt a kampány alatt a "sárdobálásban és a mocskolódásban" - jelentette ki.

A részvételi arány 11 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 25,04 százalék, ami 62.277 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,52 százalék, abban a megyében 87.269-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 23,61 százaléka, 322.712 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A nyolc évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, négy évvel ezelőtt pedig 24,78 százalék voksolt 11 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Az EBESZ néhány munkatársa a Szent István Gimnáziumban kialakított egyik szavazókört kereste fel.

Adao Silva, az EBESZ megfigyelői küldöttség rövidtávú megfigyelési missziójának különleges koordinátora, portugál parlamenti képviselő elmondta: elégedettek azzal, amit eddig láttak a választás napján, mindent rendben találtak, de még korai lenne végleges véleményt mondani a szavazás lebonyolításáról. Az EBESZ megfigyelői hétfő délután sajtótájékoztatón számolnak be tapasztalataikról - közölte.

A szakértő kiemelte: a megfigyelők jól ismerik a választási eljárást, és tisztában vannak a magyarországi helyzettel. Az elmúlt napokban sokakkal konzultáltak a voksolásról, így politikai pártok tagjaival, a média és a civil szféra képviselőivel - mondta.

Adao Silva közölte: a szavazókör meglátogatásakor a választás lebonyolítását ellenőrizték, és mindent rendben találtak.

Jennifer Hilton, az EBESZ parlamenti közgyűlése megfigyelési missziójának vezetője, brit parlamenti képviselő hangsúlyozta: a szervezet szakértői több szavazókört is felkeresnek az országban, hogy átfogó képet kapjanak arról, mi történik a választás napján. Eddig minden megfelelően zajlik, de a napból még sok idő van hátra - tette hozzá.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett lista alapján az EBESZ 79 munkatársa regisztrált nemzetközi megfigyelőként az országgyűlési választásra.

A részvételi arány 9 órakor Veszprém megyében volt a legmagasabb, 10,94 százalék, ami 31.933 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 7,73 százalék, abban a megyében 42.343-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 8,37 százaléka, 114.435 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A nyolc évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, négy évvel ezelőtt pedig 10,23 százalék voksolt 9 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A Jobbik elnöke feleségével és kisfiával jelent meg a Pátzay János Zeneiskolában kialakított 6-os szavazókörben.

Vona Gábor a szavazást követően úgy nyilatkozott, hogy továbbra sem kívánja megtippelni a választás eredményét, de az biztos, hogy "meglepetést fognak okozni".

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje kijelentette: tisztességes kampányt folytattak, nem szálltak be a sárdobálásba, hanem a programjukat igyekeztek minél több embernek bemutatni.

Vona Gábor közölte: a Jobbik kormányra készül. Ha ez nem sikerül, akkor ellenzékben lesznek, nem kötnek koalíciót sem a
Fidesszel, sem az MSZP-vel - mondta.

A pártelnök elmondta azt is, hogy azért jelentkezett át Gyöngyösre szavazni, mert szombaton részt vett egy városi fesztiválon. Hozzátette: kíváncsi arra is, hogyan hat a szavazásra a kampánycsend eltörlése. A nap folyamán Budapestre utazik, majd este visszatér választókerületébe, "remélhetőleg ünnepelni" - fogalmazott.

A 2002-es választáson 1,41 százalék szavazott 7 óráig, a 2006-os voksolás első fordulójában a választásra jogosultak 1,66 százaléka szavazott, négy éve 1,61 százalék volt a részvételi arány.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról.

A nem hivatalos eredményeket várhatóan este 11 óra után ismertetik a Nemzeti Választási Központban. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.

Az a körülbelül 35 ezer választó, aki a határidőig kérte a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessen részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat.

Azok a jelöltek indulhatnak az egyéni választókerületben, akik összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást. A 106 egyéni választókerületben 1531 egyéni jelölt indul, közülük 39 független.

Az egyéni választókerületekben átlagosan 14 jelölt indul. Az egyfordulóssá alakított választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a kapott szavaztok arányában. Listaállításra az a párt volt jogosult, amelyik az ország 27 egyéni választókerületében, a fővárosban és legalább kilenc megyében egyéni jelöltet tudott állítani. Az országos pártlistás szavazólapon 18 pártlista szerepel.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 97 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt több mint 28 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 8800 választó szerepelt az országgyűlési választás első fordulójában a külképviseleti névjegyzékben.

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt több mint 120 ezren jelezték előre. Az idei választás újdonsága, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt az első forduló előtt 57,5 ezren jelezték, hogy (az akkori szóhasználattal) igazolással akarnak szavazni.

Az április 6-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 194 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe. Közülük 145 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.

A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét - körülbelül 20-25 ezer szavazatot - szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A nemzetiségek közül legtöbben a német nemzetiség névjegyzékében szerepelnek, 15 ezren.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 12-éig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-éig.

A szavazás megkezdése előtt valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság a vasárnapi országgyűlési voksoláson, az összes szavazókörben.

A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazás céljából megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzéken. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.

A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy az szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurna üres-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat, a nemzeti színű urnazáró szalagot megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez.

A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából - annak szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.

Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig a bizottság látóterében vannak, a korábbi voksolásokkal ellentétben azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak mozgóurnás szavazás esetén. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárását követően kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.

Az országgyűlési választáson mintegy 3200 település 10 386 szavazókörében voksolhat a választásra jogosult több mint 8 millió választópolgár reggel 6 és este 7 óra között.

Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok kihelyezése. Ebben az időszakban, tehát a szavazás 6 órai megkezdéséig a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

(Kuruc.info - MTI - HVG nyomán)