2009 őszén a csatornába öntötték a tejet az elkeseredett tejtermelők, így tiltakozva a hazánkra zúdított olcsó és sokszor kétséges minőségű import ellen. Akkortól vált létfontosságúvá a magyar tej és tejtermékek marketingje. 2010 után beindult az iskolatej program a gazdák megsegítésére, és voltak olyan találékony kereskedők is, akik tejautomatákat helyeztek ki boltjaik elé. A tejpiacok forgalma felfutott az elmúlt években, 2015 tavaszától azonban az Európai Unió kivezette a tejkvótát, a magyar nyerstej felvásárlási ára pedig körülbelül negyedével csökkent az elmúlt hónapokban. Nemcsak a kvóta megszűnése okozza a tej felvásárlási árának csökkenését, hanem a túltermelés is.

A fogyasztóknak kedvezett, hogy a tej és tejtermékek ára mérséklődött, ám a termelők szempontjából már nem ennyire fényes a helyzet. Az országos nyerstej-felvásárlási átlagár 78 forint, az önköltség azonban egy kiló nyerstej esetében 95-105 forint körül van – mutatott rá Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Tanács ügyvezetője a Kossuth rádió Napközben című műsorában.

Éppen ezért mindenkire, a termelőtől a fogyasztóig pozitívan hatna egy áfa-csökkentés, itthon ugyanis nagyon magas a kulcs, a tejtermékek a 18 és 27 százalékos kategóriába esnek – folytatta. A boltok polcain ezért is olcsóbbak az import termékek, és még jobban lehúzzák a magyar árakat. Ráadásul megalapozottan lehet állítani, hogy bizonyos külföldi termékek azért kerülnek kevesebbe, mert vélhetően nem fizetnek meg utánuk minden adókötelezettséget – mondta. A hatóság próbálja kiszorítani ezeket a szereplőket az ágazatból, de egy áfa-csökkentéssel vissza lehetne szorítani az aktivitásukat – vélte.

Emlékeztetett: Szlovákiában és Romániában is csökkent az élelmiszerek áfája, ami után emelkedni kezdett a nyerstej ára. Itthon is mérsékelni kellene a kulcsot 5 százalékra, első körben elég lenne a fogyasztói folyadéktejek esetében, így a lépés nem okozna akkora bevételkiesést a költségvetésnek – állapította meg.

A tejfogyasztás létfontosságú az emberi szervezet számára, a hazai és a külföldi ajánlások alapján napi 3-4 egységnyire van szüksége a testnek tejből és tejtermékekből – folytatta Antal Emese dietetikus. Egy egység 2 deciliter tejnek, kefirnek, esetleg 5 deka túrónak, vagy három deka sajtnak felel meg. Fél liter tej a teljes napi kalciumszükségletünk 60-70 százalékát, 5 deka sajt a 40 százalékát fedezi, de tartalmaznak még magnéziumot, foszfort és cinket is, a sajtoknak pedig magas a nátriumtartalma is. Vitaminok közül a tejtermékek tele vannak D vitaminnal, amely elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, különböző B vitaminokkal, így B1-gyel, B2-vel és B12-vel. Kiemelkedő a fehérjetartalmuk is, nem véletlen, hogy a savanyított tejtermékek csökkentik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ajánlatos tehát beilleszteni ezeket a napi táplálkozásunkba – magyarázta.

Harcz Zoltán elmondta azt is: az a doboz, amelyre ráírták, hogy tej, biztosan azt is tartalmazza, mert a magyar élelmiszer-biztonsági rendszer megbízható. A zsírtartalom egyébként azt mutatja meg, hogy legalább mennyi tejzsír van az italban, annál kevesebb nem, legfeljebb csak több lehet benne, ha abban az időszakban olyan takarmányt fogyasztottak az állatok, amelyek magasabb zsírtartalmat eredményeztek. A 3,6 százalékos tej számít teljes tejnek – húzta alá.

(Kossuth rádió)