Múlt heti találkozójukon a munkaadók és a munkavállalók abban állapodtak meg, hogy a minimálbér emelésénél a jövő évre várt infláció lesz a kiindulási pont. Ez alapján 11,5-17 százalék közötti mértékben emelkedhet a legkisebb bér idehaza, bár a pontos mérték még feltehetően függ a kormányzattól is. Az Mfor az optimistább forgatókönyvvel számolva, azaz 17 százalékos emelést feltételezve nézte meg, hogy régiós összehasonlításban hogyan állna jövőre a magyar minimálbér.
Zoom
Fotó: Privátbankár
Megállapítják, hogy ekkora emelés mellett Románia is elhúzhat mellettünk, és megkezdheti a lendületes felzárkózást a három visegrádi országhoz.
Az országok illetékeseinek döntései alapján jövőre bruttóban:
  • Lengyelországban 641 euróról 768 euróra emelkedik majd a minimálbér,
  • Szlovákiában 540 euróról 700 euróra,
  • Csehországban 654 euróról 679 euróra,
  • Romániában 503 euróról 609 euróra,
  • Magyarországon pedig 17 százalékos emelést feltételezve 573 euróra.
Arra is kitérnek, hogy nettóban még inkább leszakad a mezőnytől a magyar minimálbér, mert míg
  • a magyar dolgozó a bruttó bér 66,5 százalékát viheti haza nettóként (az adóterhelés 33,5 százalékos), ezzel szemben
  • a cseheknél annak 89 százalékát (vagyis 11 százalékos az elvonás mértéke),
  • a lengyeleknél a bruttó 76,52 százaléka kerül a pénztárcába (az elvonás mértéke 23,48 százalékos),
  • a szlovákok a 81,37 százalékát kapják meg (az elvonás 18,63 százalékos),
  • a románok pedig nálunk is előnytelenebb helyzetben vannak, hiszen az érintett dolgozók a bruttónak a 61,13 százalékához jutnak hozzá (az elvonás mértéke 38,87 százalékos).
Az alapján azt hihetnénk, hogy a román minimálbérhez képest nettóban mégsem kerül hátrányba a magyar legkisebb bér. Csakhogy hiába nagyobb a román minimálbér adóterhelése a hazainál, nettóban mégsem szenvednek hátrányt emiatt a következő évtől kezdve. A román minimálbért ugyanis 2550 lejről emelik 3000 lejre, de úgy, hogy ebből 200 lej adómentes lesz. Ez pedig pont elegendő a román fizetés magyarral szembeni előnyéhez.
Forintban kifejezve is megmutatták, hogyan néznek ki a bérek a következő évtől kezdve (aktuális árfolyamon számolva, változatlan munkavállalói adózást és 17 százalékos magyar emelést feltételezve):
  • a legtöbbet a csehek vihetik haza, 247 005 forintot,
  • őket a lengyelek követik 240 043 forinttal,
  • majd a szlovákok 232 731 forintos minimálbérrel,
  • a románok nettója 158 421 forint lesz,
  • míg a hazai nettó minimálbér 155 610 forint lehet.
Jól látható tehát, hogy hiába nőttek a minimálbérek lendületesen az elmúlt években, a környező országok sem feltétlenül emeltek ennél kisebb mértékben. Ennek pedig egyenes következménye az lett, hogy a felzárkózás helyett a magyar minimálbér most már a leszakadás útjára lépett, és immár a sokkal nagyobb hátrányból indult románok is megelőzik Magyarországot. Persze lehetne azzal példálózni, hogy nem mindegy, milyen az egyes országok árszínvonala. Tekintve azonban, hogy az infláció toronymagasan Magyarországon a legmagasabb, hazánkhoz hasonlóan hiába szomszédos Lengyelország, Románia és Szlovákia is a háborúval sújtott Ukrajnával, ott kevésbé szálltak el az árak. Mindez pedig az egykulcsos szja egyfajta kritikájaként is felfogható, hiszen a legalacsonyabb fizetéseket más régiós országok jellemzően jóval kisebb mértékben sarcolják. Ez alól ugyan kivétel a román kormány, ám jövőre a fizetés egy részét ott is adómentessé teszik, a jelenlegi gazdasági helyzetben ezzel segítve a legalacsonyabb bérből élők helyzetét, írja a lap.
(Mfor - 24 nyomán)