A négyből egyben sem tudtak megegyezni a pénzügyminiszterek. Hivatalos bejelentés még nincs, de a kiszivárgó hírek alapján mind a négy döntést elnapolták, hogy a miniszterelnökök tárgyaljanak róluk először, írja a 24.

Az Ukrajnának szánt segély ügyében Varga Mihály pénzügyminiszter vétózott ismét, egyedüliként a 27 tagország képviselői közül.

Ennek oka, hogy a magyar kormány nem támogatja a közös hitelfelvételt. Ez még nem jelenti ugyanakkor azt, hogy később ne lehetne megegyezni az ügyben, vagy Magyarország nélkül továbbvinni.

A jogállami, vagyis kondicionalitási mechanizmusról a közelmúltban döntött az Európai Bizottság, javasolva, hogy függesszék fel a Magyarországnak három operatív programból járó támogatások 65 százaléknak kifizetését. Körülbelül 3000 milliárd forintról, az összes nekünk járó uniós pénz harmadáról van szó. Ezt a javaslatot kellett volna a pénzügyminisztereknek jóvá hagyniuk, ám ők a feladatot inkább a tagállamok állam- és kormányfőihez utalták.

A jogállamisági mechanizmus kérdésében információk szerint a tagállamok egy része (Németország, Franciaország és néhány keleti tagállam) újratárgyalást szeretne, mert úgy érzik, hogy az Orbán-kormány az elmúlt időszakban komoly lépéseket tett, hogy megfeleljen az uniós kívánalmaknak, a pénzek felfüggesztésének mértékét ezért túlzónak tartják. Sejteni lehetett, hogy nem lesz most megegyezés.

A Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek az elmúlt pár évben szintén kiemelt vitapont volt a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Az alap egy gigantikus méretű segélycsomag, amelyet a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére találtak ki. Magyarországnak nagyjából 2400 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és több mint 3000 milliárd forintnyi kedvezményes hitel járna belőle, bár az utóbbi felhasználásáról még nem döntött a kormány.

Az alaphoz való hozzáférésről is kedden született volna döntés az előzetes tervek alapján, ám ezt szintén elnapolták. A támogatások utófinanszírozásos programokhoz kapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy először a magyar kormány fizeti ki őket a költségvetésből, és az Európai Bizottság utólag állja a számlát. Mielőtt azonban fizetnének, teljesítenünk kell egy sor elvárást.

A pénzügyminiszterek tanácsa a Magyarországnak járó helyreállítási pénzek mellett a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt támogatás (és az ehhez kapcsolódó uniós hitelfelvétel) ügyében is szavazott volna kedden. Mindkét ügyet ellenezte korábban is a magyar kormány, ezek miattuk akadtak el az EU-ban.

A globális minimumadó lényege az, hogy ha minden uniós tagország megszavazza, emelkedhet a nemzetközi cégekre kivetett társasági adókulcs, amivel nehezebb lesz elkerülni ezeknek a cégeknek, hogy a tevékenységük után adót kelljen fizetniük. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, hogy a globális minimumadó bevezetése olyan akadályokat jelent, melyeken a magyar kormány nem tud átlépni, mivel az intézkedés bevezetése adóemelést vonna maga után: az összes tagállamban 15 százalékos effektív társasági adókulcsot vezetnének be, nálunk viszont 9 százalékos társasági adókulcs van. Orbán Viktor a legutóbbi közrádiós szereplésekor ismét elmondta, hogy nem tervezzük elfogadni a globális minimumadót. Egy darabig arról is volt szó, hogy akár Magyarországot megkerülve, megerősített együttműködéssel fogadhatják el a javaslatot, de ha Magyarország meggondolná magát, ráadásul még az idén, az sokat segítene a megoldásban.

Az Ukrajnának adott segélyt az úgynevezett MFA+ nevű makrofinanszírozási segélyprogram kibővítésével adná az Európai Unió, havonta utalva a 18 milliárd euró részleteit. Leginkább azért, mert enélkül a pénz nélkül Ukrajna nehezen tudna működni is, a háború utáni újjáépítésről nem beszélve.

A magyar kormány ettől is elzárkózott, leginkább azért, mert nem ért egyet a közös uniós hitelfelvétellel, és azt kommunikálták, hogy Magyarország kétoldalúan képzeli el Ukrajna támogatását, és az eddigi együttműködés is ilyen keretek között történt. Az utóbbi időben leginkább azt kommunikálják, hogy félretették a pénzt Ukrajna támogatására, és nem a támogatással, hanem a közös hitelfelvétellel van problémájuk. A magyar kormány a 26 másik tagállammal szemben most is tartotta magát az Ukrajnának adott segély megvétózásához, emiatt ebben a kérdésben sem sikerült megegyezni. Az Orbán-kormány támogatása lenne az utolsó feltétel, hogy még az idén elfogadják a javaslatot.

Ennek következtében viszont elnapolták a döntést a helyreállítási pénzekről is. Valószínűleg a kormányfők csúcsértekezletén folytatódik az ügy a jövő héten, és ha sikerül megegyezni bármiben, akkor rendkívüli pénzügyminiszteri tanácsülést kell majd tartani, hogy Magyarország megkaphassa a pénzeket.

Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek kedden Brüsszelben.

A miniszter az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek tanácskozását (Ecofin) követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez nem korrekt magatartás, mert a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.

A magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban Varga Mihály jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság másfél év után nemcsak pozitívan értékelte azt, hanem lényegében jeles osztályzattal is látta el, vannak olyan kategóriák, amelyekben a legjobb öt között vannak a magyar programok. Elmondta: a terv tartalmát minden tagország támogatja, így az év végéig megtörténhet a hivatalos jóváhagyás.

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy három operatív programnál a bizottság fenntartja a kifizetés felfüggesztésére vonatkozó szeptemberi javaslatát, annak ellenére, hogy a kormány a testület által kért 17 kérdésben maradéktalanul teljesítette a novemberig vállalt kötelezettségvállalásait. Hozzátette: több uniós tagállam is azon az a véleményen van, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében első alkalommal kerül sor eljárásra, ezért a bizottságnak "igazságosnak, arányosnak és objektívnek kell maradnia, a tényekre alapozva kell rögzítenie álláspontját".

"Több tagország jelezte, hogy szükség lenne egy objektív értékelésre, amelyek figyelembe veszik a magyar kormány által november 19. után tett lépéseket. Például Franciaország és Németország is úgy véli, hogy a bizottság értékelésében van egyfajta aránytalanság" - mondta Varga Mihály, kifejezve reményét, hogy az uniós végrehajtó testület tárgyilagosabb minősítéssel zárja majd le a folyamatot.

A miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. "Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz" - tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt, saját erőből, az Ukrajnával közösen meghatározandó konkrét célokért. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a magyar költségvetésben - szögezte le a pénzügyminiszter.

Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország már több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott, és 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására.

A pénzügyminiszter a globális minimumadóról szólva hangsúlyozta: Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó kulcsa, amelyet a globális minimumadóra vonatkozó nemzetközi törekvések szerint 15 százalékra kellene emelni. Az adóemelés magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését - jelentette ki.

Magyarország elutasítja, hogy az e két kérdésben képviselt magyar álláspont megváltoztatásához kössék a nekünk járó uniós források ügyét - mondta Varga Mihály.

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget - írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről megjelent hírekre reagált a mikroblogportálon.

"Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának" - olvasható a bejegyzésben. A kormányfő hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

A miniszterelnök hozzátette: meg akarják győzni az Európai Unió tagállamait, hogy nem a közös hitelfelvétel a megoldás ebben a helyzetben. Ha adósok közösségeként folytatjuk az utat lefelé, nem fogunk tudni visszafordulni - írta.

"Más jövőt képzelünk Európának" - írta Orbán Viktor, hozzátéve: erős tagállamokra van szükség az óriási közös adósság helyett.

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyták az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében - tájékoztatott a tagállamokat tömörítő Tanács kedden.

Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor - tették hozzá.

A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves uniós pénzügyi keret módosítását, amely lehetővé tenné Ukrajna hitelfelvételének garantálását 2023-ban és 2024-ben, illetve azt a jogi keretet, amely biztosítaná, hogy Ukrajna hozzáférhessen a támogatáshoz. További egyeztetésre és újabb technikai terv kidolgozására van szükség ahhoz, hogy Kijev az év elejétől hozzájuthasson a hiteltámogatáshoz - szögezte le a Tanács.

A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, iskolák és kórházak működtetésére, a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére, és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az EU pénzügyi piacokról szerezné be, és részletekben, negyedévenként bocsátaná Ukrajna rendelkezésére, de folyósítását feltételek teljesítéséhez köti. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós csatlakozásra.

A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, a jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.