A bíróság az MTI-vel azt közölte: a volt ügyész az egyik büntetőeljárással összefüggésben neki átadott bizonyítékot nem bocsátotta a nyomozó hatóság rendelkezésére, azt hivatali irodájában, a szekrényében tárolta, és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget sem. Így lehetetlenné tette a bizonyítéknak a nyomozó hatóság általi értékelését, továbbá hivatalos személyként felvilágosítást adott egy folyamatban lévő büntetőügyben olyasvalakinek, aki erre a tájékoztatásra nem volt jogosult. Ezzel a vádlott megszegte a rá mint ügyészre vonatkozó hivatali kötelezettségét.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság korábban, első fokon 1 év - 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte a vádlottat, ez ellen ő és a védője fellebbezett.

A másodfokon eljáró törvényszék szerdán kimondta: a kerületi bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő ítéletet hozott, a bizonyítási eljárás során a széles körben beszerzett bizonyítékok törvényes értékelésével hiánytalan és hibátlan tényállást állapított meg, indokolási kötelezettségét teljesítette. A megállapított tényállásból helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére vonatkozóan, a bűncselekményt pedig helyesen minősítette.

A másodfokú bíróság az elsőfokú döntést annyiban változtatta meg, hogy az időmúlás miatt, amely nem róható a vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés próbaidejét 2 évről 1 évre mérsékelte - közölte a törvényszék sajtóosztálya.

A vád szerint Ihász Sándor 2017 októberében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség akkori vezetőjeként olyan dokumentumokat vett át barátjától, Gyárfás Tamás médiavállalkozótól, amelyek új bizonyítékokat tartalmaztak Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolásával kapcsolatban. Ihász Sándor azonban nem jelentette ezt a nyomozóhatóságoknak, illetve a Legfőbb Ügyészségnek, hanem az irodájában elzárta a dokumentumokat.

A Fővárosi Törvényszék a Fenyő-ügyben februárban hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet, amelyben felbujtóként Gyárfás Tamást hét év, Portik Tamást életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.