Újabb részleteket közölt az osztrák Profil című újság arról, hogy állítása szerint a Strabag cég több millió euróval támogatta a magyar pártokat különböző építési megbízásokért. A lap szerint az M5-ös autópálya építésekor az MSZP és az SZDSZ 11 millió eurós jutalékon osztozott, illetve egy kórházépítés kapcsán a budapesti Fidesz is kapott támogatást a Strabagtól. A cég szerint a már korábban is cáfolt állítások egyedül az osztrák liberálisok színeiben politizáló Strabag-tulajdonos ellehetetlenítését szolgálják. A Strabag az elmúlt tíz évben meghatározó szereplője volt a hazai építőiparnak, s 2003 óta minden évben ez a cég nyerte el a legtöbb közbeszerzési eljárást.

A korábbinál valamivel több részlettel megismételte a Profil osztrák magazin, amit két éve a Die Presse is állított: a Strabag az Eurocontact nevű cégen keresztül kapcsolatokat keresett az MSZP és az SZDSZ vezetésével, és pártpénztárnokaival, hogy az osztrák cég javára befolyást gyakoroljanak a különböző építési megbízások odaítélésekor.

Az már két éve is megjelent, hogy 2004-ben a Strabag az Eurocontact nevű PR-ügynökségen keresztül 15 millió eurót (3,5 milliárd forint) juttatott el az M5-ös autópálya építésének idején a Magyar Szocialista Párthoz. A Strabag akkor annyit ismert el, hogy a 15 millió eurós jutalékot ötéves időszak alatt végzett tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységért fizette ki az Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza".

A Profil című újság most néhány új adalékkal szolgál a "magyarországi demokrácia támogatásának" gyakorlatáról. A lap összeállításában dokumentumokra hivatkozik, amikből csak néhány dokumentumrészletet és aláírást tett közzé. Ezek között szerepel a fideszes Gyürk András aláírása, Kuncze Gábor korábbi SZDSZ-elnök köszönő levelének egy részlete, illetve egy kézzel firkantott összesítés az autópálya, a kórházépítés, a metró és egyéb beruházásokra adott jutalékokról, összesen 26,85 millió euróról (ez nagyjából 6 milliárd forint).


A Profil írása szerint amikor Medgyessy Péter kormányfő 2003 novemberében a négyes metró építésébe az oroszokat akarta bevonni, az Alexander Zach és Zoltán Aczél által vezetett Eurocontact nevű PR-ügynökség a következő üzenetet küldte el faxon Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának: a budapesti liberálisok úgy látják, a játéknak még nincs vége.

2003 november 5-én aztán Kuncze Gábor találkozott Bécsben Zachhal és Aczéllal, írja az osztrák lap. November 24-én Aczél az általa korábban vezetett bécsi Liberális Intézet nevében átutalt 93 ezer eurót (21 millió forintot) az SZDSZ-nek. Négy nappal később Kuncze Gábor levélben köszönte meg a nagyvonalú támogatást, amely „lehetővé teszi a liberalizmus eszméjének további terjesztését Magyarországon”. Az SZDSZ éves pénzügyi beszámolóiból az derül ki, hogy az Osztrák Liberális Intézet rendszeresen utalt pénzt az itteni liberálisoknak. Eddig több mint százmillió forintot kapott a párt az osztrák Liberális Intézettől: 2004-ben 69 milliót, 2005-ben 24-et, 2006-ban 30 milliót. 2007-ben a rendszeres támogatás megszűnt.

2004 elején Zach arról írt feljegyzést a Strabag elnökének, hogy a liberálisok pénztárnoka a szocialisták pártpénztárnokával megállapodást kötött. Ez arról szólt, idézi a lap, hogy „a felek tartják magukat ahhoz, hogy a megállapodás semmilyen körülmények között nem bontható fel. A 11 a két koalíciós partner között 8:3 arányban oszlik meg”.

A Profil szerint ez a „11” igazából 11 millió eurót jelent. Egy későbbi, a Strabag számára projektekről szóló feljegyzésben ugyanis a következő szerepel: „M5 - amelyről 11 millió eurós megállapodás született – aláírás előtti állapotban”.

Itt az is szerepel, hogy Puch László a szocialisták pártpénztárnoka elégedetlen, s a pénz mielőbbi átutalását akarja. A lap szerint ezért Zach arról tájékoztatta Puch Lászlót, hogy a pénzt a Strabag az Eurocontacton keresztül szeretné kifizetni”, ez a megoldás lenne ugyanis „megbízható és biztonságos”.

Puch László sem akar beleszólni az "osztrák belpolitikába"

Osztrák belpolitikai ügynek tekinti Puch László az MSZP korábbi pénztárnoka a Profilban megjelenteket. Mint az Indexnek elmondta, két évvel ezelőtt szó szerint ugyanezek a vádak már megjelentek róla és már akkor határozottan cáfolta, hogy bármilyen üzleti ügybe keveredett volna az építőipari céggel.

Az érintett időszakban az SZDSZ-t vezető Kuncze Gábort nem tudtuk megszólaltatni, ő 2006-ban szintén tagadta, hogy pénzt kaptak volna a Strabagtól. A szabad demokraták most közleményt adtak ki, hogy a megjelenteket az osztrák választási kampány bulváreseményének tartják, ezért a lap írását nem kívánják kommentálni. Az SZDSZ egyébként "szabályos és átlátható gazdálkodást folytat, támogatóinak listáját a párt minden évben nyilvánosságra hozza a Magyar Közlönyben, így az bárki számára hozzáférhető és megtekinthető".

Az MSZP és az SZDSZ mellett a Profil megemlíti a Fideszt is. Eszerint 2004 májusában a Strabag számára megfelelő projektek közé kerül egy kórház építése is. Erről a következő feljegyzés készül: „Kórház – összberuházás 17,7 millió euró – ebből 5 százalék=885 000 megy 2:2:1 arányban”.

A lap szerint erre a felosztásra egy későbbi memó adja meg a kulcsot. Egy 2004. május 17-i feljegyzés ezt tartalmazza: „Biztosított a Fidesz városi szervezetének támogatása is, mivel a projekt sikerrel lezárult.” Egy másik helyen pedig ez szerepel: „a pártok városi szervezetei már most megegyeztek abban, hogy a pénz az egyesületen keresztül egyenesen hozzájuk fut be (kórház).” Arra nincs utalás a cikkben, hogy milyen kórházberuházásban sikerült részt szereznie a Strabagnak.

A lap szerint így a Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete nevű bécsi szervezet 2005 márciusa és májusa között egy Fidelitas-rendezvényt támogatott 48 ezer euróval (kb. 11 millió forint)– ezért később Gyürk András írt köszönőlevelet, amiből részletet idéz a lap –, valamint 60 ezer euró (14 millió forint) jutott a Lezsák Sándor Fidesz-politikus nevével fémjelzett Lakitelek Alapítványnak is.

A Fidesznek nem dolga részt venni a felhevült hangulatú osztrák választási kampányban - reagált röviden az osztrák lap írására Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.

A cikkben nem szerepel az MDF, de Dávid Ibolya hosszabban kommentálta az írást, mint a többi párt. Mint mondta, egy normális országban ebben az esetben kínosan magyarázkodnak a politikusok, azután eltűnnek a politika porondjáról. Magyarországon hallgatás fogja övezi ezt az esetet, és az a remény, hogy a belpolitikában lesznek nagyobb botrányok, melyek rövid idő alatt "elnyomják ezt a hírt". Két éve egyébként az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése szorította háttérbe a Strabag-ügyet Magyarországon, a cég pedig egy hirdetési kampánnyal feledtette az osztrák híreket.

A Profil mostani cikkében megemlíti még azt is, hogy 2005 februárjában egy bizonyos Terner Géza nevű ember a Barrage Consulting Gmbh nevében két számlát állított ki Aczélnak. Február 21-én „Teljesítés a magyarországi M5-ös autópályával kapcsolatban (340 000 euró), február 24–én pedig „sikerdíj a magyarországi M5-ös autópályaprojekttel kapcsolatban” (1,286 millió euró)

A cégpapírokból az derül ki, hogy a Barrage Consultuing nevű céget a számlák leadása előtt három héttel alapították, akkor, amikor az M5-ös lobbitevékenységnek már régen vége volt (az állam a cégben 2004-ben vásárolt tulajdonrészt, ekkor született döntés a szegedi szakasz megépítéséről is, amit 2005 végén már át is adtak). Mint kiderült, Terner Gézának részesedése van a Seychelle-szigeteken bejegyzett Armand Investment Ltd-ben is, egyébként Aczél Zoltán apósa.

"Csodálkozom azon hogy, hogy a Profil című hetilap a politikai riválisaim eszközéve vált. A lap által közölt állítólagos dokumentumokat már a két évvel ezelőtti választási kampányban bemutatta a sajtónak Hans Peter Martin, az OLAF, az Európai Unió korrupcióellenes szervezete által elítélt képviselő" - közölte a cikkel kapcsolatban Hans-Peter Haselsteiner, a Strabag igazgatóságának elnöke és meghatározó tulajdonosa. Az akkor közzétett dokumentumokról bebizonyosodot, hogy azok hamisítványok. Nem tudom elképzelni hogy a Profil által közölt írás, véletlenül jelent volna meg három héttel az osztrák parlamenti választások elott, ugyanazokkal a hamisított "dokumentumokkal", olvasható Hans-Peter Haselsteiner közleményében.

A Strabag-ügyre alapot adó dokumentumokat 2006-ban Hans-Peter Martin, a korábbi újságíróból lett EP-képviselő tárta a nyilvánosság elé a Café Landtmanban. Alexander Zach, a Liberális Fórum elnöke már akkor bemutatta, hogy teljesen más a kézírása, mint a neki tulajdonított feljegyzéseké.

Az Index megkeresésére a Strabag Építő Zrt. szóvivője, Fényi Tibor is durva hamisítványnak nevezte azt a kézírásos papírt, miszerint 8:3 arányban megosztozott volna 11 millió eurón a két hazai kormánypárt. A magyarországi belpolitikában ekkor forgott közszájon az MDF 70:30-as kampánya, valaki ezt adaptálta, mondta a szóvivő. A Strabag szerint ahogy két évvel ezelőtt, Ausztriában most is három héttel a választás előtt került elő a pártfinanszírozási ügy annak érdekében, hogy rontsák a bizonytalan választók jelentős részének támogatását élvező Liberális Fórum esélyeit.

Közvéleménykutatások szerint a mostani választásokon a Liberális Fórum bejut az osztrák parlamentbe, s fontos szerepe lehet az eddigi nagykoalíció leváltásában, akár az SPO, akár az ÖVP koalíciós partnereként. A kutatások szerint a zöld szavazók 44 százaléka gondolkodik azon, hogy a népszerű egykori TV kommentátornő, Heide Schmidt pártjára szavazna.

Az Eurocontactot korábban alapító Alexander Zach 2006-ban jutott be az osztrák képviselőházba a Liberális Fórum képviselőjeként, miután a Liberális Fórum és az Osztrák Néppárt választási szövetséget kötött, és Zach is rákerült az országos listára. Zach azóta a párt elnöke is.

Hans-Peter Haselsteiner, a Strabag meghatározó tulajdonosa szintén a Liberális Fórum politikusa volt. Haselsteiner 1994-1998 között képviselő volt, s azóta is a liberálisok fő pénzügyi támogatójának számít. A Liberális Fórum július 25-én jelentette be, hogy Haselsteiner lesz a párt gazdasági ügyekben illetékes szóvivője, sőt felmerült, hogy sikeres kormányalakítás esetén ő vezetné a szociális minisztériumot

Haselsteiner Ausztriában hivatalosan és nyilvánosan támogatja a liberális pártot, emellett számtalan, a demokráciát segítő magyarországi kezdeményezés mellett is kiállt, mondta Fényi Tibor. Valóban kapott pénzt az SZDSZ, de éppúgy a Lakitelek Népfőiskola is. Ha valaki kér támogatást, és a Strabag úgy érzi, hogy jó ügy mellé áll, annak most is ad – fogalmazott a szóvivő.

Csaknem tíz éve meghatározó szereplője a magyar közbeszerzési piacnak a Strabag magyarországi cége, a korábban korlátolt felelősségű társaságként működő Strabag Építő Zrt. (az osztrák Strabagnak van egy magyarországi fióktelepe is Strabag AG Magyarországi Fióktelep néven, jogilag függetlenül a Zrt.-től, de ugyanarra a címre bejelentve). A Strabag Építő – amely felügyelőbizottságának 2003 elején, igaz, csak öt hónapig, de Bod Péter Ákos is tagja volt – a megnyert közbeszerzési eljárások száma alapján összeállított rangsorban már 2001-ben és 2002-ben is a harmadik helyen végzett.

Ennél is fényesebben szerepeltek az elmúlt öt évben: 2003 és 2007 között mindig a Strabag nyerte el a legtöbb megbízást a tendereken. Öt éve még 77, 2004-ben 113, 2006-ban már 141 nyertes ajánlatot nyújtottak be, míg tavaly – a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. adatai szerint – 47 tendergyőzelem is elég volt az első helyre.

Nemcsak sokszor, hanem sok pénzt is, az elmúlt öt évben 360 milliárd forintot nyert a Strabag. Bár 2001-ben – amikor hat építőipari cég is ott volt a tízes toplistán, a legtöbb pénzt a ma már a francia Colas-csoporthoz tartozó Alterra kapta, a Hídépítő a negyedik, a Vegyépszer a hetedik volt – a harmadik legtöbb megbízás elnyerése ellenére sem voltak ott a legjobb tízben, egy évvel később már a második helyen végeztek a Hídépítő és Betonút alkotta Szárszó konzorcium mögött, független cégként tehát a legjobb eredményt produkálták. Az érték szerinti listán 2004-ben és 2007-ben végeztek még az első helyen, de 2002 óta mindig ott voltak a dobogón, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy a Strabag hosszú évek óta a legnagyobb magyar építőipari cég. A Magyarországon foglalkoztatott 4500 dolgozója, csaknem annyit, mint az összes többi magyar útépítő vállalaté együttvéve.


A Strabag sikeres tenderei ellenére a piaci versenytársaik nem tartják valószínűnek, hogy az osztrák cég intézményesített módon, politikai utasításra kapott volna megrendeléseket. Egy, a szakmából már távozott korábbi vezető arra emlékeztetett az Index kérdésére, hogy a magyar út- és sztrádaépítők mindegyike kapott legalább egyszer súlyos, legalább tíz-, de inkább százmilliós vagy milliárdos bírságot az elmúlt években kartellezésért, az eljárásokban felkínált árak előzetes egyeztetése miatt. Szerinte ha lett volna „politikai igény” arra, hogy a tenderek többségét a Strabag nyerje el, akkor neki nem kellett volna részt vennie ezekben az alkukban (a Strabagot 2004-ben 2,468 milliárd forintra bírságolták autópályás, egy évvel később 335 millióra útfelújításos kartellezés miatt, előbbi ügyben az állami sztrádaépítő nagyjából 10 milliárdos kártérítési pert is indított).

Tény ugyanakkor, hogy legalább az M5-ösön mindenképpen jól boltolt az állammal a Strabag, igaz, jóval 2005 után. Az osztrák cég a bécsi székhelyű M5 Holding Gmbh-n keresztül május óta száz százalékos tulajdonosa a sztrádát üzemeltető AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-nek, amelyből az év elején szállt ki az addig 40 százalékos tulajdonos magyar állam. A 2004-ben, az M5-ös matricás rendszerbe vonásakor nagyjából 21 milliárd forintért vett részvénycsomagot az állam 28 milliárdért adta el az osztrák Raiffeisennek – innen került tovább a pakett a Strabaghoz –, ám az üzleten a látszat ellenére sem a költségvetés nyert. Az állam ugyanis az AKA 14,5 százalékos hozamelvárása miatt évente 25 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat fizet a cégnek, így lényegében egy év alatt elvész – pontosabban a Strabag-érdekeltségű céghez került – a teljes bevétel.