Három ellenzéki képviselő – Semjén Zsolt, Simicskó István és Németh Zsolt – előterjesztése nyomán a budapesti parlament várhatóan tárgyalja a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kérdését. Sajtószolgálatunk megkereste az MVSZ elnökét, Patrubány Miklóst, aki a fejleménnyel kapcsolatban következőket nyilatkozta.
Ami most a budapesti parlament asztalára került, az lényegében nem más, mint a külhoni magyar állampolgárság jogintézménye.
Ezt a fogalmat és annak jogintézményét a Magyarok Világszövetsége már 2000-ben felajánlotta a magyar kormánynak és a teljes magyar politikumnak. A külhoni magyar állampolgárság maga egy kompromisszumos javaslat, amely lényegében abban különbözik a teljes körű magyar állampolgárságtól, hogy nem jár vele szavazati jog.
A Magyarok Világszövetsége elvárja a magyar politikumtól, hogy nevezze nevén a most tárgysorozatra kerülő törvényi előterjesztést, mint a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét. Amennyiben ezt elmulasztaná, akkor nem csak a magyar közéletben elvárható elemi tisztesség ellen vét, nem csak ködösít, hanem a szellemi javakkal való kalózkodás, a plágium vádját is magára vonhatja.
Amennyiben az indítványt kétharmados többséggel törvényerőre emelik, akkor felsejlik egy FIDESZ-MSZP paktum, úgy, ahogy azt másfél hónappal ezelőtt, egyik sajtótájékoztatónkon nyilvánosan megemlítettem. („Nem hivatalos úton arról értesültem, hogy paktum született az MSZP és a FIDESZ között arról, hogy az őszi parlamenti ciklus keretében közös akarattal módosítják a magyar állampolgársági törvényt oly módon, hogy a délvidéki magyarok visszanyerhessék magyar állampolgárságukat anélkül, hogy Magyarországra áttelepülnének.” – 2009. szeptember 7., MVSZ Sajtószolgálat, 3108/090907)
Ez alkalmas lehet arra, hogy kifogja a szelet a külhoni magyarok teljes körű magyar állampolgárságának visszaadását sürgető Jobbik vitorlájából, és megteremtheti a választások után felálló parlamentben a FIDESZ és az MSZP közötti együttműködés hivatkozási alapját.
Végül, de nem utolsó sorban ajánlom minden magyar ember figyelmébe, hogy két és fél éves égbekiáltó halogatás után az Alkotmánybíróság a mai napon emeli tárgysorozatára az MVSZ második népszavazási kezdeményesének kérdését, amelyet 2004-ben két ízben is népszavazásra bocsáthatónak minősített, és amelyet a törvény rendelkezései szerint már 2007 tavaszán soron kívül tárgyalnia kellett volna. Érdemes odafigyelni, hogy milyen döntés születik.
Eddig Patrubány Miklós nyilatkozata.
Előzmények
A külhoni magyar állampolgárság fogalmát Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottságának jelenlegi elnöke, korábbi koordinátora alkotta meg 1998-ban. 1999-ben Patrubány Miklós ismertette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi fölülvizsgálati konferenciáján. A legátfogóbb legitimitású magyar köztestület, a Magyarok Világkongresszusa, V. ülésén, 2000 májusában határozatban ajánlotta a magyar állam és a magyar nemzet figyelmébe a külhoni magyar állampolgárság mielőbbi megteremtését, mint a határok módosítása nélküli nemzetegyesítés legfőbb eszközét. Patrubány Miklósnak a Magyarok Világszövetsége elnökévé történt megválasztását (2000. május) követő három hónapban egy dr. Zétényi Zsolt vezette jogász csapat, Borbély Imre koordinálásával megalkotta a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét. Ezt 2000. augusztus 18-án, az MVSZ alapításának 62. évfordulóján, a keresztény magyar állam milleniumának előestéjén az MVSZ átadta az ország legfőbb közjogi méltóságainak, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, Áder János házelnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ezt követően Patrubány Miklós személyesen ismertette a tervezetet a budapesti parlament külügyi bizottságának ülésén.
Ezt a fogalmat és annak jogintézményét a Magyarok Világszövetsége már 2000-ben felajánlotta a magyar kormánynak és a teljes magyar politikumnak. A külhoni magyar állampolgárság maga egy kompromisszumos javaslat, amely lényegében abban különbözik a teljes körű magyar állampolgárságtól, hogy nem jár vele szavazati jog.
A Magyarok Világszövetsége elvárja a magyar politikumtól, hogy nevezze nevén a most tárgysorozatra kerülő törvényi előterjesztést, mint a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét. Amennyiben ezt elmulasztaná, akkor nem csak a magyar közéletben elvárható elemi tisztesség ellen vét, nem csak ködösít, hanem a szellemi javakkal való kalózkodás, a plágium vádját is magára vonhatja.
Amennyiben az indítványt kétharmados többséggel törvényerőre emelik, akkor felsejlik egy FIDESZ-MSZP paktum, úgy, ahogy azt másfél hónappal ezelőtt, egyik sajtótájékoztatónkon nyilvánosan megemlítettem. („Nem hivatalos úton arról értesültem, hogy paktum született az MSZP és a FIDESZ között arról, hogy az őszi parlamenti ciklus keretében közös akarattal módosítják a magyar állampolgársági törvényt oly módon, hogy a délvidéki magyarok visszanyerhessék magyar állampolgárságukat anélkül, hogy Magyarországra áttelepülnének.” – 2009. szeptember 7., MVSZ Sajtószolgálat, 3108/090907)
Ez alkalmas lehet arra, hogy kifogja a szelet a külhoni magyarok teljes körű magyar állampolgárságának visszaadását sürgető Jobbik vitorlájából, és megteremtheti a választások után felálló parlamentben a FIDESZ és az MSZP közötti együttműködés hivatkozási alapját.
Végül, de nem utolsó sorban ajánlom minden magyar ember figyelmébe, hogy két és fél éves égbekiáltó halogatás után az Alkotmánybíróság a mai napon emeli tárgysorozatára az MVSZ második népszavazási kezdeményesének kérdését, amelyet 2004-ben két ízben is népszavazásra bocsáthatónak minősített, és amelyet a törvény rendelkezései szerint már 2007 tavaszán soron kívül tárgyalnia kellett volna. Érdemes odafigyelni, hogy milyen döntés születik.
Eddig Patrubány Miklós nyilatkozata.
Előzmények
A külhoni magyar állampolgárság fogalmát Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottságának jelenlegi elnöke, korábbi koordinátora alkotta meg 1998-ban. 1999-ben Patrubány Miklós ismertette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi fölülvizsgálati konferenciáján. A legátfogóbb legitimitású magyar köztestület, a Magyarok Világkongresszusa, V. ülésén, 2000 májusában határozatban ajánlotta a magyar állam és a magyar nemzet figyelmébe a külhoni magyar állampolgárság mielőbbi megteremtését, mint a határok módosítása nélküli nemzetegyesítés legfőbb eszközét. Patrubány Miklósnak a Magyarok Világszövetsége elnökévé történt megválasztását (2000. május) követő három hónapban egy dr. Zétényi Zsolt vezette jogász csapat, Borbély Imre koordinálásával megalkotta a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét. Ezt 2000. augusztus 18-án, az MVSZ alapításának 62. évfordulóján, a keresztény magyar állam milleniumának előestéjén az MVSZ átadta az ország legfőbb közjogi méltóságainak, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, Áder János házelnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ezt követően Patrubány Miklós személyesen ismertette a tervezetet a budapesti parlament külügyi bizottságának ülésén.
2000 őszén az Orbán-kormány, egyik államtitkára, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke révén – súlyos következményeket kilátásba helyezve – megpróbálta az MVSZ elnökét rávenni, hogy vonják vissza a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét. Miután ezt az MVSZ elnöke megtagadta, a kilátásba helyezett „következmények” bekövetkeztek: a FIDESZ és az FKGP képviselőinek szinte egyhangú szavazatával a budapesti parlament indoklás nélkül, máig tartóan megvonta a Magyarok Világszövetségének költségvetési támogatását.
Budapest, 2009. október 20.
MVSZ Sajtószolgálat
