A kormányban a hírszerzési és atomenergia-ügyi tárcát vezető miniszter hozzátette: két táborra szakadt a Közel-Kelet, az egyik oldalon a "stabilitást támogató, békepárti, mérsékelt (értsd: Izrael-bérenc) államok" (például Egyiptom és Jordánia), míg a másik oldalon a "radikális, fanatikus csoportok" (Hezbollah, Hamász) és országok (Irán) találhatók. Irán egyre nagyobb hatótávolságú rakétákat épít, s ez az urándúsítás növekvő ütemével, valamint az iszlám köztársaság forradalmi ideológiájával együtt aggodalmakra ad okot. Ugyanakkor Meridor rámutatott: Irán kereskedőnemzet, és a megfelelő nyomás eredményre vezethet nála, ahogy arra az 1980-88-as iraki-iráni háború befejezésekor, valamint a 2000-es évek elején az urándúsítás abbahagyásánál példa volt.

A Jeruzsálemi Zsidó Egyetem egykori joghallgatóját, az ultracionista Likud, illetve az izraeli parlament oszlopos tagját Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere mutatta be. Jeszenszky kitérőjében Magyarország és Izrael különleges kapcsolatát hangsúlyozta, valamint sajnálatát fejezte ki az 1944-es hazai eseményekért. Jeszenszky - Magyarország volt washingtoni nagykövete - arról hazudozott, hogy a "több mint félmillió, zsidó gyökerekkel rendelkező magyar állampolgár meggyilkolása a magyar nemzetnek is hatalmas veszteség volt". Jeszenszky rámutatott, ha Izraelt magyar szemmel nézzük, egy olyan államot látunk, ahol mintegy 200 ezer ember rendelkezik "magyar háttérrel".

Meridor a magyar-izraeli kapcsolatokra is reflektáló bevezetőjében "a múlt sötét pillanatainak" megidézése után emlékeztetett, hogy Budapesten született a cionizmus atyja, Herzl Tivadar. Az Izrael létrejöttéről és a szomszédos államokkal alakuló viszonyáról szóló "történelmi gyorstalpaló" után a miniszterelnök-helyettes az egyiptomi forradalom napos oldaláról szólva rámutatott, hogy a tüntetők nem a Koránból, hanem a nyugati szótárból vették jelszavaikat, amelyek a kelet-európai füleknek is ismerősen csenghettek.

A közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban a politikus azt hazudta, hogy Izrael is kétállamos megoldásban gondolkodik, Ciszjordániában például "már megmutatkoznak az államépítés első jelei", s a gazdasági növekedés is 8 százalékos. Meridor a telepbővítések újbóli befagyasztása iránti készséget firtató újságírói kérdésre válaszolva az építkezések kölcsönösségéről beszélt. Kiemelte: Izrael sem kéri a palesztinokat, hogy állítsák le az építkezést az arablakta területeken (az aljas megszálló talán azt hiszi, a magyarok nem tudják, hogy az ő palesztin területen való építkezéseikről van szó, tehát egy kicsit sem áll meg a tipikusan zsidó "párhuzama", hiszen a palesztinok nem "izraeli földön" akarnak építkezni, nincsenek telepeseik - a szerk.). A tárcavezető szerint az nem működik, hogy Izrael leállítja a bővítést, miközben a palesztinok szabadon folytatják azt, a végén pedig felállnak a tárgyalóasztaltól.

A kétnapos munkalátogatáson tartózkodó Meridor szerdán előadást tartott a Magyar Külügyi Intézetben, illetve Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel tárgyalt, míg csütörtökön Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter fogadta az izraeli politikust.

(MTI nyomán)