Az eseményen megjelentek Buci barátai – vagy barátnői, Alföldi esetében ez ugye nem egyértelmű, a híres rendezőt pedig nem akarjuk ismét megsérteni azzal, hogy véletlenül férfinak állítjuk be – a kereskedelmi média összes kamerája – szerintünk még a raktárban porosodó felvevőkészülékeket is elővették ma. A média és a jog párosításával kialakított modern kori bohózat után Stohl András tíz hónap börtönbüntetést kapott, öt hónap után szabadon bocsátható. Tekintve, hogy ez utóbbi megtörténte szinte 100%, így állíthatjuk: Buci megúszta egy öt hónapos nyaralással.

Kedd délután valamivel fél három előtt megszületett a jogerős ítélet az ittasan súlyos közúti balesetet okozó Stohl András ügyében, a bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Tíz hónap börtönbüntetést kapott a színész-műsorvezető, öt hónap után szabadon bocsátható.

A színész „kollégái” közül a deviancia hazai zsidó bajnoka, Alföldi Róbert és Szabó Győző bukkant fel a tömegben, utóbbi a HVG-nek azt mondta: bár nem tudja, meddig tud maradni, mindenképpen el akart jönni, hogy mint Stohl András barátja, jelenlétével megnyugtassa színésztársát, és éreztesse, hogy mellette áll. A kereskedelmi televíziók több stábbal vannak jelen az eseményen, a kimosdatási kysérlet sikerének érdekében elképesztő arzenált vet be a bosszú népének legjobban fizető iparága.

A bírónő a tárgyalást az új igazságügyi szakértői vélemény ismertetésével kezdte, ami szerint Kaincz Pálnál nem alakult ki fogyatékosság a baleset miatt. Ezután áttért Stohl András ügyvédjének, Ruttner Györgynek a színész drogprevenciós körútjáról szóló beadványának ismertetésére. Eszerint a színész-műsorvezető 24 helyen tartott drogprevenciós előadást, körútját Cegléden kezdte tavaly április 11-én. Minderre 278 ezer forintot kölött. A beadvány szerint Stohl sok pozitív visszajelzést kapott. Az egyik pozitív visszajelzésként felhozott levél azért méltatja, mert ki mert állni úgy, hogy nem tudta előre a kérdéseket. A bírónő szerint egy Jászai Mari-díjas színésztől ez el is várható.

Mester Csaba, Kaincz Pál jogi képviselője szerint az ismertetett új szakvélemény ténybelileg megalapozatlan, szakszerűtlen és tényszerűtlen, és csak általánosságokat tartalmaz. A bal csípő és térdízület mozgását vizsgálták, az eredmények azonban eltérőek, ha összevetjük az új szakvélemény álláspontját a rendszeresen látogatott intézmény ambuláns lapjával. Az új szakértői vélemény szerint a baloldali csípő mozgékonysága 105 fok, ott azonban, ahol a sértett terápiára jár, azt mondják, Kaincz Pál csak 80 fokos hajlításra képes.

Az új szakvélemény szerint az életkor és degeneratív megbetegedés okozhatta az elváltozást Kaincz Pálnál, Mester viszont azt mondja, ha ez így van, akkor a sértett mindkét oldalát vizsgálni kellett volna, ezért ő továbbra is a balesettel hozza összefüggésbe az érintett végtag rövidülését. A jogi képviselő szerint korábban a sértettnél nem állt fenn ilyen jellegű mozgáskoordinációs elváltozás. „Azt, hogy valaki sántít, látni is lehet, de erről Kaincz környezetéből senki sem számolt be 77 éves koráig” – mondta Mester, majd hozzátette: bár tapasztalható némi javulás, ügyfele állapota még mindig messze van attól, amit az új szakértői véleményben állítanak.

Mester arra kérte a bíróságot, hogy végezzék el a szakvélemények felülvizsgálatát, mert a két szakértői vélemény teljesen ellentmond egymásnak, ezt az ellentmondást pedig fel kell oldani. A bíróság – miután kételyének adott hangot, hogy jogi diplomával szakszerűtlennek lehet nevezni orvosszakértői véleményt – a kérelmet elutasította. A bírónő emellett arra hivatkozott, hogy a két eltérő szakértői vélemény felülvizsgálatára az Országos Orvosszakértői Intézet tanácsát kérték fel, és a vizsgálatot az intézet igazgatója folytatta le, ami a bírónő szerint felülvéleménynek tekinthető. A bírónő hozzátette, nem a pénzről szól a mostani tárgyalás, ez nem polgári szakasz, a felelősség megállapításáról van most szó, ezért nem a százalékok a legfontosabbak.

A bírónő felolvasta, hogy Stohl András a baleset szinte minden szereplőjével megállapodott, és ismertette, hogy a védelem csatolta a színész Jászai Mari-díját is. Ezután közölte, hogy a bizonyítási eljárás ezzel véget ért. Ruttner György, Stohl András ügyvédje fenntartotta a fellebezést, csak később kívánt szólni, miután meghallgatta az ügyész vádbeszédét.

Az ügyész vádbeszédét azzal kezdte, hogy reméli, határozott álláspont alakult ki mindenkiben. Reagált arra, hogy az elsőfokú bíróságon nem ismertették Stohl András vádlotti jogait, amikor módosították a vádat. Ez Ruttner György, Stohl András ügyvédje szerint akár a per "elkaszálását" is jelentheti. Az ügyvéd fellebbezésében többek között arra hivatkozik, hogy eljárási szabálysértés történt, mert a vádat az ügyészség kiterjesztette, az ügyész szerint azonban ez nem igaz, mert csak módosították és nem kiterjesztették a vádat.

A bevont igazságügyi szakértők: Stohl András ügyének vizsgálatában három szakértő vett részt. Az első vélemény Balogh Istváné volt, az ő anyagára alapozta ítéletét az első fokú bíróság. Ezután rendelte ki a bíróság Molnár Miklóst, amiről az ügyész szerint nem értesítették sem az ügyészséget, sem a bíróságot. Ezt Ruttner György cáfolja. A két szakértői vélemény felülvizsgálatára rendelték ki Szabados Györgyöt. Szerinte míg Balogh szakvéleménye megalapozott, addig Szabadoséval szemben kifogások merülnek fel, mert feltételezésekre épül. Balogh szerint nem volt olyan ok a baleseten kívül, amely megmagyarázta volna a maradandó sérülést. Szabados szakvéleményével kapcsolatban azt furcsállta az ügyész, hogy a saját konzulense azt írja, a mozgásbeszűkülést trauma (vagyis a baleset) okozta. Egyértelműen ezt írja, viszont a végső véleményben Szabados ellentmond a saját konzulensének, és azt írja, "nem egyértelműen" traumatikus.Az ügyész szerint a védelem kérhette volna a tárgyalás elnapolását, hogy felkészüljön Kaincz sérülésének vizsgálatára, hiszen ha megállapítják a maradandó sérülést, ez akár a vád megváltoztatását is magával vonhatta volna. Ennek az ügyész szerint az lett volna a célja, hogy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezze. Az ügyész összegzése szerint a két szakértői vélemény között a tekintetben nincs különbség, hogy a mozgásbeszűkülést megállapították; az ellentmondás abban áll, hogy ezt a beszűkülést a balesetre vezetik-e vissza. Balogh István szakértői véleménye szerint igen, míg Szabados György szerint a maradandó sérülések nem egyértelműen a baleset miatt keletkeztek. Az ügyész szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokat mérlegelni kell; ehhez magyarázatot is fűzött. Az ügyész ezután rátért a fellebbezés harmadik pontjára. Ebben Stohlék arra hivatkoztak, hogy a vádlott elismert színész, Jászai Mari-díja van, és drogprevenciós tevékenységet végzett. Az ügyész szerint azonban a drogprevenció a kábítószerrel van összefüggésben, ugyanakkor az ügybe ez nem került bele, mert azt az eljárást az elterelés vállalása miatt megszüntették. Az ügyész szerint ezért mindez lényegtelen az eljárás szempontjából. A díjakkal és elismerésekkel kapcsolatban szintén azt mondta: szép, de lényegtelen a baleset okozása szempontjából. Arra, hogy Stohlék arra is hivatkoztak, hogy a színész agyrázkódást kapott, az ügyész megjegyezte, hogy ennek ellenére a baleset után képes volt telefonálni élettársának, a mentők kiérkezése után pedig azonnal távozott a helyszínről, vagyis nyilván mindennek a tudatában volt. Haza is tudott vezetni, ezért az ügyész szerint az agyrázkódásra hivatkozni felesleges, enyhítő körülményként nem lehet figyelembe venni. Arra a kérdésre, hogy indokolt-e az elsőfokú ítélet enyhítése, az ügyész azt mondta: álláspontja szerint a bizonyítás nem hozott olyan eredményt, ami a tényállást megváltoztatná, így ugyanazt a büntetési tételt kell kiszabni. Nem kell megváltoztatni az ítéletet, az első fokon kiszabott büntetés messze áll a büntethetőség felső határától – mondta.

Az ügyész az elmúlt öt év közlekedési ügyekben kiszabott büntetési statisztikáit is elővette, melyek szerint szigorodott a bírói ítélkezés, többen kaptak végrehajtandó büntetést. A statisztikai adatokon túl a bírói gyakorlat a legsúlyosabb esetekben tartja szükségesnek végrehjatandó büntetés kiszabását, ezért az ügyész arra is megpróbált válaszolni, Stohl ügye ebbe a kategóriába esik-e. Emlékeztetett: a színész a balesetet ittasan okozta, többen megsérültek, egyikük maradandó sérülést szenvedett, emellett Stohl túllépte az előírt haladási sebességet és átment a másik sávba is. Mindezek alapján több szabálysértést követett el, ezért cselekménye a súlyosabb esetek közé tartozik. Mindezek alapján az ügyész szerint megfelelő a végrehajtandó büntetés, még ha a bíróság enyhíti is a korábbi ítéletet.
Mivel Stohl András közismert személy, tettei nagyobb hatással lehetnek a környezetére – mint a példa mutatja, az ügy nagy közérdeklődésre tart számot –, ezért pedig a vele szemben kiszabandó büntetésben ennek is nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Az ügyész szerint a felfüggesztett börtönbüntetést adó ítéletnek rossz társadalmi hatása lenne, ezért az ügyész indítványozta az első fokú ítélet helybenhagyását.

Ruttner György az ügyész vádbeszédére reagálva azt mondta: jogi tanulmányaival ellentétes az, hogy valakit azért ítéljenek meg súlyosabban, mert ismert. "Nem láttam még olyat, hogy valakire ennyire hátrányos legyen az, hogy ismert ember" - mondta. Törvény előtti egyenlőség van, és az ügyész beszéde ezt sérti meg - tette hozzá az ügyvéd.
Ruttner szerint az ügyész megállapításai tárgyi tévedésekre épülnek, iratellenesek és nem felelnek meg a valóságnak. Az ügyvéd szerint egyértelmű, hogy Stohl jogai alapvetően sérültek, mert arról, hogy olyan bűncselekménnyel vádolják, aminek nem 3, hanem 5 év a büntetési tétele, csak azután tájékoztatta a bíróság, hogy meghozták a 2 év 4 hónapról szóló ítéletet.

Ruttner azt mondja, a vádmódosítás, vagyis hogy Stohl ellen végül súlyosabb vádat emeltek, egyértelműen vádkiterjesztés, és így fennáll a súlyos eljárásjogi hiba továbbra is. "Vádkiterjesztés esetén a bíróság a tárgyalást a védő és az ügyész kérésére elnapolja" - idézi Ruttner a törvényt, vagyis automatikusan el kellett volna napolni a tárgyalást, legalább nyolc nappal. De Stohl ügyvédje szerint nem kapott tájékoztatást. Ráadásul a vádkiterjesztő indítványt meg is kellett volna küldeni a tárgyalás előtt, de a vádlott a tárgyalásig nem kapta meg. Ruttner szerint ha a vádkiterjesztésről annak rendje és módja szerint ismertetik őket, akkor már az első fokú eljárás során is tudtak volna szakértőt kérni, nem csak most.

Ezután Ruttner György is áttért a szakértői véleményekre. Szerinte Balogh István szakvéleményét nem lehet komolyan venni, és ha ezt akarja elfogadtatni az ügyész a bírósággal, az "megdöbbentő képtelenség". Az ügyvéd megemlíti, hogy Balogh például a baleset időpontját is rosszul jelölte meg, de azt az időpontot sem tudta pontosan meghatározni, amikor elvégezték a sértett fizikális állapotának felmérését. Ruttner szerint a szakértő csupán azt ismételgette, hogy ő megvizsgálta a sértettet, míg a másik szakértő, Szabados nem. Ruttner azt mondja: a radiológiai eredmények a pontosabbak, azok pedig nem állapítottak meg mozgáskorlátozottságot. Az ügyvéd szerint az első fokú eljárásban Balogh nem indokolta meg, mivel magyarázza a sértett végtagjának egy centiméteres megrövidülését, erre csak a másodfokú eljárásban kaptak választ másik szakértőktől.

A szakértők ütköztetése megtörtént, ennek alapján pedig nem volt megállapítható, hogy a baleset okozta a maradandó fogyatékosságot. Ezt a kételyt Ruttner szerint a vádlott javára kellett volna írni, ez azonban nem történt meg. Ruttner azt mondja: a kategorikus szakértői vélemény az, hogy nem a baleset okozta a sértett maradandó sérülését, ennek alapján pedig a vádlott büntetését ittasan elkövetett súlyos sérülést okozó baleset vonatkozásában lehet megállapítani, a maradandó fogyatékosság okozása miatt nem (holott ez szerepelt az elsőfokú ítéletben).

A média és a jog összevonásával előadott cirkusz véget ért, Stohlnak ezek szerint le kell ülnie az öt hónapot, minimum, mielőtt ismét a képernyőkről vigyorogna ránk. Van nagyjából egy fél stohltalan évünk...

(HVG nyomán)

Ajánló: Ezzel kéne elkergetni a kufárokat és az élősködőket... (x)