Június 4-én, a trianoni békeparancs 90. évfordulójára összmagyar megemlékező tüntetést kezdeményez a Magyarok Világszövetsége Versailles-ba, a történelmi Magyarország feldarabolásának helyszínére, a Nagy-Trianon palota elé. Az MVSZ törvényt kezdeményez Trianon napjának nemzeti gyásznappá, illetve nemzeti emléknappá való nyilvánításáról. Trianon emlék-CD készül. Párizsba Albert Camus-szobor állítását tervezik.
Magyar az, akinek fáj Trianon! – idézte fel tíz évvel ezelőtt, a Magyarok V. Világkongresszusának nyitókonferenciáján elhangzott kijelentését a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós mai sajtótájékoztatóján. Majd Henri Pozzi francia újságírót, a trianoni diktátumot kierőszakoló francia miniszterelnök, Clemenceau egykori rejtjelező haditudósítóját idézte, aki a húszas években kiadott könyvében, La guerre revien (A háború visszatér) kifejtette, hogy 1920. június 4-én Versailles-ban Magyarországot nem feldarabolták, hanem egy évtizedeken keresztül, titkos összeesküvéssel előkészített merénylettel meggyilkolták. Az MVSZ elnöke isteni csodának nevezte azt, hogy Magyarország ezek után még létezik.
Június 4-én, Trianon 90. évfordulójára az MVSZ összmagyar emlékező tüntetést kezdeményez Versailles-ba, a békediktátumot Magyarországra erőszakoló konferencia helyszíne, a Nagy-Trianon palota elé. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel korábban, a 80. évforduló előtt már kezdeményezett hasonló tüntetést, ám azt az akkor kirobbant bel-magyar hisztéria miatt le kellett mondania. Most minden másképp lesz! – szögezte le az elnök.
Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke a hazugság századának nevezte a XX. századot. Nyomatékkal kifejtette, hogy Magyarország trianoni feldarabolásának semmi köze az I. világháború kimeneteléhez, hiszen jóval annak befejezése előtt, 1917-ben, a párizsi szabadkőműves kongresszuson döntöttek Magyarország sorsáról.
Felháborítónak nevezte a magyarországi sajtó közönyét a magyar nemzet legsúlyosabb sorskérdése iránt, hiszen a sajtótájékoztatón egyedül a Duna tévé stábja jelent meg.
Hompoth Zoltán, az MVSZ Magyarországi Ügyvivő Testületének elnöke bejelentette, hogy a versailles-i tüntetést a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, közösen szervezik, ezzel is elismerve a HVIM történelmi érdemét, hiszen ez a szervezet volt az első, amely Versailles-ban tüntetést szervezett a trianoni békeparancs miatt. Ugyancsak társszervezők lesznek a Nemzeti Érzelmű Motorosok, amelynek vezetője, Jeszenszky Sándor szintén jelen volt a sajtótájékoztatón.
A továbbiakban Patrubány Miklós ismertette a Trianon 90. évében tervezett programokat:
- A Magyarok Világszövetsége kezdeményezi, hogy a 2010-es választások után megalakuló Országgyűlés hozzon törvényt június 4-nek, Trianon napjának nemzeti gyásznappá, illetve nemzeti emléknappá való nyilvánításáról, amelyen minden magyarországi iskolában kötelező legyen a trianoni országcsonkításról megemlékezni. Az MVSZ elkészíti a törvény tervezetét és azt kéri az Országgyűléstől, hogy a június 4-e előtti, alakuló ülésén fogadja azt el.
Az MVSZ precedensnek tekinti Olaszország példáját, amely a közelmúltban törvényt fogadott el február 10-nek nemzeti emléknappá való nyilvánításáról (1947. február 10. a II. világháborút lezáró párizsi béke napja, fél Isztria elvesztésének és 300.000 olasz elüldözésének a napja.)
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége kezdeményezi az egyházak felé, hogy ezen a napon 16 óra 30 perckor öt percre szólaljanak meg a harangok.
Február 13-án, Kolozsváron Felvidéki üzenet Trianon 90. évében címmel a kérdés ismert szakértőinek részvételével kerekasztalt szerveznek, amelynek vitaindítóját dr. Popély Gyula újonnan megjelent könyve – Felvidék 1914-1920 – képezi.
- A 2010. június 4-i, versailles-i összmagyar tüntetésre a Magyarok Világszövetsége hívja az összes nemzeti érzelmű magyar embert és szervezetet. Kéri, hogy a megyei szervezetek és az Országos Tanácsok szervezzenek utazást a helyszínre. Az utazások budapesti koordinátora Hompoth Zoltán.
- Dr. Léh Tibor párizsi ügyvéd, az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régiója alelnöke vezetésével Párizsban szervezőbizottságot hívtak életre. Az MVSZ kezdeményezi és kéri a versailles-i múzeumot a Nagy-Trianon palota korhű berendezésére.
- Az aradi vértanúk mártíromsága 160. évfordulójára kiadott emlék-CD mintájára Trianon 90. évében az MVSZ egy Trianon emlék-CD kiadását tervezi. Szándéka szerint az emlék-CD május első napjaiban jelenik meg.
- Trianon 90. évének programkoordinátora Bottyán Zoltán, a trianoni és a párizsi béke fölülvizsgálatát kezdeményező Igazságot Európának! című petíció szóvivője.
Bottyán Zoltán, aki egyben az MVSZ Nógrád megyei szervezetének elnöke is, bejelentette, hogy a Trianon napja nemzeti emléknappá nyilvánításának szellemében kezdeményezték, és Pásztó önkormányzata ellenszavazat és tartózkodás nélkül határozatba is foglalta Trianon napjának pásztói emléknappá való nyilvánítását. Bíznak benne, hogy lesznek követőik.
A sajtótájékoztatón jelen volt Tarján Ernő, aki felajánlotta, hogy halálának 50. évében a Magyarok Világszövetsége állítson szobrot Párizsban Albert Camus Nobel-díjas francia írónak, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc lelkes támogatójának. Albert Camus így fogalmazott A magyarok vére című írásában, 1957-ben:
„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”
Az MVSZ elnöke bejelentette, hogy a francia hatóságokat a szoborállítás és a trianoni tüntetés együttes tervével keresik meg.
Budapest, 2010. február 4.
MVSZ Sajtószolgálat
 |
Magyar az, akinek fáj Trianon! – idézte fel tíz évvel ezelőtt, a Magyarok V. Világkongresszusának nyitókonferenciáján elhangzott kijelentését a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós mai sajtótájékoztatóján. Majd Henri Pozzi francia újságírót, a trianoni diktátumot kierőszakoló francia miniszterelnök, Clemenceau egykori rejtjelező haditudósítóját idézte, aki a húszas években kiadott könyvében, La guerre revien (A háború visszatér) kifejtette, hogy 1920. június 4-én Versailles-ban Magyarországot nem feldarabolták, hanem egy évtizedeken keresztül, titkos összeesküvéssel előkészített merénylettel meggyilkolták. Az MVSZ elnöke isteni csodának nevezte azt, hogy Magyarország ezek után még létezik.
Június 4-én, Trianon 90. évfordulójára az MVSZ összmagyar emlékező tüntetést kezdeményez Versailles-ba, a békediktátumot Magyarországra erőszakoló konferencia helyszíne, a Nagy-Trianon palota elé. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel korábban, a 80. évforduló előtt már kezdeményezett hasonló tüntetést, ám azt az akkor kirobbant bel-magyar hisztéria miatt le kellett mondania. Most minden másképp lesz! – szögezte le az elnök.
Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke a hazugság századának nevezte a XX. századot. Nyomatékkal kifejtette, hogy Magyarország trianoni feldarabolásának semmi köze az I. világháború kimeneteléhez, hiszen jóval annak befejezése előtt, 1917-ben, a párizsi szabadkőműves kongresszuson döntöttek Magyarország sorsáról.
Felháborítónak nevezte a magyarországi sajtó közönyét a magyar nemzet legsúlyosabb sorskérdése iránt, hiszen a sajtótájékoztatón egyedül a Duna tévé stábja jelent meg.
Hompoth Zoltán, az MVSZ Magyarországi Ügyvivő Testületének elnöke bejelentette, hogy a versailles-i tüntetést a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, közösen szervezik, ezzel is elismerve a HVIM történelmi érdemét, hiszen ez a szervezet volt az első, amely Versailles-ban tüntetést szervezett a trianoni békeparancs miatt. Ugyancsak társszervezők lesznek a Nemzeti Érzelmű Motorosok, amelynek vezetője, Jeszenszky Sándor szintén jelen volt a sajtótájékoztatón.
A továbbiakban Patrubány Miklós ismertette a Trianon 90. évében tervezett programokat:
- A Magyarok Világszövetsége kezdeményezi, hogy a 2010-es választások után megalakuló Országgyűlés hozzon törvényt június 4-nek, Trianon napjának nemzeti gyásznappá, illetve nemzeti emléknappá való nyilvánításáról, amelyen minden magyarországi iskolában kötelező legyen a trianoni országcsonkításról megemlékezni. Az MVSZ elkészíti a törvény tervezetét és azt kéri az Országgyűléstől, hogy a június 4-e előtti, alakuló ülésén fogadja azt el.
Az MVSZ precedensnek tekinti Olaszország példáját, amely a közelmúltban törvényt fogadott el február 10-nek nemzeti emléknappá való nyilvánításáról (1947. február 10. a II. világháborút lezáró párizsi béke napja, fél Isztria elvesztésének és 300.000 olasz elüldözésének a napja.)
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége kezdeményezi az egyházak felé, hogy ezen a napon 16 óra 30 perckor öt percre szólaljanak meg a harangok.
Február 13-án, Kolozsváron Felvidéki üzenet Trianon 90. évében címmel a kérdés ismert szakértőinek részvételével kerekasztalt szerveznek, amelynek vitaindítóját dr. Popély Gyula újonnan megjelent könyve – Felvidék 1914-1920 – képezi.
- A 2010. június 4-i, versailles-i összmagyar tüntetésre a Magyarok Világszövetsége hívja az összes nemzeti érzelmű magyar embert és szervezetet. Kéri, hogy a megyei szervezetek és az Országos Tanácsok szervezzenek utazást a helyszínre. Az utazások budapesti koordinátora Hompoth Zoltán.
- Dr. Léh Tibor párizsi ügyvéd, az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Régiója alelnöke vezetésével Párizsban szervezőbizottságot hívtak életre. Az MVSZ kezdeményezi és kéri a versailles-i múzeumot a Nagy-Trianon palota korhű berendezésére.
- Az aradi vértanúk mártíromsága 160. évfordulójára kiadott emlék-CD mintájára Trianon 90. évében az MVSZ egy Trianon emlék-CD kiadását tervezi. Szándéka szerint az emlék-CD május első napjaiban jelenik meg.
- Trianon 90. évének programkoordinátora Bottyán Zoltán, a trianoni és a párizsi béke fölülvizsgálatát kezdeményező Igazságot Európának! című petíció szóvivője.
Bottyán Zoltán, aki egyben az MVSZ Nógrád megyei szervezetének elnöke is, bejelentette, hogy a Trianon napja nemzeti emléknappá nyilvánításának szellemében kezdeményezték, és Pásztó önkormányzata ellenszavazat és tartózkodás nélkül határozatba is foglalta Trianon napjának pásztói emléknappá való nyilvánítását. Bíznak benne, hogy lesznek követőik.
A sajtótájékoztatón jelen volt Tarján Ernő, aki felajánlotta, hogy halálának 50. évében a Magyarok Világszövetsége állítson szobrot Párizsban Albert Camus Nobel-díjas francia írónak, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc lelkes támogatójának. Albert Camus így fogalmazott A magyarok vére című írásában, 1957-ben:
„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”
Az MVSZ elnöke bejelentette, hogy a francia hatóságokat a szoborállítás és a trianoni tüntetés együttes tervével keresik meg.
Budapest, 2010. február 4.
MVSZ Sajtószolgálat
Kapcsolódó:
