A trükk egyszerű: nulla párbeszéd, viták is csak egymással, természetesen a kínos részek elhallgatásával. Hogy Pintér Tamás, országgyűlési képviselőjelöltünk szavait idézzem: “Jobbik-MSZP koalíció elveink fényévnyi távolsága mellett már csak azért sem lehetne, mert őket már a Fidesz elhalászta előlünk.”

Megbízható forrásokból tudjuk, hogy a helyi Fidesz, élén Dorkota Lajos és hű kampányfőnökével még a látszatra sem nagyon ad. Gyűlésükön a helyi Fidesz és MSZP közötti választási egyezségről beszéltek, melynek első és legfontosabb eleme, hogy csak egymással állnak szóba. Nem kell hozzá nagy konspirációs készség, hogy világossá váljon, ez a megállapodás nyilván az egyre erősödő Jobbik kiszorítására, ellehetetlenítésére jött létre.

Akinek kétsége van az előbbiek hitelessége felől, annak ajánljuk figyelmébe a Dunaújvárosi Hírlap 2010. február 9-én megjelent cikkét. Ebben az írásban a Hírlap tudósítója beszámol arról a botrányba fulladt rendezvényről, melyről még a Hírlap is kizárásra került. Amikor a nyilvánvaló kirekesztést az újságíró nem hagyta annyiban, Dorkota és Kálmán urak egyszerűen visszahúzódtak a “biztonságos” polgármesteri iroda négy fala közé.

A szkeptikusoknak ajánlani tudjuk még a “Kikötő” helyi MSZP-s kiadvány 2010. február 12-i számát is megtekintésre, ahol városunk költségvetése szintén csak narancsos szegfű olvasatban szerepel. 
Azok számára, akik figyelemmel kísérik a kampányidőszakot, feltűnhet, hogy egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom vállalja markánsan kampányában a lakossági fórumok megrendezését. Azt már megszokhattuk, hogy a Fideszes “nagyvezér” nemigen megy emberek közé, de a másodvonalas, radikálba öltöztetett egykori KISZ-es legények sem fásulnak bele az országjárásba. Orbán 10-i dunaújvárosi látogatása sem kapott nagy publicitást, egy üzemlátogatáson és egy kötelező interjún kívül az utca emberének nem sok esélye volt kérdezni. Az MSZP-nél ugyanez a helyzet. Az őszödi böszme ars poeticájának nyilvánosságra kerülése óta meglehetősen nehéz “élőben” találkozni az elvtársakkal. Az előbbiek alapján összességében tehát elmondható, hogy a konfrontáció lehetőségét helyi szinten is mindkét párt igyekszik minimalizálni. De vajon miért?

Az MSZP ámokfutása a 2006-os karhatalmi terrorral tetőzött be, ami városunkban is nagyon sok béketűrő  embernél kiverte a biztosítékot. A futószalagon gyártott koncepciós perek, folyamatos rendőri vegzatúra, az ország egyszerre tudatos és ostoba hűtlen kezelése mind-mind olyan tényező, amely alapján érthető a népszerűségvesztés, és az ebből indukálódott páni félelem. Helyi szinten is érdemes elgondolkozni, hogy hogyan lehet Dunaújváros az elkövetett erőszakos bűncselekmények statisztikájának élmezőnyében, vagy éppen milyen mutyik mennek akár a Vasmű, vagy a városi Hőszolgáltató körül. Erről hamarosan tényszerű adatokkal állunk a nyilvánosság elé, mert hiszünk benne, hogy az elszámoltatásnak meg kell történnie.

A Fidesznek rendkívül kellemetlen a Jobbik erősödése. 2006, jónéhány ultimátum és szájkarate-mérkőzésen túl, valamint a szinte totális önkormányzati győzelem ellenére (Dunaújváros nem meglepően kivétel ez alól) gyakorlatilag semmi sem került az asztalra. A mostani kampány is egy elsőéves szlogengyáros tudását megszégyenítő “Változás” szó köré épül. Hogy mit szeretnének változtatni és főként hogyan, arról nem szól a fáma. Helyi szinten megkérdezhetnénk akár Dorkota urat is, hogy ő mit ért pontosan változás alatt, mit tett városunkért az elmúlt időszakban, vagy hogy mi is a helyzet a narancsba szúrt szegfűvel…

Talán azért sem kívánatos a vita a két párt számára, mert bár a kampány egyharmadán már túl vagyunk, sem országos, sem városunk szintjén nem találkozhattunk még valódi programmal, avagy cselekvési tervvel. Azt mindenkinek a saját lelkiismeretére bízzuk, hogy szavaz-e egy olyan pártra, amely semmit nem árul el terveiről. Pártunk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom vállalja a nyilvános vitákat, a kellemetlen kérdéseket is, mert a politikai elittel szemben nekünk nincs takargatnivalónk. 
Rossz hírünk van a városvezetés  és álellenzéke számára.

Az ilyen támadások bennünket csak megerősítenek, sőt ami még lényegesebb, növelik a választópolgárok pártunk iránti szimpátiáját is. Erről tanúskodnak teltházas rendezvényeink, a lakossági megkeresések, és az eddig több mint 2000 bizalommal átadott kopogtatócédula is, melyeket mellesleg a Fidesz és MSZP ukáz szerint sem sikerült előlünk lerabolni. 

Visszaút már nincs. Jövünk!