 |
Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? - tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Roth arról írt: a svájci újságokból értesült arról, hogy hazánkban egyre nagyobb arányokat ölt a frankhitelezés. Az elnök azt is megemlíti, tisztában vannak azzal, hogy a frank a legnépszerűbb a devizahitelek körében, de korábban már többször hangsúlyozták ennek veszélyeit.
Bár a Magyar Nemzet írásából nem derül ki, hogy Járai Zsigmond vajon svájci kollégájának leveléről tájékoztatta-e az akkori magyar pénzügyminisztert, Draskovics Tibort, utódja, Veres János figyelmét a Nemzetközi Valutaalap intelmei azonban már nem kerülhették el. A washingtoni székhelyű szervezet ügyvezető igazgatósága ugyanis 2005. június 15-én zárta le a Magyarországgal folytatott IV-es cikkely szerinti gazdaságpolitikai konzultációt. Ennek kapcsán kiadott közleményében az IMF szakértői úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon „egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék. Az IMF aggódik amiatt, hogy a magánszektor adósságán belül növekvő devizahányad a sebezhetőség forrásává válhat. Ennek kapcsán azt javasoljuk a hatóságoknak, hogy szigorúan kövessék figyelemmel - elsősorban a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis- és középvállalkozások - külföldi fizetőeszközben denominált hitelfelvételeit."
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségének biztosítása érdekében az IMF szakértői alapvető változtatásokat szorgalmaztak a pénzügyminiszternél. Ezt megelőzően ugyanezt sürgette a PSZÁF-től 2004 tavaszán a lex-Szász törvénymódosítás keretében eltávolított Szász Károly elnök is. Mint emlékezetes, a Medgyessy-kormány a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által jegyzett törvénymódosítással teremtette meg a lehetőséget Szász kirúgására. A PSZÁF-törvény módosítása miatt pedig annak idején aggodalmát fejezte ki és tiltakozott az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament külügyi bizottsága és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is. Így az IMF figyelmeztetésekor, 2005 nyarán a PSZÁF-et az a Marsi Erika vezette, akit később, 2009. július 27-i hatállyal nevezett ki a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának Bajnai Gordon miniszterelnök azzal a céllal, hogy megregulázza a pénzügyi szektort.
(Heti Válasz)
