A pártot 2010-ben alapította Marian Kotleba, a Slovenská Pospolitos' (Szlovák Testvériség) korábbi alapítója és vezetője. Az L'SNS magát Jozef Tiso és Andrej Hlinka örököseként határozza meg. Egyértelműen nemzetiszocialisták. Elutasítják a fennálló rendszert, az eurót, az EU-t, a NATO-t, a bevándorlást, az LMBTQP-lobbit.

Fellépést sürgetnek a cigánybűnözés ellen, betiltanák az abortuszt, korporatív gazdaság kiépítését tartja kívánatosnak, valamint szorosabb kapcsolatok kiépítését Oroszországgal. A Covid-terror idején aktívan felléptek a lezárások és a kötelező oltások ellen.

A Mi Szlovákiánk Néppárt az európai Szövetség a Békéért és Szabadságért (APF) tagja, akárcsak a Die Heimat, a Forza Nuova, a JONS La Falange és egyéb markánsan nacionalista pártok.

Kotleba alatt a Szlovák Testvériség a Hlinka Gárda egyenruhájához hasonló ruhát viselt. Egy felvonuláson Kotleba a zsidókat emberi bőrbe bújt ördögöknek nevezte, a szlovák kormányt pedig a cionisták által megszállt kormányzatként (ZOG) jellemezte.

A 2016-os országgyűlési választásokon több olyan személyt is indított Kotleba pártja, akik kiverték a biztosítékot a nagyon toleránsoknál.
Az egyik ilyen személy volt Rastislav Rogel. Rogel a nemzetközi NS színtéren is ismert Kratky Proces nevű skinhead zenekar énekese volt, emellett a Juden Mord (Halott zsidó) nevű zenekarban is játszott. Rogel a listán a 44. számot kapta, ami egyrészt kódoltan utal az SS rúnáira, valamint a Dirlewanger Division (DD-44) Waffen SS-hadosztályra is. A folyamatosan rettegők hogy, hogy nem, de egy képet is bemutattak, amely bizonyítja, hogy Rogel bal karjára horogkereszt van tetoválva, sőt egy horogkeresztes gyümölcstortával is lefotózták. Egyelőre nincs hír róla, hogy a torták sütését betiltották volna a Felvidéken, de sose lehet tudni... Amikor a pártnál a sajtó rákérdezett arról, hogy mi a véleményük arról, hogy jelöltjük skinhead zenekarban játszik, akkor Milan Uhrik az L'SNS akkori alelnöke így válaszolt: "Politikai pártként biztosan nem fogjuk megszabni senkinek, hogy milyen koncertre menjen el, vagy milyenre ne. Ez mindenkinek a magánügye."
Később Rogelt és az egész zenekart letartóztatta a szlovák hatalom.

Rastislav Rogel és a Kratky Proces az elhíresült 1991-es bzeneci fesztiválon:

Másik ilyen jelöltjük volt Marián Magát, aki a szimbolikus 88-as számmal állt rajthoz. Marián Magát Adolf Hitlert úgy jellemezte egy közösségi médiás posztjában, hogy: "A birodalmi kancellári poszton kívül egy béketeremtő ember volt, aki emellett kiváló közgazdásznak, szónoknak is minősült, s igazán helyén volt a szíve." Magátot 2022-ben letartóztatták az ún. holokauszt tagadása miatt, s 6 év letöltendőre ítélte a talmudista rendszer. Magát választási plakátjának hátterében egyébként munkaszolgálatosok voltak láthatóak, mivel azzal kampányolt, hogy az antiszociális elemeknek és a korrupt politikusoknak lágerben van a helyük. A választások után nem sokkal szakított az L'SNS-el, mint mondta: "Nem leszek többé Kotleba k*rvája."

2017-ben a Legfőbb Ügyészség előterjesztést nyújtott be, hogy oszlassák fel a Mi Szlovákiánkat, azonban a Legfelsőbb Bíróság elutasította az indítványt, mivel úgy vélte nincs elég bizonyíték arra, hogy a párt nemzetiszocialista.

A párt 2018. március 29-i kongresszusi ülésén új logót javasoltak, amely felváltotta a régi, egyenes "szlovák" kettőskeresztet ábrázoló logót, amely erősen hasonlított a Hlinka Gárda által használt címerre, helyette a klasszikus "szlovák" kettőskeresztet ábrázolja a Tátra tetején.

2019-ben a párt országgyűlési képviselőjét, Milan Mazureket jogerősen elítélték rasszista gyűlöletbeszéd miatt, ezzel elvesztette mandátumát, és 10 ezer eurós bírságot szabtak ki rá, amit be is fizetett. Ha Mazurek nem fizetett volna, akkor fél évre lecsukták volna. Mazurek "bűne" az volt, hogy egy rádióműsorban nyilvánosan beszélt a cigányterror jelenségéről. Mazureknek azt is felrótta a hatalom, hogy egy kijelentésében azt mert mondani, hogy Hitlerrel kapcsolatban sok a hazugság, az ún. emberből készült szappanokat pedig mesének merészelte nevezni (holott valóban az).

A párt szóvivője 2020-ban Ondrej Ďurica lett, a Biely Odpor (Fehér Ellenállás) nevű NS zenekar egykori tagja. Andrej Medvecký 2020-as jelöltet azért ítélték el, mert rasszista szidalmak kiabálása közben megtámadt egy fekete férfit, míg egy másik jelöltet, Anton Grňót karlendítés miatt pénzbírságra ítélték.

Marian Kotleba pártvezetőt az elsőfokú bíróság négy év és négy hónap legalacsonyabb biztonságú börtönbüntetésre ítélte, mert 1488 euró összegű csekket adott ki három családnak egy 2017. március 14-én tartott jótékonysági rendezvényen. A büntetés indoka: olyan mozgalom támogatása és propagálása, amelynek célja az emberi jogok és szabadságjogok elnyomása, és ezt nyilvánosan teszi. Az ítélet ellen fellebbezett.

A párt kiáltványában leszögezi, hogy „működő államot” akar, amely mentes a korrupciótól, a külföldi befolyásoktól és az „államháztartás lopásától”. Igyekszik felhatalmazni a lakosságot bármely országgyűlési képviselő visszahívására.

A párt úgy látja, hogy az EU és a NATO aláássa a szlovák nemzet szuverenitását, ezért ki akar lépni ezekből a szervezetekből, hogy "teljes szuverenitást biztosítson Szlovákiának, és ne legyen része az amerikai háborús bűnöknek, és ne legyen játékszer külföldi nagyhatalmak kezében." Továbbá harcot hirdet a külföldi finanszírozású NGO-k ellen, valamint kijelenti, hogy Szlovákiát "fel kell szabadítani a bankárok rabszolgaságából."

Az L'SNS a cigányterror megállítására azt javasolja, hogy adott esetben be lehessen vetni a hadsereget, továbbá szorgalmazza, hogy a rendőrségnek kíméletlenül fel kell lépnie a "telepi bűnözés ellen", valamint fel kell őket készíteni a cigánytelepeken történő lázadások leverésére. Továbbá kijelentik, hogy le kell rombolni minden illegális építményt: legyen szó a cigányok kalyibáiról vagy a gazdagok palotáiról.
Kotlebáék bátran kimondják, hogy a cigányokat nem lehet integrálni, bár azok nem is akarják. Azt is kijelentik, hogy a cigányok kiürítik a társadalombiztosítási kasszát. A cigányokra a "szélsőséges" és "társadalmi parazita" jelzőket alkalmazzák, akik a tisztességesen dolgozó embereket meglopják, megerőszakolják és meggyilkolják.

A migrációt teljesen elvetik, mivel "azokat a globalisták támogatják, akiknek célja Európa elpusztítása".

S a kérdés, amire valószínűleg leginkább várja a választ az olvasó: milyen az L'SNS hozzáállása a magyarokhoz?

Kotleba szélsőjobbos mozgalmár szerepe jóval az L'SNS előttre visszanyúlik. Anno a Slovenská Postpolitost vezetőjeként 2005-ben azt üzente Rozsnyó polgármesterének, hogyha nem távolítják el Kossuth szobrát, akkor le fogják dönteni. Abba természetesen ne menjünk bele, hogy a magyar szélsőjobboldal Kossuth szerepét hogyan értékeli, mert itt egyértelműen a szobor magyar jellege zavarta a szlovákokat. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s Kotleba is másban véli felfedezni az ellenséget. Hogy korábbi soviniszta nézeteit őszintén revidiálta vagy csak kampányfogás, ezt nem tudom. Ezúton kérem a felvidéki olvasókat, hogy hozzászólásban írják meg ezzel kapcsolatos tapasztalataikat!

Mindenesetre lássuk, hogy most milyen Kotleba kommunikációja a magyarok irányába. 2010-ben az MNA tartott fenn kapcsolatot a Slovenská Postpolitosttal, de akkor már nem Kotleba volt a szervezet vezetője, így ezt kár vele összemosni. Ebben az időben egyébként az MNA kifejezetten fagyos viszonyt ápolt például a HVIM-mel vagy a Pax Hungarica Mozgalommal.

Kotleba pártjában bár nem túl nagy számmal, de magyar felmenőkkel rendelkezők, illetve teljesen magyar identitású emberek is megtalálhatóak.

2015-ben Kotlebáék a még mindig többségében magyarok lakta Bősön tüntetettek a migráció ellen, ahol magyar nyelvű szinkrontolmácsot is vittek magukkal. Az eseményen egyébként a felvidéki HVIM is megjelent egy elég konkrét transzparenssel: "Az igazi szír férfiak otthon küzdenek a hazájukért és családjukért. A gyáva picsák jönnek Európába."

A Körkép 2017-ben készített interjút egy "jugoszláv"-magyar származású szlovák állampolgárral, aki az MKP politikájában csalódott, majd az L'SNS-hez sodródott. 2020-ban a Mi Szlovákiánk magyar nyelvű szórólapokkal kampányolt a Csallóközben. Egy 2020-as felmérés egyébként azt mutatta, hogy a felvidéki magyarok 5-6%-a támogatja Kotleba pártját.

A párt korábbi poprádi elnöke Király József volt. Királyt akkor távolították el a pártból, amikor 23 évre elítélték szándékos emberölésért.
A Csallóközben például színmagyar jelöltet is állítottak az önkormányzati választáson.

Tavaly Nagykürtösön tüntettek Kotlebáék az illegális bevándorlás ellen. Felhívásukban a magyarokat is várták a tüntetésre.

A fentiekből látszik fejlődés a részükről, de közös sörözésekre egyelőre kár lenne még klubot foglalni...

Röviden csak Republika. A pártot 2021 tavaszán alapították a Mi Szlovákiánk (L'SNS) korábbi "erős" emberei: az EP-képviselő Milan Uhrik; az egyik legaktívabb képviselő, s a párt legjobb szónoka Milan Mazurek, valamint az L'SNS szóvivője, a Fehér Ellenállás (Biely odpor) nevű zenekar korábbi énekese, Ondrej Ďurica. A szakadás oka az volt, hogy Kotleba megpróbálta egy kézben összpontosítani a pártban minden hatalmat, s az elnökség döntéseit, érveit figyelmen kívül hagyta, s kvázi kézi vezérléssel akarta irányítani a mozgalmat. A párt alapszabályát például az elnökség tudta nélkül változtatta meg Kotleba.

Az alapított párt egyébként nem teljesen új volt, mert egy régi, inaktív politikai formációt vettek át a szakadárok, s azt nevezték át Köztársasággá. A párt elnöke Milan Uhrik, alelnökei pedig Milan Mazurek, Ondrej Ďurica, illetve Miroslav Suja. Korábban mindannyian Kotleba pártjának volt meghatározó tagjai: országgyűlési és EP-képviselők. A párthoz másik két egykori L'SNS képviselő is csatlakozott: Miroslav Urban és Eduard Kočis.

A Republika a 2023-as választásokon csak hajszálnyival maradt le az 5%-os bejutási küszöbtől, ugyanis 4,75%-ot ért el. Azóta rendkívüli erősödésen ment keresztül, az EP-választásokat megelőzően 8,5% körüli eredményt prognosztizálnak a párt esetében.

A Republika önmagát keresztény alapokon nyugvó nemzeti és konzervatív párként határozza meg, akik számára fontos a szociális érzékenység, míg az ún. szakértők egyértelműen neofasisztának, xenofóbnak és russzofilnek írják le a mozgalmat. A média sose hagyja ki, hogy a párt vezetőinek "botrányaira" emlékeztessen: Uhrik antiszemita beszédeire, Mazurek skinhead múltjára, illetve hogy korábban elvesztette parlamenti mandátumát, mert bűnösnek találták az ún. holokauszt tagadásában és Adolf Hitler dicséretében, valamint egy bevándorló család ellen elkövetett fizikai erőszakra, valamint Ďurica NS zenekarban betöltött szerepére utalva.

A két párt közötti adok-kapok egyébként évekkel a szakadás után sem csillapodott. Az L'SNS lapjában korábban megjelent egy cikk Milan Uhrik neve alatt, ami miatt az L'SNS-t 2023-ban 5000 eurós büntetésre ítélték, s a lapnak bocsánatot kellett kérnie a szélsőliberális Irena Biharoviától, a Progresszív Szlovákia vezetőjétől. Kotleba úgy reagált a dologra, hogy neki semmi köze hozzá, Uhrik írta a cikket, s tovább is számlázzák neki. Uhrik szerint a pártban mindenről Kotleba döntött, többek között arról is, hogy mit kell írni a lapba, mi jelenjen meg benne. Uhrik szerint Kotleba képtelen vállalni a felelősséget bármiért is.

A Republika erősen euroszkeptikus. Bírálja Szlovákia EU-s és NATO-s tagságát. Az EU esetében a "vissza a gyökerekhez" elvet vallja, vagyis, hogy tisztán gazdasági együttműködésre van csak szükség Európa államai között. A NATO-ról úgy véli, hogy ki kell belőle lépni. A párt hivatalosan elítélte az orosz inváziót, de tiltakozik az Ukrajnának nyújtott bárminemű támogatás ellen, a háború felelősének pedig az Egyesült Államokat tartja, akik felbiztatták az "ukrán" kormányt, hogy ne tartsa be a minszki megállapodást.

A párt szorgalmazza az összes civil szervezet állami támogatásának teljes felfüggesztését, különösen azokat, amelyeket "szivárvány- és Soros-szervezeteknek " nevez. A párt határozottan LMBTQP-ellenes álláspontot képvisel. Megszavazta az Európai Parlament felhívásának elutasítását a szlovákiai deviánsok helyzetének javítása érdekében. Ezután a törvényes "nemváltás" tilalmát is megszavazta.

A Covid-19-világjárvány idején a szabadságjogok felfüggesztése ellen foglalt állást, elutasította a kötelező oltások bevezetését, a gyermekek oltását pedig teljes mértékben ellenezte a párt.

A párt erősen jelen van a közösségi médiában (Facebook, TikTok, Telegram stb.), amin sikeresen kommunikál, és hatékonyan eléri a választókat.

A Republika 2024. április 12-én Szófiában a bolgár Újjászületéssel, a Mi Hazánk Mozgalommal, a görög AKKEL-el, a moldovai Újjászületéssel, a svéd Alternatíva Svédországnak párttal, a holland Fórum a Demokráciáért párttal, a svájci Mass-Voll!-lal, valamint a Szerb Eskütartók Pártjával egyetértésben adott ki közös nyilatkozatot, melyben elkötelezik magukat az európai civilizációért való harcban. A Republikát Milan Uhrik, a Mi Hazánkat Árgyelán János képviselte Bulgáriában.

Idén februárban Prágában tüntetett a Republika a cseh hazafiakkal Ukrajna EU-tagsága ellen, valamint támogatták a helyi gazdák demonstrációját. Milan Uhrik mellett Petr Bystron (AfD), Toroczkai László, és Roman Fritz (Lengyel Korona Konföderációja) is részt vett az eseményen.

A Republika részéről magyarellenes, soviniszta megjegyzések nem ismertek. Uhrik tavaly januárban kijelentette, hogy a közép-európaiaknak együtt kell dolgozniuk, hogy ellent tudjanak állni a Brüsszelből érkező progresszív nyomással szemben, mert mint kiemelte, az olyan kis országok mint Magyarország vagy Szlovákia külön-külön nem tud erőt felmutatni a brüsszeli vízfejekkel szemben.

Uhrik az Európai Parlamentben ellene szavazott a Magyarországot elítélő referendumoknak, amiért Hidvéghi Balázs, a KDNP EP-csoportjának tagja köszönőlevelet küldött neki.

Bízom benne, hogy a Kárpát-medence nációi egyszer talán felismerik, hogy közös életterünkre a legnagyobb veszélyt nem az itt élő talajgyökeres és honképes népek egyike vagy másika jelenti, hanem a különböző invazív rasszok, akiket egy világhódító entitás ereszt a torkunkra!

- Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország

- Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD

- Európai nacionalista pártok nyomában, III. rész: Németország, Die Heimat (NPD)

- Európai nacionalista pártok, IV. rész: Németország, Freie Sachsen, Harmadik Út és mások

- "Auschwitz nem más, mint a lengyel Disneyland" - Európai nacionalista pártok nyomában, V. rész: Málta

- Európai nacionalista pártok nyomában, VI. rész: a balti államok

- Európai nacionalista pártok nyomában, VII./1.: Bulgária

- Európai nacionalista pártok nyomában, VII./2.: Bulgária

- Európai nacionalista pártok nyomában, VIII. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: AUR, SOS Romania

- Európai nacionalista pártok nyomában, IX. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: Noua Dreapta

- Európai nacionalista pártok nyomában, X. rész: Ciprus

- Európai nacionalista pártok nyomában, XI. rész: Görögország, Arany Hajnal

- Európai nacionalista pártok nyomában, XII. rész: Görögország - parlamenti pártok

- Európai nacionalista pártok nyomában, XIII. rész: Görögország: AKKEL, Hellének, ELASYN stb.

- Európai nacionalista pártok nyomában, XIV. rész: Szlovénia

- Európai nacionalista pártok nyomában, XV. rész - az úgynevezett Szlovákia: SNS