Mint arról mi is beszámoltunk, nemrégiben a dolgos székely parasztok Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon megelégelték a cigányok bűnöző életmódját és annak rendje és módja szerint kikergették a pigmentbajnokokat a faluból. Az ügy nem akar elülni, hiába írtak alá egy dokumentumot az érintett felek, a cigányok tüntetést szerveztek Csíkszeredában, hogy elpanaszolják kirekesztettségüket. Az esetnek van egy pikantériája: a tüntetésen egyetlen csíki cigány sem vett részt, Óromániából buszokkal szállították a helyszínre a „rettegőket”.
„Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában az a mintegy hetven roma fiatal, aki a Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban nemrég kirobbant konfliktus miatt szervezett tüntetést. „Menjetek dolgozni” – jött mintegy válaszként a felirat az egyik csíkszentmártoni férfi kezében tartott tábláról. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy másik csíkszentmártoni férfi, miután kivette szájából a sípot. Az alcsíki településről ugyanis mintegy tucatnyian gyűltek össze, hogy sípolással fejezzék ki nemtetszésüket a felvonulók ellen. Székelyföld ugyanis nem Magyarország, ahol a cigányokkal kapcsolatos vélemény kinyilvánítását el lehetne nyomni.
„Mi csak az emberi jogok betartását és az interetnikus konfliktusok megszüntetését követeljük” – magyarázta lapunknak Cezara David, a megmozdulást szervező Romani Criss bukaresti szervezet egyik vezető tagja. Érdekes viszont, hogy azt nem közölte: bukarestiként mennyire érintett ő az erdélyi ügyekben, mennyire ismeri a helyi viszonyokat. Vajon tudja-e, hogy egy magyar cigány általi megkéselése váltotta ki a falubeliek dühét, miután az „elnyomó fehér apparátus” rendőrei, az elfogása után nemsokkal szabadlábra helyezték a tettest. Egyrészt biztosan tudja, de hát mit érdekli szegénykémet, ő azért kapja a fizetését, hogy Bukarestből Csíkszeredába utazva rettegjen és „interetnikus békéért” sápítozzon.
Szerinte ugyanis elfogadhatatlan, hogy az alcsíki romák féljenek a helyi lakosságtól, emiatt pedig az erdőben keressenek maguknak menedéket. Már miért lenne elfogadhatatlan? Az elfogadhatatlan az, hogy adófizető, szintén szegény sorsú ám dolgos parasztok ne mehessenek a mezőre dolgozni, mert attól kell féljenek, hogy míg a portájuk magára marad ezek a zsiványok mindent ellopnak.
A csíki cigányok bukaresti barátja nevetségesnek tartotta ugyanakkor azt a megállapodást is, amelyet Csíkszentkirályon kötöttek a magyar és roma nemzetiségű lakosság képviselői, és amely olyan feltételeket szab a cigányoknak, amelyeket David szerint képtelenség teljesíteni. „Mi az, hogy az építési engedély beszerzése az egyik feltétele ottmaradásuknak? Ilyen rövid idő alatt sehol sem lehet ilyet beszerezni Romániában” – háborgott a Romani Criss tagja. Na és – kérdezhetünk vissza, hisz építési engedélyt mindenkinek be kell szereznie, mi az, hogy a székelynek igen, a cigánynak pedig nem?
„Van egy középső ujjam számotokra, csak most nem mutatom” – szólt vissza ingerülten egy târgu jiu-i (óromániai város) férfi a járókelőknek, amikor azok magyarul küldték őket haza. Pedig a tüntetés elején éppen a békés párbeszéd és tolerancia jegyében osztogattak mindenkinek egy-egy szál margarétát és uniós zászlót az ország több városából – Konstancáról, Brassóból, Craiováról, Bukarestből – érkező cigányok. Aztán a csíkszeredai polgármesteri hivatal elé mentek, majd a Testvériség sugárúton és Petőfi utcán való felvonulásuk után a prefektúra és a megyei tanács épülete előtt tüntettek némán.

Hogy hívják a kisebbségi zöldségárust?
Retkes cigány
„Hol hagytátok a koldus gyerekeiteket?” – szólt oda nekik magyarul egy helyi nő, a felvonulók pedig – anélkül, hogy értették volna a kérdést – csak hajtogatták románul: köszönjük, köszönjük. Aztán a Majláth Gusztáv Károly téren hirtelen összefutottak a rendet biztosító csendőrök, és hat, maszkkal eltakart arcú fiatalt vezettek el: ellentüntetést szerveztek. Később kiderült, a fiatalok a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái, rájuk 2000 és 4000 lej közötti büntetést szabtak ki a román ajkú rendfenntartó szervek, akik ezek szerint inkább fogják a cigányok pártját, semmint a magyarokét. Talán a rokoni kapcsolatok megnyilvánulása lenne ez?
Szokásos séma: cigánybűnözés nincs, csak mélyszegénység
„Engem személy szerint nem lep meg, de nem is örülök a hasonló magatartásnak. Várható volt, hogy a konfliktus kirobbanásához vezető társadalmi jelenségek nyomán ilyen megnyilvánulások lesznek. Ezek a fiatalok viszont nincsenek tudatában annak, hogy a tüntetők malmára hajtották a vizet, akik éppen azt akarták elérni, hogy intoleránsaknak minősítsenek minket” – reagált a HVIM-tagok megmozdulására Antal Attila csíkszeredai alpolgármester, a magyarországi narancsseggűek szokásos érvkészletét dobva be a köztudatba: „jaj, ne csináljunk semmit, mert mit ír másnap a sajtó” című sápítozást.
Egy Olaszországból Craiovára érkezett, roma ügyekkel foglalkozó önkéntes fiatalember szerint egyébként nem meglepő, hogy voltak ellentüntetők is. Azt viszont furcsállja, hogy a két alcsíki település magyar lakossága önbíráskodásba kezdett. Felvetésünkre, miszerint Olaszországban is számos példa volt hasonló cselekedetekre az utóbbi időben, éppen a néhány román állampolgár által elkövetett bűncselekmények okán kialakult románellenesség miatt, Marco azzal védekezett, hogy országa nem jó példa erre, mert ott a sokáig tartó fasiszta uralom még ma is érezteti utóhatását. Az olasz fiú egyébként ugyanazt hajtogatta, mint a tüntetést szervezők, például hogy nem szabad etnikai konfliktusoknak lennie. Na, erre mondják, hogy nagy az Isten állatkertje, s alacsonyan van a kerítés. De ez a díszpéldány hogyan jutott el Olaszországból Csíkországba cigányt védeni, az számomra rejtély. Amúgy fasiszta uralom ide vagy oda, ez elég ostoba érv volt részéről, de ezek a fajvédők már csak ilyenek: ostobák.
„Nem beszélhetünk etnikai konfliktusokról, hanem szociális gondokról. A szegénység mindennek az oka. Egyébként éppen a szentkirályi romák ismerték el, közülük több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentik, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Ők most azért nem akartak részt venni a tüntetésen, hogy ne kavarják fel a vizet” – mondta a tüntetés végén Jóni Géza, a Hargita megyei Roma Párt elnöke. Csíkszentkirályon egyébként lapunk is felkeresett néhány roma családot, ők pedig azt mondták, azért nem mentek el tüntetni, mert már kibékültek a helybéliekkel, nincs értelme szítani a parazsat.
Tehát: a csíki cigányok, miután megkapták a szükséges pofonokat belátták,, jobb a helyiekre hallgatnak rend dolgában, viszont valami miatt a nem erdélyi és nem is magyar ajkú retkek úgy gondolták, nekik tüntetniük kell. Kinek állt ez érdekében?
(Erdély.ma polkorrekt szövege korrigálva)