A Brassó megyei faluban másfél ezres lélekszámú, románul beszélő cigány közösség él, közöttük vannak olyanok, akik betörnek a házakba. Az emberek többségéből áradt a panasz, egy idős asszony sírva fakadva elmondta: éjjel felváltva őrködnek a családtagok, az ablakra zsalugátert kellett szerelni, különben betörik. Elviszik az udvarról a szerszámokat, a tyúkokat, az ólból a disznót, a kályháról a fazék levest. A gyerekeket sötétedés után nem merik kiengedni az utcára, az iskolába is elkísérik őket, különben elveszik a ruhájukat, megverik őket, és pénzt követelnek tőlük, panaszolták a helybeliek.

A református templomban tartott közgyűlésen részt vettek az unitárius és ortodox közösségek képviselői, a helyi önkormányzat és a rendőrség vezetői is. Barát István hangsúlyozta, nem a cigányság, hanem a törvénytelenség ellen kell fellépni, a közbiztonságot kell erősíteni, és megoldást keresni a tarthatatlan helyzetre. Gáspár Tamás polgármester kifejtette, mindössze három rendőr és három polgárőr biztosítja a közrendet a településen, őrző-védő céggel akartak szerződést kötni, de egyelőre várakozó állásponton vannak, mert ha meg kell alakítaniuk a helyi rendőrséget, nem lesz anyagi forrásuk magáncégre is. A cigánytelepen nem tagadták, hogy a fiatalok lopnak, de azt mondták, rákényszerültek erre, hiszen nincs munkahelyük és a szociális segélyt sem kapják.

(Krónika nyomán)