Fel akarja húzni magát? Olvasson egy kis Szikingert (aki nem tudná: alkotmányjogász, cionista és ZSDSZ-es), aki “elmagyarázza”, a cigányok nem bűnöznek többet, mint a fehérek, és börtönbeli arányszámuk is csak azért nagyobb, mint a fehéreké, mert a rendőrség, ill. a jogszolgáltatás rászístá. Egyszóval: nyomja a hazug fajvédő propagandát.
"Cigánybűnözés márpedig nincs?
- Könnyű lenne ilyenkor elővenni a statisztikát, de ilyen statisztika nincs. Állampolgárok vannak ugyanis, és nem “valamilyen” állampolgárok - jelentette ki az alkotmányjogász. -. Etnikai hovatartozása miatt nem különböztethető meg senki - és ez így van jól. Csak az ember számít. Akkor is, ha elítélendő cselekedetekről van szó. Ha viszont lenne statisztika, abból valószínűleg kiderülhetne: a romákra a kisebb fajsúlyú bűncselekmények jellemzők, azok nagy része pedig a sokat vitatott “megélhetési bűnözés” fogalomkörébe tartozik
Szikinger István szerint a “cigánybűnözés” kategória nem támasztható alá tényekkel.
- Semmilyen tudományos kutatás nem mutatta még ki, hogy a cigányok számarányuknál fogva jelentősebb mértékben vennének részt a bűnözésben. A “80-as évek végéig volt erről statisztika, ám az sem mutatott ki jelentős eltéréstA “ 90-es évek elején Nyári Katalin végzett erre vonatkozóan kutatást. Ő határozottan arra a következtetésre jutott, hogy nem magasabb a cigányok körében a bűnözés, mint másoknál. Azt gondolom, erre azért bizonyítékot nem lehet mondani. Az biztos, hogy a hatóságok figyelme jobban fordul a cigányok felé, mint mások felé.
- Ugyanakkor az előadásában említette, hogy a hazai börtönstatisztikák egészen mást mutatnak, a büntetés-végrehajtási intézményekben a cigány fogva tartottak azok a társadalomban elfoglalt számarányuknál magasabban reprezentáltak.
- Igen. Ebben már az intézményes diszkrimináció is szerepet játszik. Úgy gondolom, hogy a hatóságok nagyobb figyelmet fordítanak a romákra, mint a nem romákra, egész egyszerűen azért, mert nálunk a totális elhárítás szemlélete uralkodik például a rendvédelemben, tehát a rendőr bárkit igazoltathat, és úgy próbálnak küzdeni a bűnözés ellen, hogy tízezer embert igazoltatnak, és akkor hátha beleesik egy-két olyan személy, akit köröztek. Azt gondolom, ez nagyon helytelen szemlélet és szakmailag is elfogadhatatlan ilyen tömegekben gondolkodni, ahelyett hogy keresem, milyen a bűnöző, kicsi, kövér, kopasz, sovány, stb. A rendőr bárkit igazoltathat, és nem kap semmilyen útmutatást arra vonatkozóan, hogy kit keressen. A közrendvédelmi állomány ezt teszi is, és a rendőr gondolkodik, roma, nem roma között választhat, akkor lehetséges egy olyan logikus megközelítés, ami mögött az van, hogy a törvények végül is a többségre vannak szabva, tehát a kisebbség óhatatlanul és logikusan szembehely! ezkedhet azzal. Tehát a rendőr gondolkodhat magában, úgyhogy nagyobb a valószínűsége, hogy találok valakit vagy valamit, ha romát igazoltatok, vagy ha nem romát.
- Ugyanakkor ez eszkalálhatja is a helyzetet, hiszen a romák is - lehet így fogalmazni - szorosabbra zárják a soraikat.
- Ez így van. Miután feléjük fordul a figyelem, elterelődik a figyelem más, esetleg bűnelkövető csoportokról, viszont a romákon belül még mindig nem tudja a rendőr, amikor rájuk néz, hogy ki a bűnöző, ki nem. Természetesen a csoport felé fordul a figyelme, miután a csoporton belüli összetartozás és a rendőrséggel szembeni ellenséges érzület fokozódik, amiből következően a rendőrség megint új eszközökért, fizikai erőszak alkalmazásának lehetőségéért, jogi hatáskör bővítéséért és titkosszolgálati eszközökért fog kiáltani.
- Mi lehet a kiút ebből a helyzetből?
- A kiút mindenféleképpen az, hogy olyan szervezeteket kellene létrehozni, ilyenek Nyugaton már működnek, amelyek nemcsak konkrét és egyes ügyek felett gyakorolnak törvényességi felügyeletet, hanem például a rendőrség elleni panaszok, egyedi és általánosabb panaszok kivizsgálásában, amelyek mérni tudják a rendőri tevékenység társadalmi hatását is és hát amelyek javasolni tudnak megfelelő ellenintézkedéseket.
Hivatalos álláspont szerint nincs etnikai alapú megkülönböztetés a bűnözőkkel szemben. Furman Imre, a Másság Alapítvány vezetője szerint azonban a gyakorlati tapasztalat és a kijelentések között óriási az eltérés.
- Nem véletlen az, hogy 1996-ban módosítani kellett a Büntető Törvénykönyvet és kifejezetten egy külön passzusába került be, hogy ha valakit úgy ér például bántalmazás, erőszak vagy fizikai vagy egyéb erőszak, hogy azzal megsértik az ő etnikai hovatartozását, akkor az viszont kemény bűncselekménynek számít. De hát ezen túlmenően is a gyakorlatban találkozhatunk olyan elkövetési módokkal, amelyek mondjuk kifejezetten azért bántalmaznak valakit, mert cigány, vagy azért nem engednek be egy vendéglőbe, mert cigány, azért nem engednek beköltözni egy családot egy utcába, mert cigány. Az ilyen megkülönböztetés nyilvánvalóan a gyakorlatban létezik. Nincs ilyen, és ez nagyon komoly szakemberek szájából is elhangzott, ami a magyar közvéleményben úgy benne van, például ha a cigányemberekről beszélnek, akkor alapvetően a bűnözést kötik hozzá. Szó sincs arról, hogy Magyarországon mondjuk évente konkrétan valahány százezer bűncselekmény elkövetői romák lennének. Nincs olyan sem, hogy cigány! bűnözés. Vannak bűnelkövetők, a bűncselekmények elkövetői között vannak cigány származásúak és nem cigány származásúak. Ugyanakkor mégis tudom, hogy a magyar társadalomban vagy közvéleményben az él, hogy például a cigány emberek nagyobb százalékban követnek el bűncselekményeket. Egy ilyen előadás-sorozatnak az is feladata, azt hiszem, hogy ezt a feladatát be is tudja tölteni, hogy az ilyen előítéleteket megpróbálja helyére tenni és a valós képet mutatni."
"Cigánybűnözés márpedig nincs?
- Könnyű lenne ilyenkor elővenni a statisztikát, de ilyen statisztika nincs. Állampolgárok vannak ugyanis, és nem “valamilyen” állampolgárok - jelentette ki az alkotmányjogász. -. Etnikai hovatartozása miatt nem különböztethető meg senki - és ez így van jól. Csak az ember számít. Akkor is, ha elítélendő cselekedetekről van szó. Ha viszont lenne statisztika, abból valószínűleg kiderülhetne: a romákra a kisebb fajsúlyú bűncselekmények jellemzők, azok nagy része pedig a sokat vitatott “megélhetési bűnözés” fogalomkörébe tartozik
Szikinger István szerint a “cigánybűnözés” kategória nem támasztható alá tényekkel.
- Semmilyen tudományos kutatás nem mutatta még ki, hogy a cigányok számarányuknál fogva jelentősebb mértékben vennének részt a bűnözésben. A “80-as évek végéig volt erről statisztika, ám az sem mutatott ki jelentős eltéréstA “ 90-es évek elején Nyári Katalin végzett erre vonatkozóan kutatást. Ő határozottan arra a következtetésre jutott, hogy nem magasabb a cigányok körében a bűnözés, mint másoknál. Azt gondolom, erre azért bizonyítékot nem lehet mondani. Az biztos, hogy a hatóságok figyelme jobban fordul a cigányok felé, mint mások felé.
- Ugyanakkor az előadásában említette, hogy a hazai börtönstatisztikák egészen mást mutatnak, a büntetés-végrehajtási intézményekben a cigány fogva tartottak azok a társadalomban elfoglalt számarányuknál magasabban reprezentáltak.
- Igen. Ebben már az intézményes diszkrimináció is szerepet játszik. Úgy gondolom, hogy a hatóságok nagyobb figyelmet fordítanak a romákra, mint a nem romákra, egész egyszerűen azért, mert nálunk a totális elhárítás szemlélete uralkodik például a rendvédelemben, tehát a rendőr bárkit igazoltathat, és úgy próbálnak küzdeni a bűnözés ellen, hogy tízezer embert igazoltatnak, és akkor hátha beleesik egy-két olyan személy, akit köröztek. Azt gondolom, ez nagyon helytelen szemlélet és szakmailag is elfogadhatatlan ilyen tömegekben gondolkodni, ahelyett hogy keresem, milyen a bűnöző, kicsi, kövér, kopasz, sovány, stb. A rendőr bárkit igazoltathat, és nem kap semmilyen útmutatást arra vonatkozóan, hogy kit keressen. A közrendvédelmi állomány ezt teszi is, és a rendőr gondolkodik, roma, nem roma között választhat, akkor lehetséges egy olyan logikus megközelítés, ami mögött az van, hogy a törvények végül is a többségre vannak szabva, tehát a kisebbség óhatatlanul és logikusan szembehely! ezkedhet azzal. Tehát a rendőr gondolkodhat magában, úgyhogy nagyobb a valószínűsége, hogy találok valakit vagy valamit, ha romát igazoltatok, vagy ha nem romát.
- Ugyanakkor ez eszkalálhatja is a helyzetet, hiszen a romák is - lehet így fogalmazni - szorosabbra zárják a soraikat.
- Ez így van. Miután feléjük fordul a figyelem, elterelődik a figyelem más, esetleg bűnelkövető csoportokról, viszont a romákon belül még mindig nem tudja a rendőr, amikor rájuk néz, hogy ki a bűnöző, ki nem. Természetesen a csoport felé fordul a figyelme, miután a csoporton belüli összetartozás és a rendőrséggel szembeni ellenséges érzület fokozódik, amiből következően a rendőrség megint új eszközökért, fizikai erőszak alkalmazásának lehetőségéért, jogi hatáskör bővítéséért és titkosszolgálati eszközökért fog kiáltani.
- Mi lehet a kiút ebből a helyzetből?
- A kiút mindenféleképpen az, hogy olyan szervezeteket kellene létrehozni, ilyenek Nyugaton már működnek, amelyek nemcsak konkrét és egyes ügyek felett gyakorolnak törvényességi felügyeletet, hanem például a rendőrség elleni panaszok, egyedi és általánosabb panaszok kivizsgálásában, amelyek mérni tudják a rendőri tevékenység társadalmi hatását is és hát amelyek javasolni tudnak megfelelő ellenintézkedéseket.
Hivatalos álláspont szerint nincs etnikai alapú megkülönböztetés a bűnözőkkel szemben. Furman Imre, a Másság Alapítvány vezetője szerint azonban a gyakorlati tapasztalat és a kijelentések között óriási az eltérés.
- Nem véletlen az, hogy 1996-ban módosítani kellett a Büntető Törvénykönyvet és kifejezetten egy külön passzusába került be, hogy ha valakit úgy ér például bántalmazás, erőszak vagy fizikai vagy egyéb erőszak, hogy azzal megsértik az ő etnikai hovatartozását, akkor az viszont kemény bűncselekménynek számít. De hát ezen túlmenően is a gyakorlatban találkozhatunk olyan elkövetési módokkal, amelyek mondjuk kifejezetten azért bántalmaznak valakit, mert cigány, vagy azért nem engednek be egy vendéglőbe, mert cigány, azért nem engednek beköltözni egy családot egy utcába, mert cigány. Az ilyen megkülönböztetés nyilvánvalóan a gyakorlatban létezik. Nincs ilyen, és ez nagyon komoly szakemberek szájából is elhangzott, ami a magyar közvéleményben úgy benne van, például ha a cigányemberekről beszélnek, akkor alapvetően a bűnözést kötik hozzá. Szó sincs arról, hogy Magyarországon mondjuk évente konkrétan valahány százezer bűncselekmény elkövetői romák lennének. Nincs olyan sem, hogy cigány! bűnözés. Vannak bűnelkövetők, a bűncselekmények elkövetői között vannak cigány származásúak és nem cigány származásúak. Ugyanakkor mégis tudom, hogy a magyar társadalomban vagy közvéleményben az él, hogy például a cigány emberek nagyobb százalékban követnek el bűncselekményeket. Egy ilyen előadás-sorozatnak az is feladata, azt hiszem, hogy ezt a feladatát be is tudja tölteni, hogy az ilyen előítéleteket megpróbálja helyére tenni és a valós képet mutatni."
