Lassan kikerülhet a „betelt” tábla Miskolc egykori telkes paradicsomára, Lyukóbányára. Bányászok, lakótelepen élők, gyári munkások, egyszerű emberek sora vásárolt itt telket a múlt rendszerben, annak reményében, hogy nyugdíjas éveiket csodálatos környezetben, jó levegőn töltik. A cigánysoron jártunk 

Sokan egy életen át építkeztek, majd hétvégi házaikat megszállták, vagy elbontották, kifosztották a bevándorló cigányok. Csenyétéről, Zsolcáról, borsodi falvakból menekültek ide azok a romák, akik nem tudtak beilleszkedni és menekültek a törvény keze vagy az uzsorások elöl. A dimbes-dombos Lyukó nem tartozik Miskolc belterületei közé – az esély is pici rá, hogy valaha hivatalosan is lakóövezet lehet. Külterület ide vagy oda, szegény emberek tömege talált otthonra Lyukóban, ahol lassan többen élnek, mint két nagyobb borsodi faluban.


(Eredeti, nagyfelbontású kép ITT; egyéb képek [sok van] az eredeti cikkben)
A növekvő lakosság igényei is napról napra nőnek. Az itt élők szeretnék, ha a terület nagy része közművesítve lenne, és ha a busz is gyakrabban járna, elkelne egy orvosi rendelő is és számos olyan „úri” igény szerepel az íratlan kívánságlistán, ami a belterületen élőknek természetes. A bányászati múlt miatt a hely adottságai mások errefelé. Sok apró házikóban tízen-húszan élnek, ám a kút otthonuktól több száz méterre húzódik. Lyukóban sétálni felér egy lehangoló időutazással, a hepehupás utakon mezítláb járnak-kelnek a cigánygyerekek, akik kannákban hordják a vizet az utcáról.

A nagy hasú, várandós anyukák egymás után szívják a cigarettát (Kuruc.info: v.ö. a magzat egészségének szem előtt tartása, valamint "mélyszegínség", amikor a nem túl olcsó cigire azért futja). Hepehupás utak, a siralmas közvilágítás mellett a legnagyobb súllyal a munkanélküliség és a rablóktól való félelem nehezedik Lyukó népére. Néhány hete az önkormányzat, a Városgazda Kht. és a borsodi cigányvajda együttműködésével beindult a településőrség, most már cigány nehézfiúk járőröznek Lyukóban. A helyi cigányok egy része nem nézi jó szemmel, hogy a kétes alakok „megkapták a területet”, inkább maguk szerveznék meg a helyi védelmet. Karosi Imrét, a MiKom igazgatóját cigány értelmiségiek felkérték, legyen tagja a Roma Integrációs Műhelynek. Irodai csevegés helyett az igazgató kiment a lyukói cigánysorra a CKÖ miskolci elnökével, Horváth Józseffel és a bejárás során felmérték az elszomorító lyukói helyzetet.
(MIKOM)