Számtalanszor foglalkoztunk már azzal, hogy a lányfuttatás, uzsora, védelmipénz-szedés, drogkereskedelem, fémlopás, közérdekű üzemek veszélyeztetése, napi terrorizmus stb. mellett cigányaink az igen komoly illegális haszonnal dolgozó (a fa köbmétere, fafajtától függően, egy asztalos-boltban 50-120e Ft!) famaffiában is erősen érdekeltek. No és persze, jó parazitákhoz mérten pénzben ki sem fejezhető kárt okoznak a légkörünket védő erdők elpusztításával.

Az alább olvasható hírben is, természetesen, róluk van szó, amit a cikkhez tartozó egyes képeken is megfigyelhetünk (lásd: haj- és bőrszín; az első sorban ülőket, ill. a másik képen rendőrök között álló két figurát figyeljük!)

Apropó, fagyűjtés. Függelékünkben egy viszonylag régebbi (november közepi), szintén a famaffiáról szóló cikket hozunk. Annak kulcsgondolata: „A bandák rettegésben tartják a tolnai gazdálkodókat is. Varsádon tavaly előtt lehetőséget kínáltak a [cigány] lakosságnak arra, hogy az erdőből takarítsák ki a száraz fákat, gallyakat, ám ezzel a legális megoldással akkor nemigen élt senki.” Ennyit arról a cigányfajvédői érvről, hogy „de hát szegínek megfagynának, ha nem vághatnák ki a fákat!”

A tényállás szerint egy fakitermeléssel foglalkozó család – az ügy első-, másod- és harmadrendű vádlottja – erdőterületeket vásárolt vagyontalan emberek nevére, majd az adásvételi szerződés megkötése után, még mielőtt az iratok a földhivatalba kerültek volna, kivágták a fákat.

A fakitermeléssel foglalkozó család 124,9 hektár erdőt vásárolt meg, majd a fákat rövid idő alatt kivágták és értékesítették. Bács-Kiskun megyében Tompa, Kiskunhalas, Fülöpjakab és Tabdi térségében okoztak gyakran jóvátehetetlen károkat.

 

Sallay Sándor bíró szerint a „családi maffia” összesen 123 millió forint eszmei kárt okozott, miközben 69 millió forint hasznuk származott a tarvágásokból.

Az ügyész súlyosbításért, a védelem enyhítésért fellebbezett  az ügy első-, másod-, és harmadrendű vádlottja esetében. A a fakivágásban résztvevő alkalmi munkavállalók legtöbbjét 30 napos, fizikai közmunkára ítélték és a rájuk eső perköltség megfizetésére ítélték.

A bíróság elrendelte az első és másodrendű vádlott előzetes letartóztatását. A harmadrendű vádlott szabadlábon várhatja a másodfokú tárgyalást, melyre Kecskeméten kerül sor.

Bandák tartják rettegésben a gazdálkodókat

Tolna megye | Idén is sokan vannak, akik a drága téli tüzelőt nem törvényes úton szerzik be. A rendőrség azonban az eddiginél is több ellenőrzést tart.

Ilona Ipari mennyiségben lopják a fát, Tolna megyében helyenként kisebb erdőket tarolnak le a tolvajok. – A tettesek tűzifának vihették el az akácot – kesergett egy erdőtulajdonos. – Rövid idő alatt majdnem egymillió forint értéktől szabadítottak meg a fatolvajok – mondta egy szakadáti férfi. – A rendőrség korrekt módon nyomozott, de mikor kiderült, hogy nem őriztük az erdőt, az eljárást lezárták.

Országos szinten évente 75 milliárd forint írható a tolvajok számlájára. A bandák rettegésben tartják a tolnai gazdálkodókat is. Varsádon tavaly előtt lehetőséget kínáltak a lakosságnak arra, hogy az erdőből takarítsák ki a száraz fákat, gallyakat, ám ezzel a legális megoldással akkor nemigen élt senki. Tavaly a közútkezelővel kötöttek megállapodást, amely szerint az utak mentén kivágott fákat a rászoruló családok kapták meg. Tamási és Bonyhád térsége nem szűkölködik erdőkben, de a fatolvajlás más településeken sem ismeretlen jelenség, főként mióta a tüzelőanyagok ára igen magasra emelkedett.

Más kérdés, hogy a környékbeli polgármesterekkel beszélve kitűnt: a falopás – jelenleg legalábbis – nem tartozik a legégetőbb problémáik közé a térségben. Igaz, a lopásokat ma már a rendőrség vizsgálja ki, nem a jegyzők. A falopás mértékét persze nem csak a meteorológiai viszonyok határozzák meg. A környékben jelentős erdőterületeken gazdálkodó Gyulaj Zrt. főmérnöke, Antli István elmondta: az idén lényegesen nem romlott a helyzet, és már ez is eredménynek számít.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy négy éve egy őrző-védő cég vigyázza az erdőket. Ennek már széles körben híre ment, így a rendszeres ellenőrzés a megelőzést is szolgálja. Ennek ellenére akadnak ügyek, tettenérés is volt a közelmúltban. Antli István szerint a falvakkal határos területek csábítanak inkább a falopásra. Jellemzően a már kitermelt, összerakott fát viszik el, általában kisebb mennyiségben. A sikeres védekezést segíti az is, hogy a Gyulaj Zrt. a tamási, paksi, dombóvári és bonyhádi rendőrkapitányságokkal együttműködési megállapodást kötött.

A tolvajok általában tisztában vannak azzal, hogy ki az erdő gazdája. Legalábbis így érzi a szakember, aki szerint az állami tulajdonú erdőket elkerülik a fagyűjtők, mert tudják, az erdészek rendszeresen járőröznek. Ahol viszont nincs ellenőrzés, oda gyakran csapatostul vonulnak ki a tolvajok. Minden héten több bejelentés érkezik a rendőrségre falopás miatt, mondta Badáczy Szabolcs, a tamási rendőrkapitányság hivatalvezetője. Legutóbb Diósberény, Udvari, Szakadát, Varsád környékén jártak a tolvajok.

A rendőrök a polgárőrökkel együttműködve, illetve külön-külön is járőröznek. A fát szállító járműveket megállítják, elkérik a menetlevelet, a fakitermelési engedélyt, a tulajdonos hozzájárulását, vagy a számlát, ha értékesítésről van szó. A hivatalvezető arra hívta fel a figyelmet, a falopás bűncselekmény. A bíróság dönt arról, hogy az elkövetők milyen büntetésben részesülnek.