A Magyar Hírlap megint “alkotott”: ismét egy cigány “értelmiségi”, Raduly József írt egy cigánysajnáltató, orkék civilizálásának (ahogy az elmúlt 600 évben kiderült, lehetetlen) feladatát csak és kizárólag a mi nyakunkba varró cikket.
Annak oka, hogy idézzük, kettős. Először is, bár az írás mondanivalója és végkicsengése hazug, a benne szereplő statisztikai adatok magukért beszélnek és az égvilágon minden, a témakörben napvilágot látott, a valóságot elkendőző cigányfajvédői, erősen kozmetikázott „statisztikát” rendesen helyretesz. Idézzük is a legfontosabbat:
„Hazánk cigányságának 0,7 százaléka végzett egyetemet, főiskolát, míg az értelmiségiek száma – a fent említett elvek alapján – mintegy két százalékra tehető. Igen alacsony és elgondolkodtató ez a szám – a 800 ezer főt számláló cigányság körében mindenképp.
A cigány értelmiségnek azért kell meghatározó szerepet vállalnia saját etnikumának felemelkedésében, mert mintegy 80-85 százalékuk támogatásra szorul, az aktív korú munkaképesek 85-90 százaléka munkanélküli (Kuruc.info: =munkakerülő), a munkavállalók 87 százaléka segéd-, illetve betanított munkás. Egy cigány családfőre jutó „eltartottak” száma három és félszer több (Kuruc.info: nesze neked „nincs szignifikánsan több gyerek a deviánscigány családokban, mint a magyarokéban, így felesleges a pánikolás, a cigányországgá válástól való rettegés” fajvédői „érv”), mint egy többségi társadalomhoz tartozó családfő esetében. A romák 80 százaléka falun él, s ezen falvak 72 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű település. A falu előnyét nem tudják a maguk javára fordítani, mivel nem értenek a mezőgazdasághoz, és nincs agrotechnikai jártasságuk. (Kuruc.info: Raduly „természetesen” nem említi azt meg, hogy a nemcigányok se úgy születnek, hogy tudnak földet művelni. Ők is tanulják. Orkék is megtanulhatnák, ha akarnák. Csakhát a tanulás és a munka nem fekszik nekik – nekik, az ő „kultúrájuknak” a „földtúrás” büdös. Ezt „valamiért” nem igyekszik hangsúlyozni a fajvédő.)”
Mászorszor azért idézzük Raduly írását, hogy lássuk, igazunk volt akkor, amikor a múltkori ECHO TV-s szereplése (fajvédése) kapcsán „elküldtük”. Meg, persze, azért is, hogy lássuk, eme patinás(?) lap (összességében) mekkora hülyeségeket képes lehozni, még cigányügyben is.
A teljes cikk (alatta egy jellemző olvasói hozzászólással):
A cigány értelmiség feladata
Reményeink szerint az új kormány olyan nemzetpolitikát és nemzetfogalmat teremt majd, amely szerint a nemzet érdekközösség, annak összekötő szövete pedig a közös nyelv és az azonos kultúra. Mindez az együtt átélt történelemből ered, a jelen kihívásaival küzd, és a közös jövőképet élteti.
Mit jelentett és jelent nekünk, cigányoknak a nemzeti kultúra és benne a saját értékeink? Mindenekelőtt tudást, világlátást, az érzelmi élet kifinomultságát, képességet a megértésre, az empátiára, a toleranciára, a szeretetre. A kultúra a közösségeknek és személyeknek tartást, hitet, karaktert, méltóságot ad, a legnagyobb tudatformáló erő, lendületben tartja a gazdaságot és a termelést. Azonban az egyes kultúrák átjárhatók, viszont örökölni őket nem lehet, abba születik az ember, s együtt él vele, sőt mindennap meg kell élnie azt.
S mit jelent az értelmiségi? Megítélésem szerint nemcsak az egyetemet, főiskolát végzett embert, hanem azt célozza meg a fogalom, aki ír, olvas, értelmez, s ezek hatására dönt és cselekszik. Kiáll meggyőződése mellett, majd ez manifesztálódik abban, hogy egy kisebb vagy nagyobb csoport élére áll. Vagyis értelmiségi az, aki szembe mer nézni azzal, hogy mi folyik körülötte, s megérti azt, ami körülötte történik, s mindemellett erkölcsi, morális bátorsággal is megáldott.
Hazánk cigányságának 0,7 százaléka végzett egyetemet, főiskolát, míg az értelmiségiek száma – a fent említett elvek alapján – mintegy két százalékra tehető. Igen alacsony és elgondolkodtató ez a szám – a 800 ezer főt számláló cigányság körében mindenképp.
A cigány értelmiségnek azért kell meghatározó szerepet vállalnia saját etnikumának felemelkedésében, mert mintegy 80-85 százalékuk támogatásra szorul, az aktív korú munkaképesek 85-90 százaléka munkanélküli, a munkavállalók 87 százaléka segéd-, illetve betanított munkás. Egy cigány családfőre jutó „eltartottak” száma három és félszer több, mint egy többségi társadalomhoz tartozó családfő esetében. A romák 80 százaléka falun él, s ezen falvak 72 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű település. A falu előnyét nem tudják a maguk javára fordítani, mivel nem értenek a mezőgazdasághoz, és nincs agrotechnikai jártasságuk. Nem tudnak kis- és középvállalkozókká válni, mert a vállalkozáshoz szükséges anyagi hátteret nem tudják biztosítani, s a banki hitelhez szükséges „háttérgarancia” kritériumainak nem tudnak megfelelni. Az átlagéletkor pedig a legújabb felmérés szerint 59 év, míg a többségi társadalomban ez 73.
Megállapítható tehát, hogy azonnali, hatásos cselekvésre van szükség. A jelenben kell oltani a tüzet, de emberi életet biztosító jövőkoncepciót kell megvalósítani. Hiszem és vallom, hogy a cigány okos, becsületes, jellemes, karakteres, cselekvő ember, ezért kell elhinnie és azonosulnia a többségi társadalomnak azzal a cigány elvvel, amely kifejezi, hogy Európa legyen a cigányság otthona, s Magyarország a szeretett hazája.
Az ösztönös cigányérdek-képviseletet és politizálást fel kell váltania egy partneri viszonyon alapuló érdekérvényesítési politikának! Olyan értelmiséget vár el ehhez a cigányság, amely érzékeli a társadalmi folyamatokat, megfogalmazza az érdekeket és értékeket, s harcol a diszkrimináció ellen. Töltsön be hídszerepet a többségi társadalom és a cigányság között. Mindemellett be kell látnia, hogy a cigányság társadalmi javakhoz való hozzájutása a többségi társadalom támogatása nélkül nem megy. Saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, s ennek meg kell mutatkoznia felkészültségben, tolerancia- és empátiakészségben, alázatosságban és hitelességben. Nem csupán az a cél, hogy megmentse népét a szociális nyomortól, hanem a cigányság társadalmi légkörét és helyzetét, a politikai nyomásgyakorlás lehetőségét kell kialakítania és érvényre juttatnia – s „hatalmával” soha nem élhet vissza.
A fennkölt cigányügyet egyenes derékkal, tiszta szemmel és nem pironkodó arccal tudja folyamatosan hirdetni. Kívánatos, hogy a cigány és a többségi társadalomhoz tartozó értelmiségiek között együttműködés jöjjön létre, amely aztán túlmutat a négyéves választási és kormányzási ciklusokon.
Milyen axiómákat kell felismernie a cigány értelmiséginek? Elsősorban azt, hogy a kultúra áthatja, átszövi az emberek életét. Ebben a cigány kultúra azokat a speciális emberi sajátosságokat és formákat jelenti, amelyek a cigányságra mint kisebbségi közösségre vonatkoznak.
Ma már nem cigányügyről kell beszélnünk, hanem társadalmi-nemzeti ügyről! Mert azt hirdetjük, hogy a 13 taxatív kisebbség ügye nem egy párt és egy kormány kizárólagos feladata, hanem a pártok kutya kötelessége: mindent el kell követniük, hogy a hazánkban élő kisebbségek egyenjogú és egyenrangú állampolgárokként élhessenek. Ez a demokrácia egyik fokmérője. Van ennek a megközelítésnek pozitív pszichikai vonzata is. Ugyanis ha sokszínű, sokrétű nemzeti programot olvas, hall és lát a többségi társadalomhoz tartozó ember, akkor a „cigányügy” megoldását is az egyik szükséges, fontos, megoldásra váró feladatnak fogja tekinteni, minden előítélet, sóhaj és felhang nélkül.
Azonfelül pedig a cigány értelmiségnek globálisan kell gondolkodnia, és lokálisan kell tevékenykednie, s közben nem szakadhat el gyökerei-től. Tudniillik mindnyájunk (cigányok és nem cigányok) haszna az lenne, ha a cigány értelmiség, még ha csak négy-öt évre is, de ott maradhatna abban a közegben, ahonnan eljutott az egyetemre, főiskolára – vagy netán az OCÖ elnökségébe. Így követendő példával tudna szolgálni ma még mögötte álló vagy felnövekvő fiatal cigány testvérei számára. A cigány értelmiség ott van 437 civil egyesületben és alapítványban, 1014 cigány kisebbségi önkormányzatban, és ott van a szégyenteljesen működő, a cigányság méltóságát sértő, kriminalizált OCÖ-ben is.
Hiszem, hogy az új kormány hiteles, felkészült, kompromisszumkész értelmiséggel kíván együtt dolgozni és építeni új nemzetünket. Ugyanis sikeres Magyarország nem képzelhető el sikeres cigányság nélkül. (Kuruc.info: viszont nagyon jól elképzelhető nélkülük. Egy sokkal-sokkal biztonságosabb, élhetőbb, gazdagabb ország. Nem csoda, hogy kivétel nélkül minden nyugati ország szabadulni igyekszik tőlük: ki így, ki úgy.)
Raduly József
zeneművész, alapítványi elnök
Egy jellemző olvasói hozzászólás:
"No ez így egy nagy lapát sz...r.
Ezeket a problémákat leginkább az itt említett népcsoport generálja maga ellen.
Szeretnének felemelkedni? K a f...sz akadályozza meg őket benne? Önmaguk. Ingyen járhatnak iskolába, sőt ingyen kapják sok esetben a taneszközöket! De nem tanul, sőt zavarja a többi gyerek tanulását, órai munkáját. Aki csak teheti, elviszi a gyerekét más iskolába, oda, ahol az egy négyzetméterre eső c..k száma kevesebb.
Kirúgták őket a munkahelyekről! Ki bizony! Miért is? A fizetést követő napokban, ameddig a pénzből futotta, lumpolt, a munkahelyen színét sem lehetett látni. Aki nem ezt tette közülük, az, kérem, ma is dolgozik, ma is a munkatársam, és lepődjetek meg! 33 év alatt egyszer sem mondta neki senki, hogy c...ny [cigány]!!!!!!!
Békességben élnek? Na ne!!!! Szólaljon már meg olyan ember is akinek a szomszédságában c..ny lakik. Soha többé nem kell neki a kertjében szüretelni, soha többé nem lesz gondja az udvarában mozdítható tárgyakkal, stb.
Én laktam olyan helyen, ahol az utcának kétharmada c...ny volt. Soha az életbe nem vágyom vissza. Az utca rendszeresen végig volt sz...va [sz@rva], a putri 100-es körzetében elviselhetetlen bűz, kérni napirenden jöttek, de csak kérni, de tenni valami ellenszolgáltatást,.... azt soha!!!
Amikor megkapta segélyt, két-három napig csak c...ny óbégatást lehetett hallani az utcában.
Az autómat többször dobálták meg kiskölykök, jelentős károkat okozva, rendszeresen ugráltak ki elébünk stb."
Annak oka, hogy idézzük, kettős. Először is, bár az írás mondanivalója és végkicsengése hazug, a benne szereplő statisztikai adatok magukért beszélnek és az égvilágon minden, a témakörben napvilágot látott, a valóságot elkendőző cigányfajvédői, erősen kozmetikázott „statisztikát” rendesen helyretesz. Idézzük is a legfontosabbat:
„Hazánk cigányságának 0,7 százaléka végzett egyetemet, főiskolát, míg az értelmiségiek száma – a fent említett elvek alapján – mintegy két százalékra tehető. Igen alacsony és elgondolkodtató ez a szám – a 800 ezer főt számláló cigányság körében mindenképp.
A cigány értelmiségnek azért kell meghatározó szerepet vállalnia saját etnikumának felemelkedésében, mert mintegy 80-85 százalékuk támogatásra szorul, az aktív korú munkaképesek 85-90 százaléka munkanélküli (Kuruc.info: =munkakerülő), a munkavállalók 87 százaléka segéd-, illetve betanított munkás. Egy cigány családfőre jutó „eltartottak” száma három és félszer több (Kuruc.info: nesze neked „nincs szignifikánsan több gyerek a deviánscigány családokban, mint a magyarokéban, így felesleges a pánikolás, a cigányországgá válástól való rettegés” fajvédői „érv”), mint egy többségi társadalomhoz tartozó családfő esetében. A romák 80 százaléka falun él, s ezen falvak 72 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű település. A falu előnyét nem tudják a maguk javára fordítani, mivel nem értenek a mezőgazdasághoz, és nincs agrotechnikai jártasságuk. (Kuruc.info: Raduly „természetesen” nem említi azt meg, hogy a nemcigányok se úgy születnek, hogy tudnak földet művelni. Ők is tanulják. Orkék is megtanulhatnák, ha akarnák. Csakhát a tanulás és a munka nem fekszik nekik – nekik, az ő „kultúrájuknak” a „földtúrás” büdös. Ezt „valamiért” nem igyekszik hangsúlyozni a fajvédő.)”
Mászorszor azért idézzük Raduly írását, hogy lássuk, igazunk volt akkor, amikor a múltkori ECHO TV-s szereplése (fajvédése) kapcsán „elküldtük”. Meg, persze, azért is, hogy lássuk, eme patinás(?) lap (összességében) mekkora hülyeségeket képes lehozni, még cigányügyben is.
A teljes cikk (alatta egy jellemző olvasói hozzászólással):
A cigány értelmiség feladata
Reményeink szerint az új kormány olyan nemzetpolitikát és nemzetfogalmat teremt majd, amely szerint a nemzet érdekközösség, annak összekötő szövete pedig a közös nyelv és az azonos kultúra. Mindez az együtt átélt történelemből ered, a jelen kihívásaival küzd, és a közös jövőképet élteti.
Mit jelentett és jelent nekünk, cigányoknak a nemzeti kultúra és benne a saját értékeink? Mindenekelőtt tudást, világlátást, az érzelmi élet kifinomultságát, képességet a megértésre, az empátiára, a toleranciára, a szeretetre. A kultúra a közösségeknek és személyeknek tartást, hitet, karaktert, méltóságot ad, a legnagyobb tudatformáló erő, lendületben tartja a gazdaságot és a termelést. Azonban az egyes kultúrák átjárhatók, viszont örökölni őket nem lehet, abba születik az ember, s együtt él vele, sőt mindennap meg kell élnie azt.
S mit jelent az értelmiségi? Megítélésem szerint nemcsak az egyetemet, főiskolát végzett embert, hanem azt célozza meg a fogalom, aki ír, olvas, értelmez, s ezek hatására dönt és cselekszik. Kiáll meggyőződése mellett, majd ez manifesztálódik abban, hogy egy kisebb vagy nagyobb csoport élére áll. Vagyis értelmiségi az, aki szembe mer nézni azzal, hogy mi folyik körülötte, s megérti azt, ami körülötte történik, s mindemellett erkölcsi, morális bátorsággal is megáldott.
Hazánk cigányságának 0,7 százaléka végzett egyetemet, főiskolát, míg az értelmiségiek száma – a fent említett elvek alapján – mintegy két százalékra tehető. Igen alacsony és elgondolkodtató ez a szám – a 800 ezer főt számláló cigányság körében mindenképp.
A cigány értelmiségnek azért kell meghatározó szerepet vállalnia saját etnikumának felemelkedésében, mert mintegy 80-85 százalékuk támogatásra szorul, az aktív korú munkaképesek 85-90 százaléka munkanélküli, a munkavállalók 87 százaléka segéd-, illetve betanított munkás. Egy cigány családfőre jutó „eltartottak” száma három és félszer több, mint egy többségi társadalomhoz tartozó családfő esetében. A romák 80 százaléka falun él, s ezen falvak 72 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű település. A falu előnyét nem tudják a maguk javára fordítani, mivel nem értenek a mezőgazdasághoz, és nincs agrotechnikai jártasságuk. Nem tudnak kis- és középvállalkozókká válni, mert a vállalkozáshoz szükséges anyagi hátteret nem tudják biztosítani, s a banki hitelhez szükséges „háttérgarancia” kritériumainak nem tudnak megfelelni. Az átlagéletkor pedig a legújabb felmérés szerint 59 év, míg a többségi társadalomban ez 73.
Megállapítható tehát, hogy azonnali, hatásos cselekvésre van szükség. A jelenben kell oltani a tüzet, de emberi életet biztosító jövőkoncepciót kell megvalósítani. Hiszem és vallom, hogy a cigány okos, becsületes, jellemes, karakteres, cselekvő ember, ezért kell elhinnie és azonosulnia a többségi társadalomnak azzal a cigány elvvel, amely kifejezi, hogy Európa legyen a cigányság otthona, s Magyarország a szeretett hazája.
Az ösztönös cigányérdek-képviseletet és politizálást fel kell váltania egy partneri viszonyon alapuló érdekérvényesítési politikának! Olyan értelmiséget vár el ehhez a cigányság, amely érzékeli a társadalmi folyamatokat, megfogalmazza az érdekeket és értékeket, s harcol a diszkrimináció ellen. Töltsön be hídszerepet a többségi társadalom és a cigányság között. Mindemellett be kell látnia, hogy a cigányság társadalmi javakhoz való hozzájutása a többségi társadalom támogatása nélkül nem megy. Saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, s ennek meg kell mutatkoznia felkészültségben, tolerancia- és empátiakészségben, alázatosságban és hitelességben. Nem csupán az a cél, hogy megmentse népét a szociális nyomortól, hanem a cigányság társadalmi légkörét és helyzetét, a politikai nyomásgyakorlás lehetőségét kell kialakítania és érvényre juttatnia – s „hatalmával” soha nem élhet vissza.
A fennkölt cigányügyet egyenes derékkal, tiszta szemmel és nem pironkodó arccal tudja folyamatosan hirdetni. Kívánatos, hogy a cigány és a többségi társadalomhoz tartozó értelmiségiek között együttműködés jöjjön létre, amely aztán túlmutat a négyéves választási és kormányzási ciklusokon.
Milyen axiómákat kell felismernie a cigány értelmiséginek? Elsősorban azt, hogy a kultúra áthatja, átszövi az emberek életét. Ebben a cigány kultúra azokat a speciális emberi sajátosságokat és formákat jelenti, amelyek a cigányságra mint kisebbségi közösségre vonatkoznak.
Ma már nem cigányügyről kell beszélnünk, hanem társadalmi-nemzeti ügyről! Mert azt hirdetjük, hogy a 13 taxatív kisebbség ügye nem egy párt és egy kormány kizárólagos feladata, hanem a pártok kutya kötelessége: mindent el kell követniük, hogy a hazánkban élő kisebbségek egyenjogú és egyenrangú állampolgárokként élhessenek. Ez a demokrácia egyik fokmérője. Van ennek a megközelítésnek pozitív pszichikai vonzata is. Ugyanis ha sokszínű, sokrétű nemzeti programot olvas, hall és lát a többségi társadalomhoz tartozó ember, akkor a „cigányügy” megoldását is az egyik szükséges, fontos, megoldásra váró feladatnak fogja tekinteni, minden előítélet, sóhaj és felhang nélkül.
Azonfelül pedig a cigány értelmiségnek globálisan kell gondolkodnia, és lokálisan kell tevékenykednie, s közben nem szakadhat el gyökerei-től. Tudniillik mindnyájunk (cigányok és nem cigányok) haszna az lenne, ha a cigány értelmiség, még ha csak négy-öt évre is, de ott maradhatna abban a közegben, ahonnan eljutott az egyetemre, főiskolára – vagy netán az OCÖ elnökségébe. Így követendő példával tudna szolgálni ma még mögötte álló vagy felnövekvő fiatal cigány testvérei számára. A cigány értelmiség ott van 437 civil egyesületben és alapítványban, 1014 cigány kisebbségi önkormányzatban, és ott van a szégyenteljesen működő, a cigányság méltóságát sértő, kriminalizált OCÖ-ben is.
Hiszem, hogy az új kormány hiteles, felkészült, kompromisszumkész értelmiséggel kíván együtt dolgozni és építeni új nemzetünket. Ugyanis sikeres Magyarország nem képzelhető el sikeres cigányság nélkül. (Kuruc.info: viszont nagyon jól elképzelhető nélkülük. Egy sokkal-sokkal biztonságosabb, élhetőbb, gazdagabb ország. Nem csoda, hogy kivétel nélkül minden nyugati ország szabadulni igyekszik tőlük: ki így, ki úgy.)
Raduly József
zeneművész, alapítványi elnök
Egy jellemző olvasói hozzászólás:
"No ez így egy nagy lapát sz...r.
Ezeket a problémákat leginkább az itt említett népcsoport generálja maga ellen.
Szeretnének felemelkedni? K a f...sz akadályozza meg őket benne? Önmaguk. Ingyen járhatnak iskolába, sőt ingyen kapják sok esetben a taneszközöket! De nem tanul, sőt zavarja a többi gyerek tanulását, órai munkáját. Aki csak teheti, elviszi a gyerekét más iskolába, oda, ahol az egy négyzetméterre eső c..k száma kevesebb.
Kirúgták őket a munkahelyekről! Ki bizony! Miért is? A fizetést követő napokban, ameddig a pénzből futotta, lumpolt, a munkahelyen színét sem lehetett látni. Aki nem ezt tette közülük, az, kérem, ma is dolgozik, ma is a munkatársam, és lepődjetek meg! 33 év alatt egyszer sem mondta neki senki, hogy c...ny [cigány]!!!!!!!
Békességben élnek? Na ne!!!! Szólaljon már meg olyan ember is akinek a szomszédságában c..ny lakik. Soha többé nem kell neki a kertjében szüretelni, soha többé nem lesz gondja az udvarában mozdítható tárgyakkal, stb.
Én laktam olyan helyen, ahol az utcának kétharmada c...ny volt. Soha az életbe nem vágyom vissza. Az utca rendszeresen végig volt sz...va [sz@rva], a putri 100-es körzetében elviselhetetlen bűz, kérni napirenden jöttek, de csak kérni, de tenni valami ellenszolgáltatást,.... azt soha!!!
Amikor megkapta segélyt, két-három napig csak c...ny óbégatást lehetett hallani az utcában.
Az autómat többször dobálták meg kiskölykök, jelentős károkat okozva, rendszeresen ugráltak ki elébünk stb."
