A tarnabodi cigány-befogadással már számtalan anyagunkban foglalkoztunk (lásd pl. háttérként EZT). Most megint elővesszük a témát, különösen azért, mert a múltkor az Ingatlan Magazin amúgy korrekt cikkének sajnos igencsak rajvédő Tarnabod-utalását elfelejtettük kommentálni és a településen valójában tapasztalható közállapotokat jellemezni. Ezt megteszi a fenti cikk, ill. a következő, ma megjelent, amiből szintén kiderül, hogy Tarnabodon is éppen ugyanolyan munkakerülő-bűnöző deviánscigányok élnek, mint mindenhol máshol, és hogy a rajvédők által állandóan pozitív példaként emlegetett Tarnabod-”sikertörténet” egy nagy humbug. Ezen a településen történt a cigány „unalmi bűnözés” egyik „szép” példája (gyilkossága) is – szintén „bizonyítva”, mennyire lehet ezt az ember alatti söpredéket civilizálni. Az uzsorásaikról ne is beszéljünk. Erről a szííííp csoportképről nem is beszélve.
A HEOL alább olvasható cikke összefoglalva: a tartozás 25%-át kellene megfizetniük a cigóknak, hogy a többit az állam ("a tanícs") kifizesse, de ennyit se akarnak. A húskampó (a közvetlen áramlopás) olcsóbb. Mi tehát a konklúzió? A putricigányok akár fizetnek villanyszámlát, akár nem (általában ez utóbbi), mindenhogy mi fizetjük meg az egészet. A lopott áramot ránkveri az áramszolgáltató mint hálózati veszteséget, a nem lopottat meg kifizeti az állam. Abszurdisztán, 2011, nem tudni hányadik század. Talán a XII. Mindenki hülye ebben az országban, aki egyetlen közüzemi számlát is befizet... Persze ebben az esetben az állam és az állami szervek szépen kirakják a saját tulajdonából egy idő után. A dicsak meg marad, mivel dicsak. Mekkora is volt ez a forradalmi változás, meg Orbán szép új világa... Mert ugye megszületni mindenkinek joga van (lásd Orbán legújabb agymenését), csak számlát fizetni nincs.
Komoly tartozás: már az áramot sem kérik
Adósságkezelő szakembert kért a máltaiaktól a tarnabodi önkormányzat, ugyanis a most indult, úttörő munkának számító adósságkezelésben nincs gyakorlatuk se a helybelieknek, se a megyeieknek.
Tavaly év végi becslések szerint a befogadó faluként ismert ezerlelkes Tarnabodon húsz ingatlanon kötötték ki eddig tartozás miatt az áramot. Az önkormányzat adósságkezelő programot dolgozott ki. Az áram nélkül maradt családoknak múlt év december végéig kellett volna jelentkezni, ám a határidőt január 31-re módosították, hogy azok is csatlakozhassanak a programhoz, akiknek már abban a hónapban kapcsolta ki a villanyt a szolgáltató.
– Kilenc família adta be a kérelmét az előző hónap végéig – összegezte az adatokat Pető Zoltán polgármester. – Ezek speciális esetek, hiszen van olyan háztartás, ahol az ott élők nem értik, hogyan lehet nekik félmillió forint tartozásuk. Másutt az adósságot felhalmozó meghalt, az örökösnek halotti anyakönyvvel és az örökösödést bizonyító okirattal kell igazolnia a jogosultságát. Kértük a máltai szeretetszolgálatot, hogy küldjön szakembert, aki a fővárosban gyakorlatot szerzett e téren, és segíteni tudja a mi munkánkat. Az áramszolgáltató helyi kirendeltségén nincs erre gyakorlat.
A jó szándékú kezdeményezést nehezíti, hogy a faluban léteznek olyan tartozások, amelyek behajtását az áramszolgáltató már kiadta ügyvédi irodának. Ezen esetekben tisztázni kell, hogy mennyi a tőketartozás, mennyi az ügyvédi költség, hiszen ez nyilvánvalóan nem lehet része az adósságkezelésnek. Egyes helyeken a villanyóra már annyira elavult, hogy a szolgáltató nem végzi el a visszakötést. Ilyenkor a tervrajz és a kivitelezés újabb 50–60 ezer forint.
Mi minősül adósságnak?
A lakhatási költségek körébe tartozó közüzemidíj-tartozás (vezetékesgáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahálózati, valamint szemétszállításidíj-tartozás), a társasházi lakások esetén fizetendő közösköltség-hátralék, lakbérhátralék.
– Eddig azért nem mertünk ebbe belevágni – indokolt Pető Zoltán polgármester –, mert az áramszolgáltatónál a lakosok összességében akkora tartozási tételt halmoztak fel, hogy az adósságkezelés elindításakor már az első összeget sem tudjuk biztosítani, hiszen milliós nagyságrendű.
A tarnabodi modell egy 100 ezer forintos adósság esetében a következő: 25 százalék önrészt fizet meg az adós, tehát 25 ezer forintot, akár részletekben is. Hetvenöt százalékot ad az önkormányzat – tehát 75 ezer forintot –, de ennek a 90 százalékát, azaz 67 ezer 500 forintot az állam megtéríti. Vagyis az önkormányzat 7500 forintot vállal.
Azt még nem tudják, mi lesz a félmillióval tartozó családdal: az önkormányzati rendelet szerint ugyanis 400 ezer forintig lehet vállalni az adósságkezelést, ám ez a határ már olyan magas, hogy csak a testület dönthet arról, ők bekerülnek-e a programba.
– Az önkormányzat megvizsgálja a jogosultság feltételeit. Aki jogosultnak minősül, annak be kell szereznie a szolgáltatótól a hiteles díjhátralék-igazolását, a családsegítő szolgálatnál be kell jelentkeznie a szolgáltatásra. Írásos megállapodást kell kötnie az önrész fizetési módjáról, határidejéről. Az adós köteles adósságkezelési tanácsadáson részt venni – jelezte a faluvezető.
A HEOL alább olvasható cikke összefoglalva: a tartozás 25%-át kellene megfizetniük a cigóknak, hogy a többit az állam ("a tanícs") kifizesse, de ennyit se akarnak. A húskampó (a közvetlen áramlopás) olcsóbb. Mi tehát a konklúzió? A putricigányok akár fizetnek villanyszámlát, akár nem (általában ez utóbbi), mindenhogy mi fizetjük meg az egészet. A lopott áramot ránkveri az áramszolgáltató mint hálózati veszteséget, a nem lopottat meg kifizeti az állam. Abszurdisztán, 2011, nem tudni hányadik század. Talán a XII. Mindenki hülye ebben az országban, aki egyetlen közüzemi számlát is befizet... Persze ebben az esetben az állam és az állami szervek szépen kirakják a saját tulajdonából egy idő után. A dicsak meg marad, mivel dicsak. Mekkora is volt ez a forradalmi változás, meg Orbán szép új világa... Mert ugye megszületni mindenkinek joga van (lásd Orbán legújabb agymenését), csak számlát fizetni nincs.
Komoly tartozás: már az áramot sem kérik
Adósságkezelő szakembert kért a máltaiaktól a tarnabodi önkormányzat, ugyanis a most indult, úttörő munkának számító adósságkezelésben nincs gyakorlatuk se a helybelieknek, se a megyeieknek.
Tavaly év végi becslések szerint a befogadó faluként ismert ezerlelkes Tarnabodon húsz ingatlanon kötötték ki eddig tartozás miatt az áramot. Az önkormányzat adósságkezelő programot dolgozott ki. Az áram nélkül maradt családoknak múlt év december végéig kellett volna jelentkezni, ám a határidőt január 31-re módosították, hogy azok is csatlakozhassanak a programhoz, akiknek már abban a hónapban kapcsolta ki a villanyt a szolgáltató.
– Kilenc família adta be a kérelmét az előző hónap végéig – összegezte az adatokat Pető Zoltán polgármester. – Ezek speciális esetek, hiszen van olyan háztartás, ahol az ott élők nem értik, hogyan lehet nekik félmillió forint tartozásuk. Másutt az adósságot felhalmozó meghalt, az örökösnek halotti anyakönyvvel és az örökösödést bizonyító okirattal kell igazolnia a jogosultságát. Kértük a máltai szeretetszolgálatot, hogy küldjön szakembert, aki a fővárosban gyakorlatot szerzett e téren, és segíteni tudja a mi munkánkat. Az áramszolgáltató helyi kirendeltségén nincs erre gyakorlat.
A jó szándékú kezdeményezést nehezíti, hogy a faluban léteznek olyan tartozások, amelyek behajtását az áramszolgáltató már kiadta ügyvédi irodának. Ezen esetekben tisztázni kell, hogy mennyi a tőketartozás, mennyi az ügyvédi költség, hiszen ez nyilvánvalóan nem lehet része az adósságkezelésnek. Egyes helyeken a villanyóra már annyira elavult, hogy a szolgáltató nem végzi el a visszakötést. Ilyenkor a tervrajz és a kivitelezés újabb 50–60 ezer forint.
Mi minősül adósságnak?
A lakhatási költségek körébe tartozó közüzemidíj-tartozás (vezetékesgáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahálózati, valamint szemétszállításidíj-tartozás), a társasházi lakások esetén fizetendő közösköltség-hátralék, lakbérhátralék.
– Eddig azért nem mertünk ebbe belevágni – indokolt Pető Zoltán polgármester –, mert az áramszolgáltatónál a lakosok összességében akkora tartozási tételt halmoztak fel, hogy az adósságkezelés elindításakor már az első összeget sem tudjuk biztosítani, hiszen milliós nagyságrendű.
A tarnabodi modell egy 100 ezer forintos adósság esetében a következő: 25 százalék önrészt fizet meg az adós, tehát 25 ezer forintot, akár részletekben is. Hetvenöt százalékot ad az önkormányzat – tehát 75 ezer forintot –, de ennek a 90 százalékát, azaz 67 ezer 500 forintot az állam megtéríti. Vagyis az önkormányzat 7500 forintot vállal.
Azt még nem tudják, mi lesz a félmillióval tartozó családdal: az önkormányzati rendelet szerint ugyanis 400 ezer forintig lehet vállalni az adósságkezelést, ám ez a határ már olyan magas, hogy csak a testület dönthet arról, ők bekerülnek-e a programba.
– Az önkormányzat megvizsgálja a jogosultság feltételeit. Aki jogosultnak minősül, annak be kell szereznie a szolgáltatótól a hiteles díjhátralék-igazolását, a családsegítő szolgálatnál be kell jelentkeznie a szolgáltatásra. Írásos megállapodást kell kötnie az önrész fizetési módjáról, határidejéről. Az adós köteles adósságkezelési tanácsadáson részt venni – jelezte a faluvezető.
