A parlamenti szavazáskor 222 képviselő utasította el a törvénytervezetet, és 178 támogatta. A kormányzó Polgári Platform 38 honatyája csatlakozott a javaslatot elutasító ellenzékhez.

Lengyelországnak januárig szép bevétele származott abból, hogy a zsidó és a muzulmán vallás által előírt szokásoknak megfelelően feldolgozott húst exportált Izraelbe, illetve a muzulmán országokba. A kóser vágással megegyezik a muszlimok gyakorlata: ők "halalnak" nevezik az étkezésre szánt állat vallási előírások szerinti levágásából származó húst. A zsidó és a muszlim vallási előírások tiltják a haszonállat elkábítását levágás előtt: az állatot ki kell véreztetni a nyaki ér átvágásával. Tavaly novemberben az állatvédő csoportok nyomására - amelyek kegyetlennek tartják ezt a módszert - az alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kóser vágás ellentmond az állatvédelmi törvénynek.

A lengyel kormány szerint a tilalom miatt hatezer munkahely szűnt meg, miközben az országban a munkaképes lakosság 13 százalékának nincs munkája. A húsipar számításai szerint az exportált lengyel baromfihús tíz, míg a marhahús több mint harminc százaléka készült kóser vágással.

Az Európai Zsidó Szövetség elítélte a lengyel parlament döntését. Lengyelországi zsidó szervezetek szerint a parlamenti határozatban közrejátszottak a "vallásukkal szembeni előítéletek".

Az Európai Unióban általános szabály, hogy az állatot a levágás előtt el kell kábítani, ez alól azonban lehetséges a kivétel vallási okokból. Január elsején - tehát a lengyel alkotmánybírósági döntésben megszabott határidővel azonos időpontban - életbe léptek azok a közös uniós szabályok, amelyek a kóser és a halal hús előállítására vonatkoznak. A tagországok azonban szabadon eldönthetik, hogy alkalmazni kívánják-e ezeket az uniós előírásokat. Több európai országban - így Svédországban, Hollandiában, valamint a nem EU-tag Izlandon, Norvégiában és Svájcban is - elvben tiltott a kóser vágás.

(MTI nyomán)