A ZSt mintegy 50 volt őr esetében folytatott vizsgálatot. Közülük a hatóság megítélése szerint harminc ellen van elég bizonyíték ahhoz, hogy vádat lehet emelni "gyilkosságban való bűnrészesség" miatt.

A ZSt-nek nincsen vádemelési jogköre, csak annyit tehet, hogy bűncselekmény megalapozottnak tűnő gyanúja esetén az aktát átadja a lakhely szerint illetékes ügyészségnek, amely eldönti, hogy folytatja-e a vizsgálatot. Ez történik a 30 auschwitzi őr esetében is. Az, hogy végül hányat állítanak bíróság elé, nemcsak az illetékes ügyészségtől függ, hanem az érintettek egészségi állapotától is. A legidősebb gyanúsított 1916-ban született, és a legfiatalabb is már majdnem 90 éves, 1926-os születésű - mondta Kurt Schrimm.

A német igazságszolgáltatás évtizedekig nem üldözte az egykori táborőröket, a nyugatnémet szövetségi legfelső bíróság (BGH) egy 1969-ben lefektetett irányelvére hivatkozva, amely szerint a felelősségre vonásukhoz bizonyítani kell a részvételt legalább egy gyilkosságban.

A fordulatot John Demjanjuk, a soribóri koncentrációs tábor őre ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának (!) "meggyilkolásában". Bár a vádlott aktív közreműködése az állítólagos gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy "felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik az, hogy köze volt foglyok halálához".

Az ítélet szemléletváltást eredményezett a zsidóbérenc német igazságszolgáltatásban. A "nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával" megbízott nyomozó hatóság így valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.

A ZSt által összegyűjtött adatok alapján a siker reményével felelősségre vonható auschwitzi őrök túlnyomó többsége Németország nyugati tartományaiban él. A legtöbben - összesen heten - Bajorországban, valamint Baden-Württembergben, ahol hat volt lágerőr ügyében dolgoznak tovább a helyi nyomozóhatóságok. A volt NDK területén csupán két volt olyan auschwitzi lágerőrt találtak, aki ellen büntetőeljárást lehetne indítani, egyet Szászországban, egyet Mecklenburg-Elő-Pomerániában.

A ZSt hét másik, külföldön élő auschwitzi lágerőrt is azonosított. Esetükben a BGH dönt arról, hogy mely hatósághoz kell továbbítani az összegyűjtött adatokat. A ZSt szerint jelenleg Izraelben (!), Ausztriában, Horvátországban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában él az auschwitzi "haláltábor" egy-egy őre.

A ZSt 1958 óta működik, eddig nagyjából 7000 ügyben járt el. A ludwigsburgi intézmény csaknem kétmillió dokumentumot őriz a levéltárában.

(MTI nyomán)