 |
"Laboratóriumi tesztek kimutatták a legfertőzöttebb ukrán megyék közül kettőben a H1N1 vírus jelenlétét. Miután a világjárványt okozó vírus lett világszerte a domináns vírustörzs, feltételezhető, hogy a legtöbb influenzás fertőzést a H1N1 okozta Ukrajnában" – áll az ENSZ egészségügyi szervezetének honlapján kedden közzétett közleményben.
Igaz, még hátravannak a laboratóriumi kiértékelések, de az mindenképp erősíthette az avatatlan személő gyanúját, hogy ritkán jelent meg ennyire gyorsan egy disznónátha-járvány miatt a WHO. A hír mindenesetre megnyugtató, de nem árt, ha továbbra is résen leszünk. (Híradó nyomán Geyer)
Korábban írtuk: Az Index idézte az ukrán tiszti főorvost, aki szerint: A múlt héten, még a járványhelyzet hivatalos bejelentése előtt olyan rémhírek is lábra kaptak, amelyek szerint a nyugat-ukrajnai megyékben tulajdonképpen tüdőpestis okozza a járványos megbetegedéseket.
Olekszandr Bilovol, Ukrajna tiszti főorvosa ezt határozottan cáfolta: „szó sem lehet semmiféle pestisről, minden olyan nyilatkozat, amely szerint Ukrajnában valamilyen pestises megbetegedés lenne, teljességgel valótlan”. Tehát (szerintük) nem az új influenza, de nem is pestis. A WHO pedig eddig még nem adott ki közleményt ebben az ügyben. Mi pedig végignéztük az ukrán lapokat és megállapítottuk: maguk az ukránok sem tudják mi zajlik hazájukban, nem beszélve az ország irányítóiról, akik egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adtak ki. Még az áldozatok számát sem tudták pontosan megmondani. A helyzet komolytalanságát ugyanakkor cáfolja az a tény, hogy a WHO öt ország orvosaiból álló küldöttsége Ukrajnába utazott vizsgálódni, az eredmény egyelőre nem ismert. Az ok, ami miatt mentek viszont annál beszédesebb: az ukrán sertésinflu vírus gyanúsan gyorsan terjedt az országban. A cikk legalján pedig korábbi, kapcsolódó linkjeinket találják az olvasók, ajánljuk! (Zsindex nyomán, Geyer)
Szemléltető az ukrán médiából
Az ukrán Pravda vezércikkben foglalkozik a járvány témájával. Miután több ok miatt is kifejezi kétségeit azt illetően, hogy a kormány miként állapította meg, hogy a sertésinfluenzáról van-e szó vagy sem, illetve részletesen beszámol a kormányzat egymásnak is ellentmondó nyilatkozatiról, ahol az áldozatok száma hol lefele, hol felfele módosult, attól függően, hogy ki és mikor nyilatkozott, valamint összeveti az átlagos influenza és tüdőgyulladás halálos áldozatainak átlagszámát a mostani halálos áldozatok egyáltalán nem biztos számával, a lap levonja a következtetést: Ukrajnában nincs semmiféle járvány, azon túl, hogy az évszaknak megfelelően sokan kapták el az átlagos náthát. Szerintük az egész pánikhangulat üzleti érdekeket szolgál. Részletesen elemzik, hogy az ukrán kormány mennyit és hogyan akar költeni a járvány megfékezésére.
A Kyiv Post röviden beszámol az egészségügyi miniszter jelentéséről, amely szerint eddig 70 ember vesztette életét a sértésinfluenza miatt. A lap ugyanakkor teljes terjedelmében közli a Bloomberg okfejtő riportját, melyben kérdőjeleket fogalmaznak meg a WHO ukrajnai vizsgálódásával kapcsolatban, valamint felvetődik az is, hogy bár sertésinfluenzáról van szó, de a vírus mutálódott az eddig megismerthez képest.
Az Unian beszámol a Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország területeiről érkezett orvos vizsgálóbizottság működéséről, akik egyelőre tanácstalanok a tekintetben, hogy miként tudott ilyen gyorsan előre törni a H1N1 járvány Ukrajnában. Ugyancsak e lap hasábjain számolnak be egy lengyel szakértő véleményéről, aki szerint semmi különös nem történik Ukrajnában, csak annyi, hogy az intézmények nem voltak felkészülve a járványra. Az Unian ugyanakkor beszámol az ukrán orvosok jelentéséről, mely tartalmazza azt, hogy az elhunytak többségénél tüdőgyulladás volt az ok. (Ukrán lapok nyomán Geyer)
Korábban írtuk: Olvasónk is megerősítette: "Most telefonált az ÁNTSZ-től a dokink, hogy Ukrajnában tényleg tüdőpestis tombol!"
Korábban írtuk: Az alábbi írást a life-univ oldal egyik bloggerétől vettük át, aki ukrán és orosz lapok átnézése után megállapította, hogy Ukrajnában valóban súlyos pestisjárvány zajlik, nem pedig a disznónátha szedi áldozatait (vagy az is, de az még nem adna okot pánikra). Alább az írás:
Itt van az előző postban említett www.fraza.ua híre, a Google-translate által oroszból magyarra fordítva (nem ukránból, mert az sokkal rosszabb eredményt ad), és a Google-fordítást magyar nyelvre átültetve. Ahol nem tudtam, hogy mi akar lenni, azt a mondatot kihagytam, de ilyen nem sok van (1 biztosan, és talán van még 1-2).
Fraza internetes újság
Ukrajnában terjed a tüdőgyulladásos pestis, és sertésinfluenza vírusa. A kórház ad védőruhát?
Ukrajnában terjed a tüdőgyulladásos pestis, és sertésinfluenza vírusa. A kórház ad védőruhát?
Tájékozott forrásból, a mai napon 100%-ban megerősítették a diagnózist, hogy a tüdőgyulladásos pestis terjed Ukrajnában. Eközben a főorvos az egészségügyi intézményeknek kiküldött egy informális tájékoztatást – hogy ne keltsen pánikot, és hogy megcáfolja az információkat a pestisről, és csak a sertésinfluenzáról beszélt. Az egészségügyi létesítményekben kötelezőek a 8 szintű védelmet adó maszkok és védőruházatok a pestis elleni védelemhez. Van nem hivatalos felhatalmazás is arra, hogy ne hagyják, hogy a betegeket a látogatók meglátogassák. Ismereteink szerint Ukrajnában a mai napig párhuzamosan terjed a tüdőgyulladásos pestis, és a sertésinfluenza.
A pestis ölt meg több mint 60 embert, az influenza mintegy 14 főt
A tüdőgyulladásos pestis egy különösen veszélyes fertőzés. Ez az egyik legagresszívabb fertőzés, a lépfene mellett, amely veszélyezteti az emberi életet. Jellemzően a tüdőgyulladásos pestis továbbadója meleg éghajlaton a görény, nyúl, és egyéb rágcsálók, beleértve a patkányokat.
A betegség hirtelen lázas állapottal kezdődik, amikor a testhőfok gyorsan emelkedik 40 C fokra. A hidegrázást láz követi, valamint súlyos fejfájás, szédülés, súlyos gyengeség, álmatlanság, hányinger, hányás, fájdalom az izmokban. A tünetek közé tartozik a mámor, gyakori tudatzavar, gyakori pszichomotoros nyugtalanság, téveszmék, hallucinációk. Tipikus tünet az arc és a kötőhártya kipirulása, az elmosódott beszéd (a betegek részegre hasonlítanak). A beteg arcvonásai élesek, arca puffadt, sötét karikák vannak a szeme alatt, szenvedő arckifejezéssel, tele félelemmel. A bőr száraz és forró tapintású; lehetséges a kiütés, kiterjedt vérzés, sötét foltok. Gyorsan kifejlődő tünetei a keringési rendszer károsodása, kiterjedve a szívre: gyenge szívhangok, növekvő tachycardia (gyorsult szívverés), csökkenő vérnyomás, ritmuszavar, légszomj, cianózis (kékes bőr).
Jellemző nyelvtípus: megvastagodott, repedezett, vastag fehér filmszerű réteggel borított. A szájnyálkahártya száraz. A mandulák gyakran megnagyobbodottak, sebesek, a lágy szájpadlás vérezhet. Súlyos esetekben őrölt kávé színű hányás, nyálkával és vérrel kevert gyakori híg széklet. A vizeletben vér és a fehérje keveredése lehetséges.
A pestis két fő klinikai formája a bubópestis és a tüdőgyulladásos pestis. A tüdőpestis formában (primer) kis tüdőelváltozások, vérzéses gyulladásos elhalás jelenik meg.
Tünet a szúró mellkasi fájdalom, szívdobogás, tachycardia (gyorsult szívverés), dyspnoe (légszomj, fulladásérzet), delírium, a félelem a mély levegővételtől. A köhögés egy korai tünet, bő viszkózus átlátszó, üvegszerű nyálkával, amely azután habos lesz, folyékony, rozsdaszínű. Növekszik a mellkasi fájdalom, a légzés gyorsan csökken. Jellemző tünetek a részegséghez hasonló állapot, a gyors romlás, a fertőző toxikus sokk kifejlődése. Előre jelezni nehéz; a halál általában 3-5 napon belül bekövetkezik.
Az ukránoknak ajánlott az üzletekben csak lezárt termékeket vásárolni. Ha a termék nyitott (mint pl. kenyér, zöldség), akkor öntsük forrásban lévő vízbe vagy tegyük be a fagyasztóba egy ideig. Reméljük, hogy hamarosan hidegebb lesz az idő. A mínusz 10 fok alatti hőmérsékleten a vírusok nem élnek sokáig.
Olvastam, gondolkodtam is rajta akkor, de azt nem gondoltam, hogy hamarosan témába vágó lesz…
2009. augusztus 2., vasárnap: Tüdőpestis gyilkol Kínában (index.hu)
Tüdőpestis szedi áldozatit Kínában, a cseppfertőzéssel terjedő baktérium gyakorlatilag azonos a középkorban Európa felét kiirtó bubópestisével, ám míg a bubópestis jól kezelhető antibiotikummal, a tüdőpestis nem, és gyakran 24 órán belül végez áldozatával. Így amikor a kór megölt egy észak-kínai pásztort, azt a kisvárost, ahol a betegség megjelent, a hatóságok azonnal karanténba zárták.
Tízezer embert helyeztek karanténba egy északnyugat-kínai városban, miután meghalt egy ember tüdőpestisben, tizenegyet pedig megfertőzött a gyakran halálos kór. Az áldozat egy 32 éves marhapásztor, a fertőzöttek többsége az elhunyt férfi hozzátartozója. Őket kórházban ápolják, állapotuk egyelőre stabil. Ziketan várost azonban egészségügyi zárlat alá vették, és szakértőket küldtek a helyszínre.
Tízezer embert helyeztek karanténba egy északnyugat-kínai városban, miután meghalt egy ember tüdőpestisben, tizenegyet pedig megfertőzött a gyakran halálos kór. Az áldozat egy 32 éves marhapásztor, a fertőzöttek többsége az elhunyt férfi hozzátartozója. Őket kórházban ápolják, állapotuk egyelőre stabil. Ziketan várost azonban egészségügyi zárlat alá vették, és szakértőket küldtek a helyszínre.
A tüdőpestist cseppfertőzéssel a szervezetbe jutó baktérium okozza, emberről emberre terjed. Ugyanaz a baktérium idézi elő, mint a fekete halál néven is ismert, jobbára bolhacsípéssel terjedő bubópestist, amely a középkorban 25 millió embert ölt meg Európában.
Ám a bubópestis antibiotikummal ma már jól kezelhető, ha időben diagnosztizálják, a tüdőpestis azon fertőző betegségek közé tartozik, amelyek a legtöbb halálos áldozatot szedik. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint az ember a fertőzéstől számított 24 órán belül meghalhat tüdőpestisben.
A csinghaji egészségügyi hivatal figyelmeztetett mindenkit, aki július 16.-a után járt Ziketanban vagy térségében, hogy azonnal forduljon orvoshoz, ha belázasodott vagy köhög.
Már értem, hogy mitől vannak pánikban az ukránok. Nem az új influenzától… Hanem attól, ami miatt a kínaiak óriáskarantént rendeltek el. Értem már, hogy miért volt olyan sürgős a sok maszk; nem az új influenza miatt…
Ami a részleteket illeti:
1. Az ukrajnai halálozási arány – pár nap alatt 60 fölött – nem a H1N1-re jellemző.
2. Minek kell az ukránoknak antibiotikum – vírusra?! A vírus után persze következhet a baktériumos tüdőgyulladás, a védtelenné tett sejtekre, felülfertőzésként.
3. Azt pedig kár is hazudni, hogy nem tudták, hogy a meghaltak milyen tünetek között – tehát hogy miben – haltak meg; amint a fenti ukrán cikk is mutatja, az új influenza és a tüdőpestis tünetei között a különbség elég jól diagnosztizálható.
És megint úgy kommunikálnak, ott is, itt is, mint Csernobilnál; majd a svédek észreveszik, és szólnak, hogy hé, emberek, nagy baj van. Megint megy a sumákolás…
Meg akarják várni, amíg a határon túlra is kerül tüdőpestises, és akkor majd felfedezik, hogy nahát-nahát, mik vannak – a leghalálosabb kór az anthrax mellett…?! Ez az igazi botrány.
Nem állítom 100%-ra – csak 99-re – hogy ami Ukrajnában van, az tüdőpestis, mert 1%-nak ott van az a lehetőség, hogy nagyszámú felülfertőzött más baktériumos tüdőgyulladás történt, aminek ilyen nagy a halálozási aránya… Csak ez kevésbé valószínű. Nem kellene a WHO-nak S.O.S. kivizsgálni, hogy mi a halálozások konkrét oka?!
Ha Pesten kitör a pestis (más néven dögvész) azon nem fogok csodálkozni. Nomen est omen.
A pestis Magyarországon a ÁNTSZ-nek jelentendő betegség. Nemzetközi szinten a WHO regisztrálja és koordinálja a fertőző megbetegedések kezelését – így a pestisét is. Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis.
A baktérium a szervezet antigénprezentáló sejtjeiben szaporodik, és pusztítja azokat, így téve tönkre az immunrendszert. A tüdőpestist a cseppfertőzés útján a szervezetbe jutó baktérium okozza, tehát emberről emberre terjed.
A pestisgyanús emberen az orvos azonnal elkezdi a kezelést. Tüdőpestis és a szeptikémiás forma esetén egy napon belül el kell kezdeni a kezelést. Az azonnali kezelés a halálozás esélyeit 5% alá csökkenti. A kezelésekhez számos antibiotikum (leggyakrabban sztreptomicin, klóramfenikol, tetraciklin) áll rendelkezésre. A tüdőpestiseseket el kell különíteni, a velük kapcsolatba került személyeket ki kell vizsgálni.
A tüdőpestis inkább a téli, hidegebb időszakban jellemző, az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel (tüsszentés) terjed emberről emberre. A fertőzött jó ha megérte a három napot. A tüdőt támadja meg, véres köpetet, nagyon magas lázat okozva végül az idegrendszert támadva fulladás következik be. A halálozási ráta 100%-os volt.
(Life-univ nyomán)
Kapcsolódó anyagok:
