A Magyar Menedék Könyvesház heti ajánlója.

 

Nemeskürty István Tanár úr 2010. május 14-én töltötte be 85. életévét.

A születésnapra, a Szabad Tér kiadó gondozásában megjelent egy kiadvány, egy, a születésnaphoz és az életműhöz illő kivitelű füveskönyv, amely a Tanár úr legfontosabb gondolatait, történelemszemléletét, a magyar nemzettudattal kapcsolatos álláspontját, tanítását foglalja össze.

Az életműből – könyvekből, tanulmányokból, beszélgetésekből – vett idézeteket Koltay Gábor válogatta és szerkesztette. A kötet nem csak érdekes és fontos idézetek gyűjteménye, hanem szellemi-gondolati hozzájárulás is lehet nemzettudatunk fontosságának újraértelmezéséhez.

 

Czakó Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel hatvan nyelvvel való kapcsolatrendszerét térképezte föl.

Az új, tárgyilagos módszertani megközelítés megvilágítja a magyar nyelv vizsgálatának elmúlt másfél százados történetét, megnyitja a szóelemzés új lehetőségeit, nyelvtanunk valódi természetét – a művelt közönség számára élvezetes, gazdag példatárral. Juhász Zoltán intelligens, öntanuló programjával 25 nép zenéjét hasonlította össze, elemezve kapcsolataikat, egymásra gyakorolt hatásukat. Kínai, mongol, különféle török, szláv és finnugor népek zenéje mellett vizsgált nyugat-európai, appalache-i kelta és dakota muzsikát. Harmincezernél több dal összevetése kiderítette, hogy igen mély zenénk és beszédünk összefüggése, mert zenénk is gyökökre épül, rokonságai messze túlmutatnak az eddig ismert körön. A Függelékben kisebb írások számolnak be a nyelvrégészet, valamint az úgynevezett „kis nyelvek” helyzetéről, a magyar szóbeszéd különleges játékosságáról. A CD-melléklet hallhatóvá és láthatóvá is teszi a vizsgált népzenei kapcsolatokat.

 

Megtaláltuk Rózsa-Flores Eduardo hagyatékát egy fémdobozban. A testamentum egy kézikönyv volt, amiből Eduardo „dolgozott”. Kidolgozta annak teóriáját, hogyan lehet fegyver, harc és háború nélkül kiharcolni és megvalósítani az elszakított részeken élő magyarság autonómiáját.
Modern korunkban hogyan rázzuk le a rabigát. E könyvet a kilencvenes évek közepe táján kezdte összeállítani vagy írni, még a balkáni háború idején – ott délvidéken.

 

Régi könyves igazság, hogy a versantológiák mindig hiánypótlóak. Nehezen vitatható, hogy Ágoston Julián, Babits Mihály, Czigány György, Csanád Béla, Dsida Jenő, Fáy Ferenc, Görgey Gábor, Harsányi Lajos, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Kalász Márton, Kocsis László, Kosztolányi Dezső, Kunszery Gyula, Mentes Mihály, Mécs László, Nagy Gáspár, Parancs János, Pilinszky János, Puszta Sándor, Radnóti Miklós, Rónay György, Sajgó Szabolcs, Sík Sándor, Szabó Ferenc, Toldalagi Pál, Tóth Árpád, Tűz Tamás, Vasadi Péter Isten-kereső vagy imádságos versei megkerülhetetlen részét jelentik a magyar lírának.

 

 

Bolberitz Pál katolikus pap, filozófus egyetemi tanár és Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató közös könyve!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden valamire való történelmi kurzus azzal kezdődik, hogy a történelem forrásai írott és tárgyi forrásokból, hagyományokból és nyelvi forrásokból állnak. Ezek alapos felsorolása után a történész rendre közli, hogy ő tulajdonképpen mindezek közül csak egyhez ért, minden további forráshoz külön szakember szükséges. Való igaz, a vallástól, néphagyományoktól elvonatkoztatott történetírás bármekkora ostobaságra képes, ahogy az a közelmúltban láttuk. Semmi mást nem tettem, mint a rendelkezésre álló forrásokat egymás mellé raktam, és abból a megfelelő következtetéseket levontam. A népi imádságok különleges helyet foglalnak el a hajdani gondolkodásmód megértésében, a szájról-szájra adott tudás az évezredek során alig változott. Ilyen a Sátány lódulj! úgynevezett „pogány-kori” ima, amit ma is elmondhatunk, és hitem szerint ma sem pogány:

Ma, a kereskedelmi televíziók korában is mondhatjuk: Sátány lódulj! A könyvben nagyon sok alig ismert tény és adat van úgy a törzsszövegben, mint a keretes információkban. Gondolok például erre a részre, amelyben a bizánci császár a nevelőjével beszélget: „Jézus nyomán annyira eredményesen térített András, Fülöp, Tamás és Bertalan apostol, hogy a 325. évi nikéai zsinaton Szkítia püspökkel képviseltette magát. Sokfelé üldözték a keresztényeket. Jól tudod, itt, a Szent Római Birodalomban az amfiteátrumokban vadállatok elé vetették őket egészen 313-ig, amikor Konstantin császár a milánói ediktumban vallásszabadságot hirdetett. Aranyszájú Szent János a háromszázas években rendszeresen küldött misszionáriusokat a Kaukázusba, a Krímbe és a fölötte lévő Kazár Birodalomba, meg Szabíriába. Hunra is lefordíttatta a Szentírást, nagy volt az ébredés. Szent Jeromos megemlékezik arról, hogy a hunok zsoltárokat énekeltek, jó kereszténnyé váltak.” Ezek az információk történészek által hitelesített, több forrásból megerősített tények, melyeket külön-külön egyik szakember sem nem tagad, mégis így együtt soha senki nem láthatta őket az Álmos halálától máig eltelt 1115 évben.

 

- Titkos tanítások a magyar mesékben
- Maderspach Viktor - Páreng retyezát

- Már kapható a Kurultaj 2008 díszdobozos DVD!