Orbán Viktor gyáván hallgat azóta, hogy Putyin elnök felhatalmazást kért és kapott az orosz parlamenttől a fegyveres beavatkozásra Ukrajnában. Pedig a magyar kormányfőnek személyes fellépésével jeleznie kellene, hogy tisztában van a veszélyekkel: azzal, hogy az orosz döntés nyomán háború lángolhat fel hazánk keleti határai mentén. Orbán Viktornak jeleznie kellene: Magyarország kormánya mindent meg fog tenni, hogy saját polgárai és a határon túl élő magyar közösség tagjai védve legyenek az erőszak következményeitől - írták.

Orbán Viktor azonban gyáván hallgat. Nehéz ezt a némaságot mással magyarázni, mint hogy az orosz elnökkel felhatalmazás nélkül, titokban kötött 3000 milliárdos atompaktum fontosabb számára, mint Magyarország és a Kárpátalján élő honfitársaink érdekeinek képviselete. Félő, hogy Orbán Viktornak többet jelent az Oroszországgal nyélbe ütött paksi üzlet, mint az, hogy Magyarország a demokratikus államok közösségével együtt szót emeljen a háborús fenyegetés ellen, és szövetségeseihez hasonlóan állást foglaljon a konfliktus békés megoldása, a nézeteltérések tárgyalásos rendezése mellett - olvasható a közleményben.

Orbán Viktor csak most, a paksi orosz üzlet után lett ilyen gyáva. 2008-ban, amikor a távoli Grúzia volt az orosz fegyveres agresszió áldozata, Orbán Viktor még éles szavakkal ítélte el az erőszakot. Most, hogy egy szomszédos országot fenyeget hasonló agresszió, a magyar kormányfőnek a lengyel miniszterelnök és Angela Merkel oldalán ki kellene mondania: elfogadhatatlan Ukrajna határainak erőszakkal történő megváltoztatása! Hiszen ha Ukrajnától el lehet szakítani a Krím-félszigetet, akkor holnap a Baltikumban vagy másutt is agresszióra kerülhet sor - írta Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Szabó Tímea és Fodor Gábor.

Magyarország miniszterelnöke nem lehet gyáva. A magyar kormánynak tudatnia kell a világgal: érdekeltek vagyunk abban, hogy a békés szándékú Oroszországgal fennálló kapcsolatainkat kölcsönös előnyök mentén fejlesszük, de nincs az a pénz, amelyért Magyarország feladná demokratikus elkötelezettségét - áll a közleményben.

Mint írták, helyesnek tartják az operatív törzs létrehozását. Ennél azonban sokkal többre van szükség.

Felszólítják Orbán Viktort, hogy a hivatali idejéből hátralévő bő egy hónapban viselkedjen magyar miniszterelnökhöz méltón, és a gyáva hallgatás politikája helyett a magyar érdekeket képviselje. Függessze fel a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződés végrehajtását, és folyamatosan tájékoztassa a parlamenti pártok frakcióvezetőit az ukrajnai helyzet változásairól - írták.

(HVG nyomán)

Magyarország Külügyminisztériuma, megerősítve a korábbi nyilatkozataiban foglaltakat, közleményében "mély aggodalmának" ad hangot az ukrajnai helyzet eszkalálódásával összefüggésben.

"Ismételten leszögezzük, hogy elkötelezettek vagyunk a Magyarországgal szomszédos Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett, és a nemzetközi kötelezettségek, így az ENSZ Alapokmánya figyelmen kívül hagyásaként értékeljük az ország területi épségének megsértését.

Ezzel összefüggésben felhívjuk az Ukrajna státuszát szabályozó, 1994-ben elfogadott Budapesti Memorandum aláíróit a dokumentum első paragrafusában foglalt kötelezettségeik betartására, amely garantálja az ország határainak, területi integritásának és szuverenitásának sérthetetlenségét.

Emlékeztetünk arra, hogy a magyar kormány az ukrajnai válság elmélyülése óta számos alkalommal, önállóan és a visegrádi partnereinkkel egyeztetett módon, V4 miniszterelnöki illetve külügyminiszteri nyilatkozatokban, önálló sajtóközleményekben, két-és többoldalú találkozók során, így legutóbb Martonyi János külügyminiszter 2014. március elsején véget ért, Kijevet, Donyecket és Kárpátalját érintő útja alkalmával, valamint a nemzetközi fórumok lehetőségét kihasználva következetesen képviselte az Ukrajna területi egységével kapcsolatban megfogalmazott álláspontját.

A jelenlegi feszült helyzetben hangsúlyosan aláhúzzuk, hogy a válság további elmélyülését és egy esetleges katonai összetűzést az érintett felek kizárólag békés eszközökkel, tárgyalás útján tudnak csak elkerülni, amint azt vállaltak a Budapesti Memorandum 7. paragrafusában is. Magyarország ehhez kész megadni mindenfajta közreműködést és felajánlja a segítségét.

A Magyar Külügyminisztérium felhívással fordul az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez annak érdekében, hogy tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, beleértve az Ukrajna területén élő etnikai és nyelvi kisebbségek - hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség - biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket. A magyar kormány mind kétoldalú érintkezései, mind a nemzetközi egyeztetések során, így az Európai Unió és a NATO illetékes fórumain a továbbiakban is hangot ad ezen aggályainak.

Ezzel összefüggésben a Külügyminisztérium sajnálatosnak tartja, és Ukrajna, valamint a térség biztonságát, továbbá a kárpátaljai magyar közösség helyzetét súlyosan veszélyeztető jelenségnek tekinti, hogy egyes magyarországi pártok az ukrajnai válságot partikuláris érdekeiket szolgáló partpolitikai célokra használják fel."

(MTI nyomán)