Rövidesen (november 15-én vagy 29-én) szavazásra kerül sor az ENSZ Közgyűlésében Palesztina ENSZ-megfigyelői státuszának kérdéséről. Pillanatnyilag 51 állam még nem döntötte el, miképpen foglal majd állást. 115 ország azonban bizonyosan támogatni fogja a Palesztin Hatóság által benyújtott kérelmet. 27 állam pedig – a zsidók kívánságának megfelelően – még ahhoz sem hajlandó hozzájárulni, hogy Palesztina állami megfigyelői státuszt (non-member observer status) kapjon a világszervezetben. Mint emlékezetes, tavaly szeptemberben a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hivatalosan is benyújtotta a világszervezet közgyűlésén hazája ENSZ-tagfelvételi kérelmét. Mivel a cionista irányítás alatt álló és az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező USA nem támogatta a folyamodványt, ezért a palesztinok pusztán megfigyelői helyre pályázhatnak, melyhez viszont elegendő a közgyűlés tagjainak többségi szavazata is.

A cionisták azonban még megfigyelő államként sem szeretnék látni a palesztinokat az ENSZ-ben, elsősorban azért, mert ez esetben joguk lenne például a Nemzetközi Bírósághoz fordulni Izrael emberiségellenes bűncselekményei ügyében. Éppen ezért Izrael és az USA óriási nyomást fejt ki a világ számos kormányára annak érdekében, hogy ne szavazzák meg az előterjesztést. Nagy-Izrael már korábban azt is kilátásba helyezte, hogy megvonja pénzügyi hozzájárulását a Palesztin Hatóságtól, amennyiben a palesztinok megfigyelői státuszhoz jutnak. A kisebbik Izrael is a zsarolás eszközéhez nyúlt, ugyanis Tel Aviv azzal fenyegetőzik, hogy nem utalja át azokat az adó- és vámbevételeket, melyek a megállapodások értelmében a Palesztin Hatóságot illetik. (Amely egyébként már most is a teljes pénzügyi összeomlás határán áll.) Sőt, Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter már azzal riogat, hogy amennyiben a közgyűlés elfogadja a palesztinok megfigyelői hely iránti kérelmét, felfüggesztik a palesztinok áram- és vízellátását, és még az eddiginél is több új zsidó települést építenek fel. (A zsidó települések építése évek óta rendületlenül zajlik a megszállt Ciszjordániában, miközben a zsidók a „békefolyamat folytatásának” szükségességéről beszélnek.)

Az Európai Unió azonban – némiképpen meglepő módon – megosztott a palesztin folyamodvány ügyében. Mint Maja Kocijanic, az EU külügyi szóvivője csütörtökön újságírók előtt elmondta, jelenleg úgy tűnik, 12 tagállam támogatni fogja a Palesztina megfigyelői státuszának megadását az ENSZ-ben. De a kérdésről persze még „egyeztetni fognak” a külügyminiszterek – tette hozzá. Egy meg nem nevezett európai uniós tisztségviselő ugyanakkor elárulta, hogy 10 állam, amely most is kiállni készül a meglehetősen szerény palesztin kérés mellett, tavaly is megszavazta Palesztina teljes jogú UNESCO-tagságát is. Az akkor tartózkodók – közöttük Magyarország – és nemmel voksolók (Csehország, Németország, Litvánia, Hollandia és Svédország) előreláthatóan most is a palesztin felvételi kérelem ellen foglalnak állást. Időközben azonban a palesztinok UNESCO-tagságát tavaly megszavazó Ciprus álláspontja bizonytalanná vált, mivel a szigetország Izraellel közösen hozzálátott a földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázásához, és ezért kénytelen jó viszonyt ápolni a „kiválasztottakkal”. Ugyanakkor viszont a Hollandiában hivatalba lépett balközép kormány szakított elődje feltétlen Izrael-hűségével, és hajlandó támogatni Palesztina megfigyelői státuszának elnyerését az ENSZ-ben. (Palesztina UNESCO-felvételi kérelmét tavaly Hollandia elutasította.)

Pillanatnyilag tehát az alábbi 11 ország mutat hajlandóságot a palesztin kérelem támogatására: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Málta, Szlovénia, Hollandia és Spanyolország. Kérdés persze, a felsorolt államok kormányai közül hányat fognak megzsarolni és megfenyegetni a cionisták a palesztin ENSZ-megfigyelői státusz elgáncsolása céljából. A budapesti kormány vezetőit azonban sem zsarolni, sem fenyegetni nem kell. Ők pontosan tudják, hol a helyük, és mit várnak el tőlük kenyéradó gazdáik.

Perge Ottó - Kuruc.info