A történelmi múlttal való szembenézés még várat magára, ami az orosz politikát illeti. Például a mai orosz narratíva is tagadja, hogy az Észt Köztársaságot (és egyéb balti államokat) a Szovjetunió törvénytelenül csatolta magához 1940-ben. Szerintük az 1940-ben Észtországba érkezett szovjet csapatok az akkori észt kormány hozzájárulásával, szerződéses kötelezettségeket teljesítve érkeztek. Szerintük a Szovjetunió nem volt hadviselő fél, nem volt semmiféle harci akció Észtország területén, ezért jelenlétük nem tekinthető megszállásnak. Az egykorú szovjet és a jelenkori orosz álláspont szerint Észtország szuverenitásáról önként mondott le, az 1944–1976 közötti időszak szeparatista harcosai "banditák" és "nácik".

Valljuk be őszintén, hogy ilyen álláspontra nehéz lenne nem hűvös távolságtartással válaszolni. Ugyanakkor a saját véleményem az, hogy nem jelent jó megoldást, hogy egyik elnyomótól megszabadulva, rögtön egy másikba ölébe rohanjanak. Érthető a politikai távolságtartás és a gyanús pillantások Moszkvára, ám Brüsszel és Washington sem a balti népek javát akarják szolgálni.

A szovjet megszállás, a deportálások, az erős oroszosítás, kollektivizálás és orosz nemzetiségűek betelepítése alaposan megváltoztatta a balti országok demográfiai viszonyait. Észtország, Lettország és Litvánia lakossága összesen 6,06 millió fő, ebből 1,1 millió orosz. Területük összesen nagyjából 175 000 km².

Észtország területe durván 45 000 km², míg lakossága 1,35 millió fő, ebből 407 ezer fő orosz anyanyelvű.

Az EKRE 2012-ben jött létre az Észt Népszövetség és az Észt Hazafias Mozgalom egyesülésével. A párt megalakulása óta jobboldali, konzervatív, nacionalista, de az észt közéletben szélsőjobboldalinak írják le. A párt jelenlegi elnöke Martin Helme, az alelnökök között megtalálható az apja, Mart Helme.

A párt eleinte nem örvendett nagy népszerűségnek, majd 2014-től folyamatos növekedésnek indult. 2015-ben jutott először a parlamentbe, 2019-ben 19 mandátumot szerezve a harmadik erővé lépett elő, azóta az egyik legnagyobb párt lett Észtországban, s részese volt a kormánykoalíciónak.  2022-ben a feloszlott Észt Függetlenségi Párt (Eesti Iseseisvuspartei) vezetői beléptek az EKRE-be. Az Észt Függetlenségi Párt az EKRE-nél radikálisabb retorikát használt, ám teljesen sikertelen volt.

Jelenleg a jobbközép Isamaa (Szülőföld) 28%-ot tudhatna a magáénak, az EKRE 19%-kal lenne a második, a harmadik pedig a liberális Reform Párt 17%-kal.

Az EKRE szoros kapcsolatot ápol a lett Nemzeti Szövetséggel és a Litván Nacionalista és Republikánus Unióval (lásd lentebb az említett pártokat). A három párt közös nyilatkozatot adott ki, melyben kifejezik, hogy a balti népeknek fel kell ébredniük és közösen kell harcolniuk a multikulturalizmus, a globalizmus és az orosz imperializmus ellen. A párt kapcsolatban áll a Fidesszel, a lengyel Jog és Igazságossággal, a francia Nemzeti Tömörüléssel és a spanyol Vox-szal is.

Az EKRE ifjúsági mozgalma a Sinine Ӓratus, magyarul a Kék Ébredés, amely kapcsolatban áll az Identitárius Mozgalommal, valamint együttműködnek a lett és litván nacionalistákkal is. A Kék Ébredés célja az "az észtek új nemzeti ébredésének elősegítése". A mozgalomban fontos a fegyelem. 2019-ben az észt sajtó arról számolt be, hogy a mozgalom alapítója Ruuben Kaalep a tagokat pisztollyal és gépkarabéllyal való lövészetre képezte ki. A politika mellett a mozgalom fiataljai a zenére, a művészetre és a jobboldali filozófiára is fókuszálnak, például tanulmányozzák Julius Evola és René Guénon írásait. A mozgalom fiatalja a pogány hagyományok iránt is érdeklődést mutatnak, mint a napforduló ünneplése vagy a régi sámánrítusok felelevenítése.

A Kék Ébredés a fő szervezője a február 24-én, az Észtország függetlenségének napjára időzített fáklyás felvonulásnak, mely Tallinnon keresztüli vezet. Az első függetlenség napi demonstrációt 2014-ben tartották. A Kék Ébredés szerint a rendezvény célja, hogy tisztelje azokat, akik elestek Észtország nemzetéért, és jelezzék, hogy az észt fiatalok nem adták fel a nacionalista elveket. Az eseményt a Simon Wiesenthal Központ elítélte, és nácinak nevezte. A zsidó szervezet megnyilatkozását jegyezzük meg a későbbiekre való tekintettel!

A Kék Ébredés szervezésében tartott konferencián korábban Toroczkai László is a meghívottak között volt.

Az EKRE szerint a demográfia az egyik legfontosabb szempont az észt állam fennmaradásában. Mart Helme szerint Észtország demográfiai válságban van, amelyet az alacsony születési ráta és az elmúlt években több mint 100 000 észt kivándorlása jellemez. A csökkenő születési ráta ellen a párt olyan családjóléti programokat javasolt, mint például a házaspárok jelzáloghitelének egynegyedének elengedése, és a szülői jövedelemadó 5%-os csökkentése minden gyermek után.

A párt ellenzi a bevándorlást, beleértve az orosz bevándorlást is. Az EKRE elutasítja a kötelező migránskvótát. A párt úgy véli, hogy a liberális kormány abban érdekelt, hogy módosítsa Észtország etnikai összetételét. A jelenlegi pártelnök egy 2013-as tévéműsorban kijelentette: „Észtországnak nem szabad megengednie, hogy a dolgok olyan messzire menjenek, mint Angliában, Franciaországban és Svédországban. A bevándorlási politikánknak egy egyszerű szabálynak kell lennie: ha fekete vagy, menj vissza oda, ahonnan jöttél."

A párt támogatja az észtországi orosz ajkú szovjet bevándorló kisebbség számára eddig orosz nyelven folyó állami iskolai oktatás észt nyelvű oktatásra való áttérését. Amikor az észt hadsereg egyik orosz származású őrnagyát letartóztatták, mert a GRU-nak kémkedett, a párt a következőt nyilatkozta: "Cselekedetének egyetlen logikus magyarázata, hogy a vér sűrűbb a víznél. A hűséget nem garantálja az észt állampolgárság, de még csak az észt államnak tett katonaeskü sem. A hűség alapja az etnikai összetartozás érzése, illetve kötődés az ősökhöz."

Az Észt Konzervatív Néppárt határozottan ellenzi a szodomiták bejegyzett élettársi viszonyát elismerő törvényt, melyet 2014-ben ratifikáltak Észtországban. A Konzervatívok népszavazást szerettek volna az ügyről, mivel úgy vélik, hogy a társadalom nagy része elutasító a deviánsok nyomulásával szemben. A párt azzal érvel, hogy innen nincs megállás az aberráltak számára, s hamarosan házasodni és örökbe fogadni szeretnének. Az idősebb Helme a tallinni vonaglásról azt nyilatkozta, hogy az a perverzek parádéja, valamint belügyminiszterként kifejtette, hogy "nem kedvelem a homokosokat, menjenek inkább Svédországba".

A párt programjában ez szerepel: "A homoszexuális és multikulturális propagandát ki kell venni az iskolákból. A gyerekeknek a legjobb oktatást, észt szemléletű nevelést és egészséges értékeket kell kapniuk az iskolából. Támogatjuk a gyermekek hazafias nevelését. Nem engedjük meg az úgynevezett toleranciapropagandát az iskolákban. Az oktatással nem szabad játszani!"

A párt a közvetlen demokrácia híve. Az EKRE támogatja a nyilvános elnökválasztást, a visszahívást, valamint a bírók, ügyészek és helyi rendőrprefektusok nyilvános választását, illetve, hogy minden ügyben, amelyet 25 ezer aláírással támogatnak az emberek, kötelező legyen népszavazást kiírni.

Gazdaságpolitikájában az szerepel, hogy a piac fejlesztésének a nemzeti érdeket kell szolgálnia. A párt nemzeti állami bank létrehozását szorgalmazza, támogatják a nemzeti valutát is. Támogatják, hogy korlátozni kell a külföldiek földhöz jutásának jogát.

Az EKRE kritikát fogalmazott meg a Rail Baltica projekt kivitelezése kapcsán. A párt szerint a Rail Baltica potenciálisan nagy hasznot hozhat Észtország gazdaságának, de a jelenlegi projekt megkérdőjelezhető hatással van a környezetre és a helyi közösségekre, valamint kétséges gazdasági életképessége.

Az EKRE szerint Észtország "érintetlen természeti szépségét" hatékonyabban kell megőrizni. Ezért a párt támogatja az alternatív és környezetbarát energiaforrásokat. Az EKRE fokozni kívánja a szemetelés elleni küzdelmet, és szerinte legalább a természetben okozott károk megtérítéséhez szükséges összeggel meg kell büntetni az elkövetőket. A párt programjában szerepel minden génmódosított élelmiszer és azok behozatalának betiltása. A párt szkeptikus az éghajlatváltozással kapcsolatban.

Az Észt Konzervatív Néppárt felszólít Észtország függetlenségének és szuverenitásának védelmére a nemzetek feletti szervezetekkel szemben. Úgy vélik, hogy az Európai Unió egy szövetségi állam felé halad, és Észtországnak meg kell vétóznia minden olyan jogszabályt, amely több hatalmat adna az EU kezébe. Ezektől függetlenül a párt az EU-ból való kilépést nem támogatja.

Az orosz-ukrán háborút megelőzően enyhe "oroszbarát" retorikát folytatott a párt, például Putyint nem tartották Észtország ellenségének, hanem egy "pragmatista, aki meglehetősen semleges Észtországgal szemben", valamint úgy vélték, hogy a háború előtti szankciók nem teszik "demokráciává" Oroszországot, hanem diplomáciai úton kell a problémákat orvosolni.

A háborút követően erősen oroszellenes hangulat lett úrrá a pártban: javasolták, hogy az Észtországban élő oroszok fegyvereit el kell kobozni, az orosz gázimportot le kell állítani, az orosz határt le kell zárni, a diplomáciai kapcsolatokat fel kell függeszteni. Támogatta, hogy Oroszországot terrorista állammá kell nyilvánítani. A háborúban Ukrajnát támogatják, a fegyverszállításokat csupán azért kritizálják, mert úgy vélik, hogy az Észtország védelmi képességeinek a rovására megy. A párt ugyanakkor kijelentette, hogy a háború végével az ukránoknak vissza kell térniük Ukrajnába. Az EKRE korábban Magyarországgal kifejezetten baráti kapcsolatokat ápolt. A párt EU-képviselője, Jaak Medison, aki 2019-ben Orbán Viktorral is találkozott a Karmelitában, az EU-ban éles kirohanást intézett azon tagállamok ellen, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem tartóztatnák le Putyint, ha a területükre lépne, s javasolta, hogy a renitenseket meg kell büntetni azáltal, hogy gazdasági szankciókat kell bevezetni ellenük és blokkolni kell az uniós támogatások kifizetését. Medison egyértelműen Magyarországra gondolt mint "renitensre". Érdekességként megemlítendő még az EKRE-vel kapcsolatban, hogy amíg a Jobbik közeledett a párthoz, addig a fideszes sajtóban "nácik" voltak, amikor Orbánnal kezdetek barátkozni, akkor rögtön konzervatívok lettek.

Az EKRE erősen NATO-párti, mivel úgy véli, hogy Észtország biztonságát csak és kizárólag a NATO szavatolja, valamint támogatják a kötelező sorkatonaságot és modernebb fegyverrendszerek beszerzését is.

A párt egyértelműen Izrael-barát politikát folytat. Az első észt párt volt, amely támogatta, hogy Észtország nagykövetségét Jeruzsálembe kell helyezni. Az orosz-ukrán háború kirobbanásakor Martin Helme javasolta, hogy fegyverüzletet kössenek Izraellel, hogy így szavatolják az ország biztonságát. 2019-ben az akkori észt belügyminiszter, Mart Helme és felesége Izraelbe látogatott, ahol részt vettek egy imareggelin. Emlékszünk még a Kék Ébredést ért nácizásra? A zsidók sose felejtenek, sose bocsátanak meg, és sose hálálkodnak!

Az EKRE weboldala: https://ekre.ee/

Lettország területe 64 589 km², lakossága 1,88 millió fő, ebből körülbelül 507 000 orosz származású.

A párt hivatalos neve Nemzeti Szövetség "Mindent Lettországért!" – A „Hazáért és Szabadságért/LNNK” (Nacionālā apvienība „Visu Latvijai!” – „Tēvzemei un Brīvībai/LNNK”). A Nemzeti Szövetség jobboldali nemzeti-konzervatív pártnak minősül, valamint szociálisan konzervatív. 2010-ben hozták létre két párt szövetségeként: a Hazáért és Szabadságért/LNNK és a Mindent Lettországért! az tömörülést alkotó pártok.

A 2010-es választásokon 8 mandátumot szereztek (7,8%). 2014-ben 14 helyet kaptak a parlamentben (14%) és csatlakoztak a jobbközép kormánykoalícióhoz, hogy így akadályozzák meg, hogy a Kreml-barát pártok alakítsanak kormányt. Koalíciós partnerként egészen 2023-ig kormányon voltak.

2013-ban aláírták a Bauskas Nyilatkozatot az Észt Konzervatív Néppárttal és a Litván Nacionalista és Republikánus Unióval, melyben kijelentik, hogy szembehelyezkednek a posztmodern multikultúrával, a pusztító liberalizmussal és az orosz imperializmussal. A 2024. január eleji felmérések szerint a párt 13%-al a második helyen áll, holtversenyben a szocialistákkal, míg előttük 19%-kal vezet a jobbközép Új Idők. Az EU-an az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának tagja.

Aktívan ellenzik a bevándorlást, mind a tartózkodási engedély-értékesítési programot, mind az EU által tervezett menekültkvóta-rendszert, hangsúlyozva, a szovjet korszakban már amúgy is nagy számú etnikailag nem lett telepes érkezett Lettországba. Összehasonlította a bevándorlás modern szószólóit azokkal, akik támogatták a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságba tervezett tömeges bevándorlást, amely hatással volt Lettország demográfiai jellemzőire, például az orosz ajkú kisebbség terjeszkedésére. Jelenleg a lettek csak 62%-át teszik ki az ország népességének, a szláv (orosz, ukrán, fehérorosz) lakosság 32,4%-kal az ország lakosságának közel harmadát adja.

A párt a vezető koalíciós partnerek közül egyedüliként teljesen elutasította mind a menekültkvóta-rendszert, mind a "menekültek" önkéntes befogadását. 2015 augusztusában a párt részt vett a rigai bevándorlásellenes tüntetés megszervezésében. Ezt a bevándorlásellenes álláspontot hangsúlyozták a parlamentben zajló éves külügyi viták alkalmával is, egyben a liberális bevándorlási politika és az EU politikai korrektsége ellen is felszólaltak.

A párt saját bevallása szerint az etnikai nacionalizmus helyett a kulturális nacionalizmus vízióját preferálja. 2022-ben az NA elnöke így nyilatkozott: „Mindig is a lett Lettország mellett voltunk és leszünk, de tenni fogunk érte, hogy soha ne ossza meg polgárainkat az etnikai hovatartozásuk vagy származásuk. Minket érdekel az emberek értékei, nyelve, kultúrája. A Nemzeti Szövetség soraiban különböző etnikai hátterű lettek voltak, és ennek pontosan így kell lennie."

A párt támogatja a Lett Légió, a Waffen-SS katonai alakulatának tiszteletére létrehozandó nemzeti emléknapot, azzal érvelve, hogy nem nácik voltak, hanem vértanú felszabadító harcosok, akik ellenálltak a szovjet és a náci megszállásnak is. A nürnbergi perben a Lett Légió tagjait felmentették. A Saeima (lett parlament) elutasította a Nemzeti Szövetség azon javaslatait, hogy 2013-ban, 2018-ban és 2019-ben hivatalosan is ünnepnap legyen. A Nemzeti Szövetség képviselői rendszeres résztvevői a Lett Légió éves megemlékezéseinek. 2014-ben a párt adta az ország környezetvédelmi miniszterét, akit a kormányfő felmentett tisztségéből, mert úgy nyilatkozott, hogy lett hazafiként kötelessége részt venni a Légió napján.

A külpolitikában támogatja Lettország NATO-tagságát. A párt euroszkeptikus. Bírálja az EU bürokráciáját és a hatalom Brüsszel körüli központosítását, azzal érvelve, hogy az EU-t kereskedelmi blokkra kell korlátozni, nem pedig bürokratikus politikai szervezetre, és hogy a tagállamoknak együtt kell küzdeniük a bűnözés ellen és meg kell védeniük az európai kultúrát, de nem kell rákényszeríteniük a nemzeti döntéshozatalt és a nemzetek politikai szuverenitását, és fel kell hagyniuk azzal, amit a párt az EU „mindent mindenkiért” megközelítésének nevez. A Brexit után a Nemzeti Szövetség kijelentette, hogy az Egyesült Királyság döntését tiszteletben kell tartani, és az országnak Európa és Lettország fontos szövetségesének kell maradnia, és az EU-nak nem szabad megtorolnia Nagy-Britanniát, hanem szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie az országgal. Az orosz-ukrán háború kezdete óta a párt ukránbarát álláspontot képvisel, és szigorúbb Kreml-ellenes álláspontot javasolt a lett kormánynak, valamint az Európa Tanácsnak.

A Nemzeti Szövetség honlapja: https://nacionalaapvieniba.lv/

A pártot röviden NS Igazságnak nevezik. Korábbi nevei: Nemzeti Erőegység, valamint Nemzeti Erők Uniója. A párt a fentebb említett Nemzeti Szövetségtől jobbra helyezkedik el, s erősen nacionalista álláspontot képvisel. A pártot 2003-ban alapították. A párt elnöke Viktor Birze. A szervezetnek tagja Jon Latvis, az egykori kanadai RaHoWa zenekar gitárosa (RaHoWa - Racial Holy War - Faji Szent Háború).  Bár a párt önmagát csak nacionalistának nevezi, de mind szimbolikájában, mind tevékenységében egyértelmű a nemzetiszocializmus megnyilvánulása.

A párt címere négy darab elforgatott lett zászlóból áll, mely emlékeztet a horogkeresztre a Columbia márka logójára. A párt nemzetközi fórumokon az NS Justice nevet használja, mely szójátékként is funkcionál, mint nemzetiszocialista igazság. A tagok korábban szimpátiatüntetést rendeztek a görög nemzetiszocialista Arany Hajnal mellett, ellátogattak Benito Mussolini születésének és sírjának helyszínére, Predappióba. A párt üdvözölte a szlovák Marian Kotleba 1488 eurós ajándékát is.

A párt ismert arról, hogy tagjai megtámadták az aberráltakat és a rendőröket a rigai deviánsok felvonulásán. A párt részt vesz a Lett Légió emlékére szervezett felvonulás szervezésében. Az NS Igazság küzdelmet folytat Herbert Cukurs rehabilitációjáért. Cukurs lett pilóta volt a II. világháborúban, aki állítólag részt vett a Sonderkommando Arājs tevékenységében, amelynek keretein belül állítólag részt vett a rigai gettó zsidói elleni pogromban, ám ezt nem sikerült bizonyítani. Az viszont dokumentált tény, hogy Cukurs négy zsidót is megmentett a pogromok alatt. Cukurs a háború után Dél-Amerikába távozott. A Moszad ügynökei próbálták elrabolni, hogy Eichmannhoz hasonlóan Izraelbe vigyék, ám Cukurs ellenállt, így megölték.

A magyarországi gyermekvédelmi törvény elfogadásakor a párt gratuláló és támogató levelet küldött a lettországi magyar nagykövetségnek, valamint lett és magyar nyelvű transzparansekkel szimpátiatüntetést tartott a követség előtt.

A párt támogatja a halálbüntetés visszaállítását és a homoszexualitás gyakorlásának beillesztését a Btk.-ba.

Az NST a fellép "a multikulturalizmus, az internacionalizmus és a hontalan kozmopolitizmus ellen". Védelmezi a lett nemzeti identitást az etnikailag és kulturálisan idegen vagy bármilyen kényszerbevándorlók beutazása és a külföldiek behatolása ellen. Elutasítja az oroszosítást; Moszkva, Brüsszel és Washington diktátumait. Pártolja a normalitást, elveti az aberrációkat, a feminizmust, a materializmust. Társadalmi szolidaritást kíván a rabló kapitalizmus és a nemzetközi uzsorások helyett.

Külpolitikát tekintve ellenzi Lettország EU-tagságát, ám a NATO-t a függetlenség zálogának érzi, továbbá hatékonyabb összefogást sürget Észtországgal és Litvániával, valamint hatékony haderőfejlesztést szeretne.

A párt nyíltan támogatja Ukrajnát, konkrétabban az Azov ezredet. A háború kitörésekor pénzzel, élelemmel, felszereléssel, gyógyszerrel és 7 személygépkocsival támogatták az Azovot, melyet a párt vezetői szállítottak ki. Néhány tagjuk belépett az Ukrán Idegenlégióba.

A párt elnöke, Viktor Birze érdekes beszámolót tett közzé a honlapjukon, melyen leírta, hogy milyen volt az Ukrajnába való utazás, a kiképzés. Birze azt írja, hogy rájött, hogy a kéthetes kiképzés után csak golyófogónak lenne jó, s célszerűbbnek vélte, hogy 3 gyermekét szem előtt tartva, nem vesz részt fegyveres harcokban, csak akkor, ha az ellenség Lettország földjére lép. Kifejtette, hogy minden tisztelet megérdemelnek azonban azok, akik életüket nem féltve harcolnak. Még érdekesebb a beszámoló azon része, ahol leírja, hogy megérkezésükkor az Ukrán Idegenlégióban egy amerikai tiszt tartott eligazítást számukra.

Az NS Igazság kritikus a zsidósággal, a cionizmussal és Izraellel szemben. A zsidóknak nyújtott állami kárpótlásokkal kapcsolatban az alábbiakat fogalmazták meg: "Az NS Igazság álláspontja ebben a kérdésben erősen negatív: sem a lett állam, sem a lett nép, sem a lett adófizetők nem tartoznak személyesen semmivel sem a zsidó népnek, sem a politikai zsarolók társaságának, akik úgy tesznek, mint akik a zsidó nép képviselői."

A párt honlapja itt, Facebook-oldala itt érhető el.

Litvánia területe 65 200 km². Lakossága a három ország közül a legnagyobb, 2,86 millió fő, ebből orosz durván 130 000 fő.

A 2016-os parlamenti választások óta képviselteti magát a parlamentben, és önkormányzati szinten is vannak képviselői. A párt vezetője Naglis Puteikis képviselő. Tiszteletbeli vezetője Romualdas Ozolas litván filozófus és nacionalista gondolkodó volt. 2021-ben egyesült a Litván Nacionalista és Republikánus Unióval (lásd lentebb), így a Népi és Igazságügyi Unió lett. Jelenleg a párt parlamenti képviselettel nem rendelkezik, az elemzők 3%-ra mérik.

A párt jelenlegi elnöke a négygyermekes Petras Grazulis, akit keményvonalas "homofóbnak" tartanak Litvániában. Egy Litvániában tartott Homofóbia Elleni Nemzetközi Napra bejutva a buzeranciát a nekrofíliával, zoofíliával és a pedofíliával azonosította, valamint követelte, hogy a "konferenciát" támogató nagyköveteket azonnal ki kell utasítani Litvániából. Grazulis erős ellenszenvet táplál a litván jobbközepes kormánypárttal, a Szülőföld Szövetséggel (TS-LKD) szemben, melyet a litván politika legpusztítóbb pártjának nevezett, s 2007-ben el akarta érni, hogy a pártot terrorszervezetnek minősítsék. Grazulis egyébként ismert arról, hogy nem egy kiváló sofőr, eddig 13 alkalommal büntették meg közlekedési baleset okozása miatt.

A párt nacionalista és keresztény álláspontot képvisel. Programjuk szerint segíteni kell a litván családokat, megóvni őket az LMBTQP-propagandától és a hazafiatlan iskolai neveltetéstől. Elő kívánják segíteni a litvánok hazatérését az anyaországba, s ezzel együtt támogatják a kivándorlás visszaszorítását. Meg kívánják óvni Litvánia szuverenitását mind az EU-tól, mind az oroszoktól, továbbá hatékonyabb haderőfejlesztést követelnek, illetve a sorkatonaság visszaállítását.

Bár a párt egyértelműen keresztény alapokon áll, nem akarja veszni hagyni a régi litván hitvilág megmaradt emlékeit, azokat a balti népek fontos szellemi kincsének tartja, mely megtartó erővel bír. "Az ősi balti világkép és hit szellemi, történelmi, kulturális értékeit fel kell ismerni. Az ókori balti hit közösségeinek jogot kell adni szent helyeik és környezetük megőrzésére és ápolására."

A párt programjának külpolitikai pontjában igazán érdekes részt találhatunk: "(...) A Magyar Királyság jogállása revíziójának elősegítése. (...)."

És miért lehet fontos nekik a Magyar Királyság jogállása és területi integritása? Erre egyértelműen semmit nem találtam, így saját koncepcióm írom le. A balti hazafiak körében - akárcsak a lengyelek esetében - máig népszerű a Tengerköz vagy Intermarium koncepciója. Ezen szövetségi rendszernek - mely az EU alternatívájaként is szolgálhatna - fontos alappillére lenne egy erős Lengyelország és egy erős Kárpát-medence. Ez utóbbi nyilván nem valósulhat meg, ha területén 7 különböző és egymással is ellenséges állam található, ellentétben egy területileg egységes Magyarországgal.

Honlap, Facebook-oldal.

A párt magát a Litván Nacionalista Unió folytatásaként határozta meg, mely 1926 és 1940 között kormányzó párt volt Litvániában. A pártot akkor alapították újra, amikor Litvánia 1990-ben kikiáltotta függetlenségét. A párt a hagyományos családi értékeket hirdeti, Litvánia Európai Uniótól való függetlenségét szorgalmazza, ellenzi a bevándorlást, nemzeti konzervatívnak határozza meg magát.

A párt 2013-ban aláírta a már fentebb említett nyilatkozatot az Észt Konzervatív Néppárttal, valamint a lett Nemzeti Szövetséggel. 2022-ben A Litván Nacionalisták és Republikánusok Uniója csatlakozott a Litván Centrum Párthoz, és megalapította a Nép és Igazságosság Unióját (lásd fentebb).

A párt soraiban olyan ismert litván nacionalisták tartoztak, mint Julius Panka vagy Gintaras Songalia, akik más nacionalista szervezeteket is alapítottak és vezettek, valamint évről évre részt vettek a litván függetlenség napján szervezett nacionalista felvonulások szervezésében. A felvonulások kapcsán a zsidók rendszerint kongatták a vészharangot, s jót rettegtek, akik amúgy sose hagynak ki egy alkalmat sem, hogy a litvánokba egy jót belerúgjanak, lásd itt, itt és itt, miközben 37 millió eurós kárpótlást húztak ki a zsebükből. A felvonulásokat egyébként többször is megpróbálta megzavarni az Antifa.

A Nemzeti Szövetséget általában konzervatív és nacionalista pártként írják le. Azt állítja, hogy egy össznemzeti mozgalom, amely a Sajūdis (Litvánia Reform Mozgalom) eszméit igyekszik helyreállítani. Ez a nemzeti mozgalom volt felelős Litvánia függetlenségének 1990-es visszaállításáért.

A párt ellenzi az európai integrációt és a többes állampolgárságot, valamint a KGB valamennyi korábbi informátorának lusztrációját követeli. Elsődleges célja a „globális Litvánia” nemzeti stratégiájával való szembenézés, amely a litván diaszpórát egy „globális” litván állam szerves részeként kívánja fenntartani, és stratégiát követel a kivándorlás korlátozására és a kivándorlók visszatérésének ösztönzésére. Szintén ellenzi LMBTQP-jogokat, és kijelenti, hogy célja a litvániai kereszténység és a litván etnikum megvédése a kihalástól. Nem törekszik Litvánia kilépésére az Európai Unióból , de ellenzi a további integrációt, és több jogkör visszaadását követeli a szervezet tagállamaihoz. Azt is követeli, hogy az Európai Unió hivatalosan ismerje el keresztény örökségét.

A 2020-as parlamenti választásokon 2,21%-ot ért el, míg a 2023-as vilniusi önkormányzati választásokon 4,66%-ot ért el, amivel 3 mandátumhoz jutott Vilniusban.

A párt weboldala: https://susivienijimas.lt/

2023 májusában Remigijus Zemaitaitis "antiszemita" megjegyzéseket tett közzé a Facebookon, amelyben azt állította, hogy „a zsidók és az oroszok” elnyomták az etnikai litvánokat a második világháború alatt, és felelősek voltak Pirčiupiai falu 1944-es lemészárlásáért. A megjegyzéseket kemény kritikával és elítéléssel fogadták litván politikusok, a litván zsidó közösség és számos nagykövet. A Legfőbb Ügyészség nyomozást indított Zemaitaitis ellen. 2023. május 19-én a Szabadság és Igazságosság megszüntette Zemaitaitis párttagságát. A párt 2023 novemberében alakult, és 2024 januárjában jegyezték be.

A párt Facebook-oldala itt érhető el.

Ahogy fentebb is említettem, a három országban összesen 1,1 millió orosz él, így értelemszerűen ők is próbálják megszervezni magukat. Ezen orosz vagy oroszbarát pártokról csak röviden foglalkozom.

Észtországban az Együtt nevű párt, amely leginkább az oroszokat képviseli. A párt elutasítja Észtország EU-s és NATO-s tagságát, s helyette Észtország teljes semlegességét hirdeti. A párt azt hirdeti, hogy minden olyan embernek meg kell adni az észt állampolgárságot, aki 1991 előtt ott élt - tehát az oroszoknak - valamint egyúttal a szavazati jogot is. A választási programban szerepel még a hagyományos értékek, a család, a vallás, a kulturális és történelmi örökség megőrzése és védelme. Jelen van még a történelem átírásának és a műemlékek megsemmisítésének tilalma, valamint az a követelmény, hogy a védelmi kiadások ne haladják meg a bruttó hazai termék 1%-át.

Lettországban oroszbarát politikát folytat a Stabilitás, a Harmónia Szociáldemokrata Párt, valamint a Lett Orosz Unió, mely érthető módon a leginkább oroszbarát szervezet.

Litvániában a Litván Néppárt egyértelműen russzofil, baloldali nacionalista és keményen euroszkeptikus. A párt az Egységes Oroszország párt szövetségese, mely Putyin pártja. A párt ellenzi az ország EU-s és NATO-s tagságát, valamiért keményen kiáll a normalitásért, és elutasítja a deviáns szexuális kapcsolatokat.

Természetesen mind a három országban vannak olyan politikai pártok, akik ideglelést kapnak mind az államalkotó nép nacionalistáitól, mind a putyini Oroszországgal való barátságtól. Ilyen például az Észt Egyesült Baloldali Párt, ahol olyan politikusok vannak, mint az elnök Lindeberg, vagy Rosenfeld és Koch. Érdekesség, hogy ugyanez az eurokommunista párt ugyan kijelenti, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, de elítéli a gázai vérengzést, és Netanjahut őrjöngő nacionalistának nevezi.

- Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország

- Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD

- Európai nacionalista pártok nyomában, III. rész: Németország, Die Heimat (NPD)

- Európai nacionalista pártok nyomában, IV. rész: Németország, Freie Sachsen, Harmadik Út és mások

- Európai nacionalista pártok nyomában, V. rész: Málta