Képünk CSAK illusztráció
Nem változott jelentősen az antimagyarizmus mértéke Magyaroszágon, nagyjából ugyanaz a kör folytat szellemi, kulturális és fizikai terrorizmust a magyarság ellen, ám a magyargyűlölők egyre arcátlanabbak, hangosabbak és egyre inkább tettlegesen lépnek fel. A 2006-os adatok szerint a cionista és cigány lakosság zöme előítéletes, és minden harmadik fizikai erőszaktól sem riad vissza a magyarok ellen. Az MSZP-szavazók körében sem ismeretlen fogalom a magyarság kollektív rágalmazása, a magyar szimbólumok iránti közömbösség vagy gyűlölet, de a legjellemzőbb és legmilitánsabb antimagyarizmus eddig is és ezután is az SZDSZ és szavazói valamint sajtótermékeik, médiaembereik körében észlelhető. A kérdés inkább az, mikor, mitől jönnek az eddiginél is pimaszabbul felszínre.

Keresztények kiirtásáról szóló nyilvános elmélkedés, a Szent Korona lesvájcisapkázása, kokárdás kislány megütése egy zsidó szélsőséges részéről, Szent István jobbjának tetemcafatozása, Orbán meggyilkolásának taglalása, jobboldaliak, magyar újságírók, közéleti személyek likvidálása való felhívás, folyamatos antiszemitázás, szinte napi gyakoriságú, brutális cigánybűnözés, lopások, rablások, zsarolás, antimagyarizmusból eredő gyilkosságok, lincselések, a gyermekpornó legalizására tett szocionista törvényjavaslat, folyamatos pumpolás az úgynevezett holokauszt nevében - e jelenségek zömmel korábban is előfordultak, de ilyen koncentráltan, felerősítve csak a Medgyessy (D-209-es kommunista spicli) majd különösen a köztörvényes, választási csalással hatalomra került Gyurcsány-rezsim idején figyelhetőek meg. Az aberráltságot, a köztörvényes bűnözést, a pusztítást, az élet- és családellenességet és a holokausztbizniszt mára piedesztálra emelte a hatalom, amely a hétköznapi, bizonyos szavazói rétegekben meglévő magyar- és keresztényellenességet a hivatalos állami politika rangjára, lényegévé emelte.

Az utóbbi pár évben nem változott sokat az antimagyar előítéletesség Magyarországon, az elmozdulás inkább abban figyelhető meg, hogy sokkal többször hangzanak el politikai kontextusban antimagyar megnyilvánulások - derül ki a Kuruc.info megrendelésére készült szociológiai kutatásból. Az ÁVH zaklatásai miatt névtelenséget kérő szakember hangsúlyozta: a magyarellenesség a korábbi években is nagyjából ugyanazon szociokulturális jegyeket mutató rétegekre és pártjaikra volt jellemző, ma azonban a napi-heti szintű fizikai antimagyarizmus korszakához értünk, amit a szélsőséges kormánypártok nyilatkozataikkal és tetteikkel erősítenek. Az október 23-i tömegbe lövetés már egy minőségileg új, fokozott magyarellenesség jele, a cigánybűnözés pedig minden korábbi szintet meghalad, miután a magyargyűlölő cigányok azt tapasztalják, hogy egyre nagyobb eséllyel ússzák meg a felelősségre vonást. Sőt, teszi hozzá a szociológus kutató, a cigánybűnözők, üljenek bár az OCÖ-ben vagy legyenek "egyszerű" falusi rablók és gyilkosok, komoly anyagi és erkölcsi támogatást kapnak, egész iparág, egy médiahálózat épült ki arra a célra, hogy bűncselekményeiket elhallgassa vagy kicsinyítse, sőt, az áldozat magyarokat rágalmazza előítéletességgel.

A magyar társadalom immunrendszere sajnos gyenge, hiszen a legtöbben még mindig attól a Fidesztől várják a védelmet, amely szintén tagadja a cigánybűnözést, és az antiszemitázó rágalmakkal szemben nem akarja a közbeszédbe beemelni a magyarellenesség valós fogalmát, ehelyett sokszor a kormánypártokkal közösen ítéli el azokat, akik meg merik nevezni a mindenki szeme előtt zajló nyilvánvaló társadalmi jelenséget. A Fidesz még kevesebb hajlandóságot mutat a holokausztiparág elleni fellépésre, noha ez a magyarellenes üzleti kör gyakorlatilag a teljes magyarországi sajtót uralja.

Az antimagyarok közben megszállták és utolsó bástyáit foglalják el a Magyar Rádiónak is, s az intézmény fokozatosan az MTV Nap-keltéhez hasonló gyűlölet és hazugságfórummá züllik. Ily módon nincs olyan magyar adófizetői pénzből finanszírozott közszolgálati médium, amely felléphetne a magyarellenességel szemben. Az MR ma már ott tart, hogy letiltja a szovjet emlékmű eltávolítása érdekében kiírandó népszavazásról szóló közérdekű közlemény sugárzását, s hírműsoraiban egyre nyíltabban szolgálja ki a pedofíliát engedélyezni óhajtó pártokat.

Az anonimitást kérő kutatót azután kerestük meg, hogy a választási csalást elkövető Gyurcsány Ferenc a Timesnak adott interjújában azt állította, soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás, mint mostanában. A nyilatkozat után vita kezdődött arról, vajon mennyire igaz az, amit a törvénytelenül regnáló miniszterelnök mondott.

A magyarellenességet idáig még mérni sem voltak hajlandóak Magyarországon, ez az első alkalom, hogy tudományos módszerekkel térképezik fel, miközben az antiszemitizmus-iparágnak egész intézményrendszer, média, hatalmas pénzek, az általuk befolyásolt törvényhozás állnak rendelkezésére. A kutatás egyik lényeges megállapítása, hogy az úgynevezett rasszizmus elleni küzdelem magyar(országi) képviselői szinte kivétel nélkül vérrasszisták, hiszen a rasszizmust az antiszemitizmusra és a cigányellenességre korlátozzák, és tudomást sem hajlandóak venni aiz antimagyarizmusról vagy bármely más nemzet elleni gyűlöletről és ebből fakadó tettekről. A cigányellenességet ezen túlmenően automatikusan rasszizmusnak, idegengyűlöletnek kiáltják ki, noha a magyarság zömének nem a cigányok bőrszínével vannak gondjaik, hanem zömük bűnöző életmódjával. A magyarság döntő többségének semmi baja nincs a szintén idegen eredetű svábokkal, tótokkal, hiszen évszázados gyakorlati tapasztalata megtanította arra, hogy ne tőlük, hanem elsősorban cigányoktól féltse jószágát, vetését, értékeit, életét.

A magyarokkal és keresztényekkel szembeni előítéletnek és adott esetben gyűlöletnek több formája, szintje van a magyar társadalomban: a radikálisan antimagyar gondolkodásúak aránya évek óta 15-20 százalék körül van, de összességében 5 SZDSZ-szavazó közül 4,5 és 5 MSZP-szavazó közül 3 gondolkodik a magyarokról előítéletesen.

A kutató három kérdéssorozat-csoporttal dolgozott. Az első kérdéskörben az olyan sztereotípiák elterjedtségét vizsgálta, mint hogy a megkérdezett szerint például előítéletesek, antiszemiták, kirekesztőek, idegenellenesek-e a magyarok. A kollektív megbélyegzést szavakban elutasító, elsősorban cionista érzelmű SZDSZ-szavazók zöme habozás nélkül választotta a kollektív elítélés lehetőségét a válaszok közül. A hagyományos magyarellenes sztereotípiák ma is elevenek.

A hivatalos magyar címerben is látható ősi Árpád-sávos lobogót a megkérdezett SZDSZ-szavazók 99%-a(!) tartja nyilas jelképnek, de 74%-uk idegenkedik magától a magyar címertől és mindenféle magyar szimbólumtól is.

A megkérdezettek 86%-a vélte úgy, hogy SZDSZ-szimpátiája vagy származása miatt hátrányokat szenved el, noha egy a kérdőíven korábban feltett kérdésre adott válaszaikból kiderült, hogy 71%-uk felsővezetői pozícióban dolgozik.

Az SZDSZ-es megkérdezettek 93%-a vélte úgy, hogy a magyarok, avagy a skinheadek rendszeresen bántalmazzák a cigányokat. Egy Olaszliszkával és hasonló brutális bűncselekményekkel kapcsolatos kérdésre 87%-uk azt válaszolta, hogy mindez jogos és érthető önvédelmi reakció a szerintük kirekesztett cigányok részéről. A tényre, miszerint a börtönlakók körében az enyhe hatósági fellépés dacára is mintegy 15-szörösen vannak felülreprezentálva a cigányok, szintén a magyarok által szerintük gyakorolt megkülönböztetést okolták.

A megkérdezett SZDSZ-szavazók 84%-a véli úgy, hogy a magyarok felelősek a holokausztért, és még nem fizettek elegendő holokauszt-adót, kárpótlást.

Mindezen kérdésekre az MSZP szavazóknak átlagosan csak mintegy 67%-a adott hasonló válaszokat.

A két csoport 89 illetve 62%-a szerint a holokauszt-nevelés nem kielégítő és kötelező érettségi tantárggyá kellene avatni. A megkérdezettek átlagosan 73%-a szerint Trianon igazságos volt, de még több területet kellett volna elcsatolni a bűnös magyaroktól.

Az SZDSZ-szavazók 36%-a szerint az izraeli orotodox telepeseknek kevésbé kellene hangsúlyozni, hogy "megöltük Jézust", 64%-uk szerint a rómaiak az egyedüli felelősök, 72%-uk szerint a keresztény intolerancia juttatta keresztre Krisztust.

Az SZDSZ-szimpatizánsok 72%-a szerint börtönnel kellene sújtani a holokausztot vitatókat, vagy kiadni Izraelnek, míg a Gulágra deportált 800 ezer magyarral, Recskkel, Trianonnal, a délvidéki magyar holokauszttal, a felvidéki deportálásokkal, a Benes-dekrétumokkal és egyéb hasonló történelmi eseményekkel kapcsolatban nem kell a múlttal túl sokat fogalkozni.

A szabad drogfogyasztást, a homoszexualitást és a gyermekpornót az MSZP-sek 21, míg az SZDSZ-esek 76%-a helyesli.

Az SZDSZ-esek 88 százaléka helyesli a kórház és iskolabezárásokat, hiszen azok felekezeti kórházát és iskoláit nem érintik, 69%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy már eddig is külföldön kezeltette magát. ugyanezen kérdésekre az MSZP szimpatizánsok 41 illetve 45 százaléka adott hasonló választ.

Normálisabb nemzetállamokban a cionisták inkább csöndben vannak

A radikális antimagyarok, vagyis akik diszkriminálnák és diszkriminálják is a magyarokat, tehát nincsenek olyan kevesen.

A politikai antimagyarizmus - vagyis amikor egy politikai szervezet burkoltan vagy nyíltan antimagyar, családellenes, kereszténygyűlölő politikai célokat hirdet - nem marginális és nem elhanyagolható jelenség Magyarországon, sőt, kormányon van.

Ha olyan országban élnek a kereszténygyűlölők, ahol a kormány, a politika, a közélet és az átlagpolgár habozás nélkül visszavág, ott sokszor a kivándorlást választják e liberálisok, hiszen a megkérdezettek 88%-a érthetőnek nevezte az orosz zsidók folytatódó kivándorlását Hodorkovszkij és bűntársai bebörtönzése után. Antiszemitizmusról panaszkodik a megkérdezett SZDSZ-szavazók 91%-a Lengyelország vonatkozásában is, miután ott nemzeti szellemű tankönyvekből oktatják a lengyel ifjúságot és a nemzeti radikálisok vannak hatalmon.

Ha viszont a balliberálisok olyan közegbe kerülnek, amelyben, üzletileg kifizetődő a helyi népesség hagyományait és kultúráját támadni, büntetlenül lehet védelmezni a cigányok által folytatott terrort, akkor felerősödik az antimagyarok, antikeresztények, drog és homoszexuálispártiak hangja. Sőt amikor egy csoportban elfogadottá válik a magyarozás, szittyázás, bugrisozás akkor nemcsak a korábban nyíltan nem kifejtett gondolatokat mondják ki hangosan, hanem az összetartozás kifejezésére azok is elkezdenek ilyen nézeteket hangoztatni, akik egyébként nem annyira előítéletesek és nem tartoznak a magyargyűlölő keménymaghoz.

"Ha ez a mechanizmus mozgásba lendül - mondta kutatásvezető szakemberünk -, könnyen az a látszat alakulhat ki, hogy gyorsan nő az antimagyarok száma. Ehhez a benyomáshoz hozzájárul a média is, amikor tovább erősíti ezeket a - szokatlan és hírértékű - hangokat. Az újságíróknak gondolniuk kellene arra is, hogy mindezzel a lapuló és bizonytalan antimagyarnak azt sugallják: csak bátran, nem vagytok egyedül!" Csakhogy az újságírók 90%-a is pont ehhez a többé vagy kevésbé magyarellenes körhöz tartozik - közölte a szociológus szakértő.

Kuruc.info - Rákay Fülöp