A pozsonyi Lénárd családja németül beszélt, de maga így nyilatkozott: "Az iskolákban magyarként neveltek, és ezért nem haragszom". A magyar irodalmat és történelmet is érdekesnek találta. Gyakran kimondottan hangsúlyozta magyar hazafiságát. A természettudományokat szerette leginkább. 13 éves korától Lénárd minden zsebpénzét arra költötte, hogy játék helyett kísérleti eszközöket vegyen. Lassanként komoly tudásra és alapos kísérletező technikára tett szert. És mindezt önmagától! Mivel Magyarországon nem kapott munkát, Németországba ment.

Kezdetben színképekkel és anyagok fénykibocsátásával foglalkozott. Nagyon érdekelte még a katódsugárzás (katódsugárcsövek pl.: TV képcső, Röntgen- cső, elektron- cső). Kísérleti eszközeit saját maga készítette.
• Lénárd készítette Röntgennek azt a csövet, mellyel Röntgen később sugárzást keltett. Valamint ő is észlelte Röntgen sugarait. Mégis csak Röntgennek tulajdonítják (Tesla is észlelte, de Tesla nem publikálta).
• Lénárd vezette ki először a katódsugárzást a levegőbe Lénárd-ablakkal és ő fedezte fel az elektront kísérleteiben elsőként. Bár ezt Thomsonnak tulajdonítják.
• Már 1902-ben rájött arra, hogy a fotocellás kísérlete során az elektronok energiája csak a fény hullámhosszától függ. (Ennek magyarázatáért Einstein kapott Nobel- díjat.)
• Lénárd méréseiből következtetett arra, hogy a töltésnek van egy minimum értéke, s ez, és ennek többszörösei léteznek. Ezt később Milikan mérte meg.
• Elektron szórási kísérletéből atommodellt állított fel, melyért 1905-ben Nobel- díjat kapott. Modelljében már az atommag elődje szerepel (dynamid).

Mint kísérleti fizikus a kísérleteket helyezte előtérbe. Elítélte a spekulatív (csak a matematikai világban létező) fizikát. (Most a kísérleteket csak szemléltetésnek tartják(!) pedig valójában azok a fizika alapjai, abból jönnek a matematikai képletek.)

Einstein (zsidó származású) és kortársai viszont matematikai alapon magyaráztak. "Nem tartom helyesnek - írta 1922-ben Lénárd -, hogy a természetkutató ellentmondásban legyen azzal a természettel, amelyben él és amelyről általában gondolkodik, visszahúzódjon egy formulavilágba (Formelwelt), mely nélkül tehetetlen. ... Egyébként is a relativitáselmélet nemcsak matematikai leírásmódot, hanem új világképet (Weltbild) szeretne kínálni, azonban kizárólag a szakmatematikusnak nyújt valamit […] Az lenne a jó, ha a szakemberek nem a saját fejükben keresnék az új ismeretet, mint a régi skolasztikusok, hanem a természetben, saját kezükkel kísérletezve és saját szemükkel megfigyelne, ahogy eddig a gondolkodó Naturforscher dolgozott." Szerinte Einstein tömeg-energia viszonyát már felfedezték tisztességes német fizikusok, főleg Hasenörl.

Nyíltan Hitler mellé állt, mégpedig az ő általa vélt tudomány tisztasága érdekében (Deutsche Physik), hogy ne a „spekulatív” (zsidónak vélt, nem teljesen alaptalanul!) fizika kerüljön előtérbe. A Harmadik Birodalom bukása után két évvel meghalt. Talán ez volt az az égbekiáltó bűne, ami miatt fizikakönyvben csak kisbetűvel, médiában pedig csak ritkán lehet említeni. Pedig, amint látjuk, nem volt jelentéktelen ember.